− A tervezett új szabályozás az újságírókat, emberi jogi aktivistákat és a nem kormányzati szervezeteket (NGO) is kivonná – a javaslat megfogalmazásában – nyilvánvalóan megalapozatlan vagy visszaélésszerű bírósági eljárások alól (ezek összefoglaló neve Slapp – strategic lawsuits against public participation). A szabályozás mögötti fő érv az, hogy egy ilyen procedúra a közéleti részvételüket veszélyezteti, az eljárást a bíróság azonnal megszüntethetné – magyarázta lapunk megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán. A szóban forgó új szabályozás a napokban került az Európai Parlament (EP) elé, ahol 493 igen, 33 nem és 105 tartózkodás mellett meg is szavazták azt. Vera Jourová átláthatóságért és értékekért felelős uniós biztos úgy érvelt a javaslat mellett, hogy ezekkel az intézkedésekkel segítenek megvédeni azokat, akik kockázatot vállalnak és felszólalnak, ha a közérdek forog kockán – amikor például „pénzmosással és korrupcióval kapcsolatos vádakról” van szó.
Ebből a szempontból a javaslat nem egyedi, több tagállamban is védik az újságírókat
− mutatott rá a Századvég jogi szakértője. Hangsúlyozta, Magyarországon például a Fidesz kezdeményezése alapján nem büntethető szabadságvesztéssel, aki néhány kirívóan durva esetet kivéve rágalmazást, becsületsértést valósít meg a sajtóban.
Jog fölé helyezett NGO-k
Az NGO-k esetében ugyanakkor más a helyzet. − A külföldi finanszírozású, az Egyesült Államokban sokszor ügynökszervezetként vagy politikai nyomásgyakorlást folytató entitásként számontartott közösségek pozitív diszkriminációja szuverenitási kérdéseket vet fel – vélekedett ifj. Lomnici Zoltán. A jogi szakértő szerint itt felmerülhet a személyre szabott jogalkotás gyanúja is, ugyanis
az EP az új uniós irányelv megalkotására tett javaslatában a javarészt NGO-k által készített jogállamisági jelentésekre támaszkodik.
A tavaly decemberben kirobbant brüsszeli korrupciós botrány jó néhány gyanúsítottja – mint Niccoló Figá-Talamanca vagy Antonio Panzeri – nem kormányzati szervezeteken keresztül befolyásolta az EP-képviselőket, valamint a gyanú szerint az NGO-k segítségével mosták tisztára a lobbitevékenységükért harmadik országoktól kapott fizetséget is. Ebből a szempontból is kérdéseket vet fel az EP javaslata.
Az NGO-k jog és igazságszolgáltatás fölé helyezése eddig is létező visszaéléseiket legalizálhatná a közösség jogi normái felett, ez az új típusú hatalom pedig alkalmas lehet arra, hogy törvényesítse a korrupció bizonyos formáit
− mutatott rá a jogi szakértő.
Migrációs szál
A különböző NGO-knak a migráció ösztönzésében is nagy szerepük van. Pár hónappal ezelőtt Olaszország és Franciaország között diplomáciai csörte alakult ki, amiért a Giorgia Meloni által vezetett jobboldali kormány nem volt hajlandó megnyitni kikötőit az illegális bevándorlókat szállító francia és német nem kormányzati szervezetek hajói előtt. Ifj. Lomnici Zoltán rámutatott, az NGO-k a bevándorlás kapcsán különböző szinteken támadták az annak ellenállni próbáló tagállamokat, éppen ezért nem mindegy, hogy a javaslat milyen immunitást ír elő számukra.
A migráció elősegítése tekintetében is megfigyelhető volt a hálózatszerű működés, így most már egyértelműen az a cél, hogy az NGO-k jogi, peres eljárásokkal szembeni »védelmét« is összeeurópai szinten, vagyis lehetőség szerint valamennyi tagállamban biztosítani tudják
− fogalmazott a szakértő. Ennek megvalósulása hatalmas előrelépést jelentene ezeknek a szervezeteknek – tette hozzá.
Borítókép: Az Európai Parlament ülése Brüsszelben (Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard)
