Köztes célt ajánlhat a Balkánnak az Európai Unió?

Új elképzelés a Nyugat-Balkán, Ukrajna és Moldova európai integrációjával kapcsolatban.

Brüsszel, 2023. március 21. Uniós zászlók az Európai Bizottság székháza, a Berlaymont-épület elõtt Brüsszelben 2023. március 21-én. MTI/Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán

A Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója szerint a javaslat ellenzői elsősorban a korábban is meghatározott, egyebek mellett a politikai reformok végrehajtására, a jogállamiság és médiaszabadság megvalósítására vonatkozó követelményeket hiányolják. Mint mondják, ezen értékek nélkül csak egy gazdasági projektről van szó. A FAZ elemzése szerint ha valóban csak egy gazdasági projektről lenne szó, az nem változtatna semmit, és kevés értelme lenne, ezért az egységes piaci tagságot szorosan össze kell kapcsolni a fenti követelményekkel is.

Knut Abraham: Az egységes piac az EU magja

Martens cikke idézi Knut Abraham, a CDU parlamenti képviselőjének álláspontját is. A politikus a témával kapcsolatban azt mondta, 

ez semmiképpen sem pusztán gazdasági projekt. Az egységes piac több mint egy szabadkereskedelmi övezet. Ez az EU magja. Az uniós jogszabályok nagy része a belső piacra vonatkozik, és közös mércéket határoz meg.

A német képviselő hozzátette, hogy az EU belső piaca szempontjából elengedhetetlen a működőképes jogállamiság, amely biztosítja e törvények végrehajtását, vagyis csak azok az országok csatlakozhatnak az egységes piachoz, amelyek megfelelnek az uniós normáknak.

Knut Abraham a Twitteren azt írta, ez egy konkrét ajánlat és egy vonzó cél: csatlakozás az EU belső piacához, mint köztes lépés a teljes jogú tagság felé.

Artikel in der FAZ zum CDU/CSU Vorschlag für eine neue EU-Erweiterungspolitik auf dem Westbalkan. Jetzt sollte sich 🇩🇪 auf 🇪🇺 Ebene mit 🇫🇷 dafür einsetzen.
Ein konkretes Angebot und ein attraktives Ziel: Beitritt in den EU-Binnenmarkt als Zwischenschritt zur Vollmitgliedschaft. https://t.co/KJsEakSLbU

— Knut Abraham, MdB (@Knut_Abraham) June 27, 2023

Tehát – írja a FAZ –, a bővítési folyamat, mint olyan, nem igazán változna, azzal a lényeges különbséggel, hogy lenne egy köztes cél, ami belátható időn belül valóban elérhető, ellentétben a politikai tagsággal, amely jelenleg inkább egyfajta folyamatos figyelemelterelés. Martens szerint a jelenlegi, működésképtelen csatlakozási folyamat újjáélesztéséről van szó, a cél nem a teljes körű politikai tagság hosszú távú céljának eltemetése, hanem egy átmeneti cél bevezetése az úton.

Az EU Nyugat-Balkánnal kapcsolatos víziója az kell legyen, hogy 2030-ig minden országot integráljon a közös piacba, a reformok előrehaladásától függően. Az EU-nak ugyanezt a lehetőséget egyértelműen fel kell ajánlania Ukrajnának és Moldovának is – magyarázza az ötletet Martens. Arra a kritikára, hogy ezek az országok nem lennének elég versenyképesek a gazdasági felzárkózáshoz, a szakújságíró a Balti országok, valamint Románia és Bulgária példáját hozza fel. Hozzáteszi, amennyiben az érintett államok ragaszkodnak a teljes jogú politikai tagsághoz, és visszautasítják a közös piacra vonatkozó javaslatot, azt is megtehetik.

„A gazdasági csatlakozás gondolata lassan uralkodóvá válik Brüsszel folyosóin”

A Blic szerbiai napilap cikke szerint a belső piachoz való csatolásról szóló elképzelés népszerűsége uniós körökben is egyre népszerűbb. Mint fogalmaznak, mindez mögött Brüsszel egyik legnagyobb rémálma áll, ez pedig Kína befolyásának növekedése a Nyugat-Balkánon. A Blic cikkében az áll, ha az elképzelést elfogadnák, az EU két legyet üthetne egy csapásra, vagyis amellett, hogy magához kulcsolná az érintett országokat, Kína térségben gyakorolt erejét is csökkentené. Arra is emlékeztetnek, hogy a javaslat a legerősebb EU-országtól származik, így felvetődik: elképzelhető, hogy az EU-csatlakozás új modellje kopogtat lassan az ajtón.

Szuzana Grubjesics, a Külpolitikai Központ szakértője szerint már a mostani gyakorlatban is fellelhetők a lépésekben történő uniós integráció elemei. Emlékeztetett: utoljára Horvátország lépett be „egyenes úton” az EU-ba, azóta pedig már új módszertannal dolgoznak. Felidézte: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közelmúltban mutatta be a Nyugat-Balkán növekedési tervét, amelyben az egységes európai piacra való belépést is rögzíti néhány szegmens. Von der Leyen a nemrégiben Pozsonyban megrendezett Globsec geopolitikai konferencián arról beszélt, hogy a szóban forgó nyugat-balkáni országoknak még a csatlakozásuk előtt olyan gazdasági előnyöket kell nyújtani, mintha már uniós tagok lennének. A testület elnöke ismertette, hogy a tagjelöltek integrálódhatnak az EU digitális egységes piacába olyan területeken, mint az e-kereskedelem vagy a kiberbiztonság, továbbá megkönnyítenék számukra a kereskedelmet és a fizetést is. Von der Leyen elmondta, a balkáni országok számára megnövelnék az előcsatlakozási finanszírozást is annak érdekében, hogy ily módon segítsék a csatlakozáshoz szükséges beruházásokat.

Németországban is népszerű a javaslat

A CDU/CSU terve, annak ellenére, hogy korábban a szövetségi parlament leszavazta, Németországban is egyre népszerűbb. Az ötlettel a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet (SWP) is foglalkozott, és részletes elemzést készített. 

Az SWP fő feladata, hogy tanácsot adjon a német kormánynak és a Bundestagnak külpolitikai kérdésekben

– emlékeztet a Twitteren a témával foglalkozó Mihael Martens.

After the CDU/CSU parliamentary group in the Bundestag, the German Institute for International and Security Studies (SWP) has also taken up the idea of a new EU enlargement policy, which envisages offering membership in the single market to the countries of the Western Balkans.

— Michael Martens (@Andric1961) July 12, 2023

Az SWP szerzője, Marina Vulovics értekezésében hangsúlyozta: nem egyszerűen egy kibővített szabadkereskedelmi övezet kialakításáról van szó minden politikai feltétel nélkül, ahogy azt egyesek ábrázolják. 

Az egységes piachoz való csatlakozáshoz a nyugat-balkáni országoknak jelentős jogállami reformokat kell végrehajtaniuk például a közbeszerzés vagy a korrupcióellenesség terén

 – hangsúlyozza a szerző. Vulovics szerint ráadásul a közös piaci tagság csak egy kiegészítő ajánlat lenne – a régió egyetlen kormányának sem kell elfogadnia. De ha egyes kormányok nekivágnak, és valóban sikerrel járnak, az új dinamikát teremthet a régióban – hangsúlyozta. Ha az egyik ország hasznot húz az egységes piaci tagságból, míg a másik nem, akkor utóbbi állampolgárai joggal vonhatják felelősségre kormányukat – magyarázta az elemzés szerzője.

A Balkánnak lelassította, Ukrajnának felgyorsította a háború az integrációt

Koszovó kivételével mind a hat balkáni ország rendelkezik uniós tagjelölti státussal, Koszovó arra vár, hogy elfogadják tagjelölti kérelmét. A csatlakozást nehezíti, hogy a 27 tagállam közül öt, Görögország, Spanyolország, Románia, Szlovákia és Ciprus nem ismeri el Koszovót független államként. A csatlakozási tárgyalások évekkel ezelőtt elkezdődtek, az EU bővítése azonban Horvátország felvételét követően megtorpant, ennek Montenegró esetében a politikai instabilitás volt az oka, Szerbia tekintetében pedig azért laposodtak el a tárgyalások, mert Belgrád nem támogatta az Oroszország elleni szankciókat.

Ukrajna 2022 februárjában, Moldova ugyanezen év márciusában nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét. Mindkét ország 2022 júniusában kapta meg az uniós tagjelölti státust. A tanács akkor dönt majd a további lépésekről, ha az érintett országok teljesítik az uniós tagság iránti kérelmükről az Európai Bizottság által készített véleményben foglalt feltételeket.
Borítókép: Uniós zászlók az Európai Bizottság székháza előtt Brüsszelben 2023. március 21-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)