Odaszólt Putyinnak a Dél-afrikai Köztársaság vezetője

A miniszterelnök szerint az afrikai országok nem azért mentek Oroszországba, hogy ajándékot kérjenek.

Gábor Márton
2023. 07. 30. 19:07
SZÍSZI, Abdel-Fattáh esz-; PUTYIN, Vlagyimir
Szentpétervár, 2023. július 28. Csoportkép a résztvevõkrõl az Oroszország-Afrika csúcstalálkozó második napi plenáris ülésén Szentpéterváron 2023. július 28-án. Az elsõ sorban Vlagyimir Putyin orosz elnök (j3) és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfõ (j2). MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszej Danyicsev Fotó: Alekszej Danyicsev
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök felszólította Vlagyimir Putyin orosz államfőt, hogy újítsa meg az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztül történő exportjára vonatkozó megállapodást. 

Az ön mai beszédéhez, amely során a javaslataink egyes elemeire válaszolt, a következőket szeretnénk hozzáfűzni. Javasoltuk a fekete-tengeri gabonamegállapodás megújítását és beszélnünk kell a Fekete-tenger megnyitásának szükségességéről

− jelentette ki Ramaphosa, aki hangsúlyozta, hogy az afrikai vezetők nem azért jöttek ide, hogy ajándékokat kérjenek.

Természetesen megértjük, hogy önök nagylelkűségből úgy döntöttek, hogy ingyen gabonát biztosítanak néhány afrikai országnak, amelyek bizonyos nehézségekkel küzdenek. Ezt nagyon tiszteljük, azonban nem ez volt a fő célunk, nem az a fő feladatunk, hogy ilyen jellegű ellátásokat kérjünk. Azért jöttünk ide, elnök úr, hogy meghallgassuk önt, hogy megtudjuk, hogyan reagál az általunk előterjesztett javaslatokra

 – tette hozzá Ramaphosa, aki szerint az ukrajnai háború most már közvetlenül érinti Afrikát, ugyanis egyre nagyobb problémák alakulnak ki az élelmezésbiztonság területén. A műtrágyaárak és a megélhetési költségek is emelkednek.

A csúcstalálkozó zárónyilatkozatában az orosz–afrikai együttműködés és a nemzetközi színtéren tett erőfeszítések fejlesztésének összehangolt megközelítése mellett kötelezik el magukat a felek. A dokumentum szerint a lehető legmagasabb szintű együttműködést és a konstruktív párbeszéd előmozdítását kell létrehozni az országok között a meglévő nemzetközi, regionális, többoldalú és kétoldalú orosz–afrikai mechanizmusok keretében.

A felek aláírták a BRICS-csoport és Afrika közötti partnerség megerősítését és elmélyítését, valamint az Afrikai Unió és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO), illetve a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) közötti partnerség kialakítását.

Putyin meggyőződését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a felek közötti együttműködés sikeres lesz a jövőben is. Oroszország és Afrika megállapodott abban, hogy növelik a kereskedelmi kapcsolataikat és nemzeti valutákkal bonyolítják le az üzleteket.

Az Afrika–Oroszország csúcstalálkozón az afrikai országok mellett számos jelentős nemzetközi szervezet is képviseltette magát. Az Oroszország–Afrika Gazdasági Fórumon több mint hatezren vettek részt, több mint száz különböző államból és régióból. A résztvevők között több mint 1100 külföldi, 1400 orosz, több mint 1900 külföldi hivatalos küldöttség volt.

A csúcstalálkozón és az Oroszország–Afrika Gazdasági Fórumon mind az 54 afrikai ország hivatalos képviselői részt vettek, az afrikai országok közül pedig negyvenöt állam- vagy kormányfői szinten. A fórumon nyolc afrikai regionális szervezet végrehajtó szerveinek vezetői vettek részt: az Afrikai Unió, az Afrikai Export-Import Bank, a Kelet-Afrikai Közösség, a Száhel-Ötök, az Arab Maghreb Unió, a Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség, a Közép-afrikai Államok Gazdasági Közössége, a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége, valamint a Kormányközi Fejlesztési Hatóság és a Kelet- és Dél-Afrikai Közös Piac képviselői.

 

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő lapunk megkeresésére elmondta, Oroszország hagyományosan arra törekszik, hogy a Szovjetunió felbomlása után meghatározott területeken a nyugati hatalmak helyébe lépjen, és visszaszerezze a pozíciót vagy azoknak egy részét.

Soha nem beszélünk arról, hogy a Wagner-csoport Afrikában, mintegy harminc országban tevékenykedik. Putyinnak létfontosságú volt a most megszervezett találkozó, hiszen körülbelül negyven fejlett ország áll amerikai nyomásra Ukrajna mögött a háború kérdésében. Az alapvető orosz stratégiai cél az volt, hogy ez az ötven ország támogassa Oroszországot az ENSZ-ben, és Oroszország ne szigetelődjön el

− jelentette ki Nógrádi, aki szerint rendkívül érdekes, hogy az orosz vezetés egyszerre nyitott az ázsiai és az afrikai kontinens felé is. 

A szakértő emellett kiemelte, hogy a Wagner-csoportnak továbbra is rendkívül komoly súlya van az afrikai kontinensen, ahol rengeteg arany- és gyémántbányát őriznek. Erre jó példa a szakértő szerint, hogy Maliban a Wagner-csoport is segítette a hatalomátvételt és a franciák eltávolítását.

Borítókép: Csoportkép a résztvevőkről az Oroszország–Afrika csúcstalálkozó második napi plenáris ülésén Szentpéterváron 2023. július 28-án (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszej Danyicsev)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.