Vlagyimir Putyint vagy Volodimir Zelenszkijt utálja jobban a világ?

A Pew Research Center 24 országban, köztük Magyarországon vizsgálta a vezetők megítélését.

Derbent, 2023. június 28. Vlagyimir Putyin orosz elnök a derbenti Narin-Kala erõdben a kaukázusi orosz tagköztársaságban, Dagesztánban tett munkalátogatásán 2023. június 28-án. MTI/EPA/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Szergej Szavosztyanov Fotó: Szergej Szavosztyanov

A világ túlnyomó többsége nem nézi jó szemmel Vlagyimir Putyint, de Volodimir Zelenszkijjel szemben is erősen megoszlanak a vélemények – derül ki a Pew Research Center nemrégiben közzétett közvélemény-kutatásából, melyben 24 országot – köztük Magyarországot – vizsgáltak.

Vlagyimir Putyin: a közellenség

Felmérésük szerint a 24 államban 87 százalék volt a medián értéke (tehát nem átlaga, hanem középértéke) azoknak, akik nem bíztak abban, hogy az orosz elnök helyesen kezeli a világ ügyeit.

Aligha meglepő módon Vlagyimir Putyin Lengyelországban és Svédországban a legnépszerűtlenebb: 98 százalék nem helyesli cselekedeteit. Ezzel szemben Indiában (59 százalék) és Kenyában (46 százalék) tekintenek rá pozitívan, sőt ezekben az országokban (továbbá Indonéziában) még növelni is tudta elismertségét.

Magyarországon is mindössze 19 százalék vélekedett úgy, hogy Vlagyimir Putyin helyesen cselekszik, ami jelentős visszaesés a 2016-os 38 százalékhoz képest.

Európában egyébként Görögországban a legmagasabb, 29 százalékos az orosz elnök támogatottsága. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Pew Research Center nem vizsgálta például Bulgáriát és Szlovákiát, ahol jellemzően szintén pozitívabb az oroszok megítélése. 

Fontos megállapítás még, hogy Vlagyimir Putyin népszerűsége olyan államokban is jelentősen zuhant 2019-hez képest, mint Argentína (–16 százalék), Dél-Afrika (–7 százalék) és Brazília (–6 százalék), pedig az orosz elnök bizalmi indexe eddig sem volt túl magas.

Persze külön kell választani a társadalom véleményét és a politika érdekeit, ezek az adatok mindenesetre nem jelentenek jó hírt Moszkvának, amely a BRICS-ben látja a gazdasági növekedés motorját.

A kutatás egyébként nemcsak az orosz államfő, de Oroszország megítélésére is külön rákérdezett, de lényegében az derült ki, hogy a kettőről alkotott vélemény összefonódik. Nem olyan egységes a kiállás viszont az orosz energiahordozóktól való elszakadás tekintetében, Magyarországon (76 százalék), Görögországban (60 százalék) és Olaszországban (40 százalék) is elég magas azok aránya, akik úgy vélik, fontosabb a biztos energiaellátás, mint Oroszország megbüntetése.

Volodimir Zelenszkij: már nem szuperhős?

Volodimir Zelenszkijt illetően egyértelműen az látszik, hogy a kép nem fekete-fehér. A 24 országban 51 százalék volt az értéke azoknak, akik bíztak abban, hogy az ukrán elnök helyesen cselekszik a világpolitikában, ami a lehető legszűkebb többség. Megítélése azonban rendkívül vegyes.

Az ukrán államfő éppen Magyarországon a legnépszerűtlenebb, csak 11 százalék bízik benne.

Mellettünk még Görögországban (28 százalék) és Olaszországban (38 százalék) sem néznek rá túl jó szemmel, ahogyan például Izraelben sem (34 százalék), de még az Egyesült Államokban sem sorakoznak fel mögötte egyöntetűen (56 százalék). Érdekesség viszont, hogy Indiában és Kenyában viszonylag népszerű az ukrán elnök, az orosz államfővel egyetemben. Ebből arra is lehet következtetni, hogy ezek az államok nem akarnak oldalt választani, mindkét állammal készek együttműködni, az ukrajnai háborút nem érzik magukénak. Közben a svédek vannak leginkább elragadtatva (86 százalék) Volodimir Zelenszkijtől.

A Pew Research Center vizsgálatának még egy érdekes eredménye, hogy az egyes országok hogyan tekintenek a világ vezetőire. Az Egyesült Államokban például többen bíznak az ukrán elnökben, mint Emmanuel Macronban vagy Olaf Scholzban. Közben a németek nagyobb bizalmat szavaznak a francia elnöknek, mint a német kancellárnak, a franciák éppen fordítva, Olaf Scholzban bíznak jobban saját államfőjüknél.

Magyarországon Joe Biden amerikai elnök támogatottsága (19 százalék) megegyezik Vlagyimir Putyinéval.

De mintha hazánkat az egész világpolitikára nézve egyfajta kiábrándultság jellemezné, Olaf Scholzban 27 százalék, Emmanuel Macronban 30 százalék bízik.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a derbenti Narin-Kala erődben a kaukázusi orosz tagköztársaságban, Dagesztánban tett munkalátogatásán 2023. június 28-án. (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Szergej Szavosztyanov)