Közreadta idei, a közép-európai országokkal foglalkozó tanulmányát a Globsec nevű biztonságpolitikai kutatóhálózat. Az Egységben (még mindig) talpon című összeállítás alapját 2023 márciusában Bulgária, Csehország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia lakosságának egy reprezentatív mintáján elvégzett közvélemény-kutatások adják.
Nincs egység
A felmérés egyik fő tanulsága, hogy az Ukrajnának szánt támogatás mikéntjéről megoszlanak a vélemények: az Oroszország ellen kivetett gazdasági szankciók kapcsán Lengyelországban a megkérdezettek 61 százaléka, a romániai válaszadók hatvan százaléka, a szlovákiai résztvevők 56 százaléka úgy gondolja, hogy a szankciók nem hatásosak, nem ártanak Oroszországnak. Erre hívta fel a figyelmet Anton Spisak, az egyesült királyságbeli Tony Blair Intézet kutatója is.
Az ukrajnai menekülteknek nyújtott támogatások kapcsán Magyarországon magasan a legpozitívabb az állampolgári hozzáállás: tízből kilenc magyar egyetért azzal, hogy Magyarország kormánya támogatja a háború elől menekülő ukrajnai érkezőket.
Magas egyetértés van a támogatások ügyében Lettországban, Lengyelországban, Litvániában. Lengyelországban ez csökkenő tendenciát mutat; ez utóbbi oka a kutatók szerint az, hogy Lengyelországban az ukrán menekültek többsége – túlnyomórészt nők és gyermekek – a legnagyobb lengyel városokban koncentrálódik, óriási terhet róva a helyi közigazgatásra, a lakhatásra, az iskolákra, a munkaerőpiacra és az egészségügyre a nagyszámú érkezők társadalomba való beilleszkedése során.
Nem csak Oroszország felelős a harcokért?
A felmérés felidézi, hogy az ukrajnai háború kitörése után végzett adatfelvételek esetében a közép-európai régióból Magyarország, Bulgária és Szlovákia esetében alacsony, mindössze ötven százalék körüli volt azon válaszadók aránya, akik szerint Moszkva felelős a háború kitöréséért.
A háború második évére Magyarországon nőtt az Oroszországról a harcok kirobbantásának felelőseként gondolkodók száma, míg Bulgária és Szlovákia esetében a tavalyi évhez képest nőtt is azok aránya, akik szerint a Nyugat provokálta Oroszországot.
A Globsec szerint az eredmény mögött az áll, hogy az ukrajnai háború meghatározó téma lett a két állam belpolitikai életében, mivel idén előre hozott választásokat tartanak. A kutatók szerint ebből a két országból érkezett a legtöbb, Oroszországot támogató hozzáállást sejtető válasz.
Szlovákia, Bulgária és Románia esetében a nyugati támogatás egyik motorjának számító Egyesült Államok megítélése is ellentmondásos: ezen országokban a megkérdezettek abszolút többsége vélekedik úgy, hogy az Egyesült Államok azért rángatja bele országukat a háborúba, mert abból haszna származik. Magyarországon az ilyen vélekedések aránya 33 százalék.
A NATO kapcsán a katonai-védelmi szervezet jelentős támogatottságát mérték a tanulmány összeállítói, akik azt a következtetést vonták le, hogy a térségben jelentős társadalmi igény mutatkozik a kollektív védelem doktrinájára.
Csökken Zelenszkij támogatottsága
A Globsec politikai vezetők támogatottságát is vizsgálta a térségben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök népszerűsége egyáltalán nem egyhangú a régióban, de hazánk mellett például Bulgáriában és Szlovákiában és Romániában is magas.
A tanulmány ezen szakasza alapján az ukrajnai háború kezdetén szinte univerzális elismerést kivívó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatottsága több mint öt százalékpontot esett az utóbbi egy évben Csehországban, Romániában és Szlovákiában.
Utóbbiban ráadásul kevesebb mint a lakosság harmada vélekedik pozitívan az ukrán elnökről, miközben a pozsonyi vezetés Ukrajna támogatásának egyik élharcosa.
Ukrajna és Zelenszkij lakosságbeli támogatottsága kapcsán Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője lapunknak elmondta, ez amiatt történik, mert a nyugati sajtóban is megjelentek az ukrán elnököt kevésbé előnyös színben lefestő írások, melyek aztán ezen országok közvéleményét is formálni kezdték.
A Barátság kőolajvezeték felrobbantása Szlovákiát és Csehországot is hátrányosan érintette volna
– utalt Demkó Attila Zelenszkij kiszivárgott terveire, melyek szerint a kőolajvezeték felrobbantása is napirenden volt az ukrán döntéshozásban, és ami egyértelműen befolyásolta a válaszadást a szakértő szerint.
