Korántsem Magyarországon a legkevésbé népszerű az ukrán elnök

A NATO iránti bizalom magas, Oroszországot széles körben fenyegetésnek tekintik, a védelem és a biztonság pedig a közép-európai országok számára a legfontosabb prioritások közé tartozik – áll a Globsec nevű biztonságpolitikai kutatóintézet legújabb elemzésében, mely többek között az Európai Unió, a NATO, az ukrajnai háború és egyes politikai vezetők megítélésével foglalkozik.

Pozsony, 2023. május 31. Emmanuel Macron francia elnök (k, balról) felszólal a Globsec globális kül- és biztonságpolitikai fórumon Pozsonyban 2023. május 31-én. MTI/EPA/Martin Divisek Fotó: Martin Divisek

Szlovákia, Bulgária és Románia esetében a nyugati támogatás egyik motorjának számító Egyesült Államok megítélése is ellentmondásos: ezen országokban a megkérdezettek abszolút többsége vélekedik úgy, hogy az Egyesült Államok azért rángatja bele országukat a háborúba, mert abból haszna származik. Magyarországon az ilyen vélekedések aránya 33 százalék.

A NATO kapcsán a katonai-védelmi szervezet jelentős támogatottságát mérték a tanulmány összeállítói, akik azt a következtetést vonták le, hogy a térségben jelentős társadalmi igény mutatkozik a kollektív védelem doktrinájára.

Csökken Zelenszkij támogatottsága

A Globsec politikai vezetők támogatottságát is vizsgálta a térségben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök népszerűsége egyáltalán nem egyhangú a régióban, de hazánk mellett például Bulgáriában és Szlovákiában és Romániában is magas.

A tanulmány ezen szakasza alapján az ukrajnai háború kezdetén szinte univerzális elismerést kivívó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatottsága több mint öt százalékpontot esett az utóbbi egy évben Csehországban, Romániában és Szlovákiában.

Utóbbiban ráadásul kevesebb mint a lakosság harmada vélekedik pozitívan az ukrán elnökről, miközben a pozsonyi vezetés Ukrajna támogatásának egyik élharcosa.

Ukrajna és Zelenszkij lakosságbeli támogatottsága kapcsán Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője lapunknak elmondta, ez amiatt történik, mert a nyugati sajtóban is megjelentek az ukrán elnököt kevésbé előnyös színben lefestő írások, melyek aztán ezen országok közvéleményét is formálni kezdték.

A Barátság kőolajvezeték felrobbantása Szlovákiát és Csehországot is hátrányosan érintette volna

– utalt Demkó Attila Zelenszkij kiszivárgott terveire, melyek szerint a kőolajvezeték felrobbantása is napirenden volt az ukrán döntéshozásban, és ami egyértelműen befolyásolta a válaszadást a szakértő szerint.

Az EU vizet prédikál és bort iszik

A tanulmány az Európai Unió lakossági támogatottságáról megállapítja, hogy Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában a megkérdezettek minimum hetven százaléka érzi úgy, hogy az Európai Unió megmondja az országuknak, mit tegyen, és így valójában nincs ráhatása a döntéshozatalra. Demkó Attila szerint ez a Magyarországot és Lengyelországot ért eljárások miatt lehet így. 

– Egyértelmű, hogy nem fair módon tárgyal az Európai Bizottság. A kis országokkal szemben az EU vizet prédikál és bort iszik – fogalmazott a szakértő.

Félreértés ne essék, itt nem egyszerűen Magyarországról vagy Lengyelországról van szó. Arról van szó, hogy hosszabb távon megbízhat-e egy kisebb ország az Európai Unióban

 – összegzett.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (k, balról) felszólal a Globsec globális kül- és biztonságpolitikai fórumon Pozsonyban 2023. május 31-én (Fotó: MTI/EPA/ Martin Divisek)