Az Egyesült Államok elnökének nyaralóhelyén, Camp Davidben rendezik meg azt a találkozót, amelyből talán jobban megérti a világ, hogy az amerikaiak hogyan képzelik el az általuk felépített szövetségi rendszer működését az elkövetkező években. A szóban forgó esemény az amerikai–japán–dél-koreai csúcstalálkozó, amelyet a szakértők már most fontos mérföldkőnek tekintenek.
A mai találkozó kulcsfontosságú pillanat lesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában az indo-csendes-óceáni térségben és azon túl
– jelentette ki Patrick M. Cronin, a The Hudson Institute agytröszt szakértője. Ez az első diplomáciai csúcstalálkozó – a korábbi ilyen formátumú találkozókat más események, például a G7-ek találkozóinak margóján tartották – várhatóan a kölcsönös konzultáció és együttműködés állandó, rendszeresen ismétlődő formuláját indítja el legalább három dimenzióban, méghozzá katonai, gazdasági és politikai területeken.
Ami fontos, az az, hogy egy állandó együttműködési formulát kezdeményeznek, amely a feltételezések szerint bővülni fog. Úgy tűnik, hogy ez az első, katonai terület a leglényegesebb, már csak azért is, mert Ázsiában már most is egy eszkalálódó helyzettel állunk szemben.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a kínaiak nemcsak egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Tajvanra és a Fülöp-szigetekre, mind katonai létesítményeik bővítésével, mind a vitatott vizeken történő incidensek provokálásával, hanem fokozzák is az együttműködést Oroszországgal és Észak-Koreával. Emellett a növekvő számú rakétakísérletek is a feszültség növekedésére utalnak.
A közelmúltban olyan fejlemények is történtek, amelyekre Washingtonban úgy tekintettek, mint amelyek előrevetítik az Amerika és Kína, valamint szövetségeseik közötti rivalizálás kiéleződését a Csendes-óceánon. Szóba került ugyanis egy közös kínai–orosz járőr kiküldése az Alaszka partjainál lévő nemzetközi vizekre.
Ez 11 hajóból állt, amire az amerikaiak négy romboló és P–8 Poseidon repülőgépek térségbe küldésével válaszoltak.
Az orosz–kínai armada nem sértette meg az amerikai felségvizeket, de mint Brent Sedler, a Heritage Foundation vezető munkatársa a The Wall Street Journalnak elmondta, ez volt az első alkalom, hogy ilyen expedícióra sor került, és az ukrajnai háború és a Tajvan körüli feszültségek összefüggésében ez egy rendkívül provokatív lépés.
Hasonló jellegű volt a közelmúltbeli nagyszabású orosz–kínai haditengerészeti gyakorlat a japán felségvizek közelében.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdések is a beszélgetés témái között szerepelnek. Erre utal a dél-koreai elnök közelmúltbeli kijevi látogatása, a Szöul által Ukrajnának (egyelőre Washingtonon keresztül) történő fegyverszállításokra vonatkozó korlátozások fokozatos feloldása, valamint a három főváros aggodalma amiatt, hogy Észak-Korea az orosz háborús erőfeszítéseket aktívan támogató állammá válhat.
