Orbán Viktor miniszterelnök egy sor külföldi vezetőt fogadott a hétvégén Budapesten, aminek során Szerbiával, Törökországgal, Azerbajdzsánnal, Katarral, Türkmenisztánnal, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal is erősödtek hazánk kétoldalú kapcsolatai.
A találkozókat követően a nemzetközi sajtó leginkább azt hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború közepén a magyar kormányfő igyekszik biztosítani az olcsó földgázellátást országa számára.
„A két ország közti együttműködés közvetlen célja az orosz földgáz Magyarországra szállításának garantálása Törökországon keresztül” – írta meg Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan találkozóját követően a török sajtó. Szijjártó Péter szintén hangsúlyozta, Törökország nélkülözhetetlen szerepet játszik Magyarország energiaellátásának biztonságában, a Magyarországra irányuló földgázszállítások egy jelentős része ugyanis Törökországon, a Török Áramlat gázvezetéken keresztül érkezik hazánkba.
„Orbán Viktor a fosszilis tüzelőanyagokban gazdag Azerbajdzsán elnökével, Ilham Alijevvel is megbeszéléseket folytatott a magyar államalapítás ünnepén” – hangsúlyozta a Politico brüsszeli hírportál. A tárgyalások eredményeképp Azerbajdzsánból idén százmillió köbméter földgáz érkezik, illetve megegyezés született ötvenmillió köbméter magyarországi bértárolásáról is, így immár valós fizikai földgázszállítási kapcsolat létesült a két ország között.
Rámutattak, az azerbajdzsáni média eközben arról számolt be, hogy Baku egyre nagyobb érdeklődést vált ki Európán belül mint vonzó partner. „Brüsszel szintén udvarolt Azerbajdzsánnak – Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavaly nyáron repült oda, hogy gázszerződést írjon alá az elnökkel – sietett magyarázkodni a Politico annak kapcsán, hogy az EU nincs lemaradva Magyarországhoz képest.
A brüsszeli hírportál azzal is igyekezett aláásni a hétvégi diplomáciai nagyüzemet, hogy felhívta rá a figyelmet, Orbán Viktor megállapodása alig néhány héttel azután született, hogy az EU vezető diplomatája, Josep Borrell kijelentette, a blokk mélyen aggódik az Azerbajdzsán és Örményország közötti vitatott területen, a Hegyi-Karabahban kirobbanó humanitárius válság miatt.
A kritikus hangok egyébként már a találkozókat megelőzően is fel-felcsendültek: a Euronews páneurópai hírcsatorna azt emelte ki, hogy a magyar kormányfő meghívta a „barátait”, ám az EU és a NATO vezetői hiányoznak az esemény vendéglistájáról.
„A nacionalista miniszterelnök Törökország, Szerbia, Katar és számos közép-ázsiai ország vezetőjét fogadja, ami az ország keleti befolyási övezet felé való sodródásának jele” – fogalmaz a hírcsatorna. A Euronews azt is megjegyzi, hogy Orbán Viktor az atlétikai világbajnokságot használja fel a kapcsolatok fellendítésére, amikor nézők milliói figyelnek Magyarországra.
A Gazete Duvar török politikával foglalkozó hírportál szerint az Európai Unión belül kritikaként fogták fel Orbán Viktor azon kijelentését, hogy meghívta barátait a nemzeti ünnepre – hiszen ezek szerint Magyarország barátait már nem Nyugaton, hanem Keleten kell keresni.
A hírportál pozitívumnak könyveli el, hogy Ankara és Budapest stratégiai együttműködése sikeresen működik például olyan területeken, mint a a két ország NATO-n belüli összehangolt fellépése – amit Svédország csatlakozási folyamatának megindítása is tükröz –, vagy az, hogy Törökország folyosót nyit Magyarországnak az iszlám világra.
Mindezen túl nemcsak Azerbajdzsán és Törökország járul majd hozzá hazánk energiaellátásának garantálásához, Szijjártó Péter azt is közölte, Szerbia biztosítani fogja a szállítási útvonalat, amennyiben Ukrajna felmondja az Oroszországból érkező földgáz tranzitjára vonatkozó korábbi megállapodást.
