Átalakult az energiaellátás a háború miatt: hazánk máris cselekszik

Azerbajdzsán elnöke, Katar emírje és Törökország elnöke is hazánkba érkezik a hétvége folyamán, az államalapítás ünnepe előtt. Három olyan ország, amelyek nemzetközi szerepe az elmúlt másfél évben jelentősen felértékelődött Európa, és egyben Magyarország számára is. Az orosz–ukrán háború okozta energiaválság következtében ugyanis sorra keresik az országok az oroszt kiváltandó kőolaj- és földgázbeszerzési alternatívákat.

ZABALJ, SERBIA - JANUARY 1: (----EDITORIAL USE ONLY – MANDATORY CREDIT - "SERBIAN PRESIDENCY / HANDOUT" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS----) Serbian President Aleksandar Vucic attends a ceremony commissioned the 403-kilometer (250 miles) Serbian section of the TurkStream natural gas pipeline project in Gospodjinci in the municipality of northern Zabalj, Serbia on January 1, 2021. Serbia on Friday said it had begun delivering natural gas to Europe through the TurkStream pipeline and a new route crossing Turkey and Bulgaria. Serbian Presidency / Handout / Anadolu Agency (Photo by Serbian Presidency / Handout / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP) Fotó: Anadolu Agency/ AFP

Az ukrajnai háború jelentősen átalakította az energiabiztonsági helyzetet szerte a világon, és több ország nemzetközi szerepe rakétasebességgel értékelődött fel hazánk számára – ezek közé tartozik Azerbajdzsán, Katar és Törökország. A szomszédunkban zajló harcok ugyanis rávilágítottak arra, hogy az európai energiaellátás mennyire sérülékeny, ennek következtében a magyar kormány is alternatív kőolaj- és földgázbeszerzési lehetőségeket keresett.

Legutóbb januárban járt Budapesten Iljam Aliyev, a Kaszpi-tenger partján fekvő Azerbajdzsán elnöke, akkor Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, a jelenlegi energiaellátási válságra az egyetlen biztató válasz a diverzifikáció. Ennek legreálisabb forgatókönyve az azerbajdzsáni energia Európába szállítása – tette hozzá.

A Budapest és Baku közötti kapcsolatok az elmúlt három évtizedben töretlenül fejlődnek, a két ország stratégiai partnere egymásnak – magyarázta Tahir Taghizadeh, Azerbajdzsán magyarországi nagykövete, utalva arra, nem csupán „energiabarátságról” van szó. A felek között 1992 óta áll fenn diplomáciai kapcsolat, a Szovjetunió felbomlása után 1991 októberében vált függetlenné Azerbajdzsán. Az elmúlt évek azonban nem voltak eseménytelenek a posztszovjet ország számára: Baku az energiaexportból származó bevételeinek jelentős részét haderőfejlesztésre költötte, melynek 2020-ban meg is lett az eredménye. A második karabahi háború során ugyanis stratégiai vereséget mértek Örményországra, melynek következtében az addig örmény fennhatóság alatt álló azeri területek nagy részét visszaszerezték, valamint jelenleg is tárgyalások folynak a végleges békemegállapodásról, Hegyi-Karabah státusáról.

A listára egyértelműen felkerült az Öböl-menti Katar is, mely Oroszország és Irán után a világ harmadik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik.

A közel-keleti országból már 2027-től érkezhet Magyarországra a cseppfolyósított földgáz (LNG), melynek volumene akár milliárd köbméteres méretű is lehet – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt hónapban. Budapest és Doha kapcsolatai szintén az 1990-es évekre nyúlnak vissza, ám az akkori idők történelmi fordulatnak számítanak Katarban. 1990-ben ugyanis Irak lerohanta Kuvaitot, kirobbantva az első öbölháborút és Doha számára is egyértelművé vált, egy gyakorlatilag védtelen kis ország a térségben, erősen kiszolgáltatva a környező hatalmaknak, Szaúd-Arábiának és Iránnak.

A magyar–katari kapcsolatok viszont csak a 2000-es években lendültek fel igazán és mára egy sor területen zajlik az együttműködés, egyebek mellett kereskedelem, idegenforgalom és oktatás területén, ám olyan hírek is vannak, amelyek szerint Katar is érdeklődik a Liszt Ferenc repülőtérbe való befektetési lehetőségek iránt.

Recep Tayyip Erdogan török elnököt május 20-án látja vendégül Orbán Viktor a karmelita kolostorban, az MTI közlése szerint olyan témákról lesz szó, mint biztonság, védelmi ipar és gazdasági ügyek. A felek továbbá előkészítik a Magyar–Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács következő ülését is, amelyet tervek szerint az év végén tartanak meg Budapesten.

Az ukrajnai háború egyértelműen felértékelte Törökország szerepét: Ankara közvetítésével létrejött a fekete-tengeri gabonaegyezmény, valamint a Török Áramlat gázvezetéken keresztül érkezik gáz Európába. „Hálásak vagyunk Erdogan elnök úrnak, hogy ő az egyetlen, aki eddig sikeresen tudott közvetíteni a harcoló felek között. Köszönjük az elnök úr erőfeszítéseit és arra kérjük őt, hogy folytassa a jövőben is, csak így lehet esélyünk a békére” – mondta korábban Orbán Viktor.

A magyar–török kapcsolatok a Kijev és Moszkva közötti konfliktus következtében újabb mérföldkőhöz érkeztek, és erősebbek, mint valaha.

Ha nem lenne a Török Áramlat gázvezeték, akkor nem lenne biztosított Magyarország energiaellátása

– mutatott rá Szijjártó Péter az új török külügyminiszter, Hakan Fidan budapesti látogatása során.

Borítókép: A Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakasza (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Szerb elnökség)