Többször is a rasszizmus bélyegét sütötték az alig két hónapja hatalomra került konzervatív finn kormányra, főleg a kisebbik koalíciós partner, a jobboldali, bevándorlásellenes Finnek által delegált miniszterekről most előkerült rasszista megnyilvánulások okán.
Alig tíz napja volt hatalmon Petteri Orpo kormánya, amikor gazdasági miniszteréről, Vilhelm Junniláról kiderült, hogy 2019-ben egy a neonácikhoz is köthető szélsőjobboldali rendezvényen vett részt, illetve náci utalásokat tett. Bár Junnila bocsánatot kért és elítélte az antiszemitizmust, Orpo miniszterelnök zéró toleranciát hirdetett, és a gazdasági miniszternek le kellett mondania.
Nem sokkal később Riika Purra miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter lába alatt vált forróvá a talaj, amikor előkerült néhány 2008-as blogposzt, amelyekben a politikusnő rasszista megjegyzéseket tett. Purra végül nem mondott le.
Junnila utódját, Wille Rydmant sem kerülték el a rasszista vádak: volt barátnője eljuttatott a médiához egy 2016-os privát üzenetváltást, amelyben a politikus azt írta, „inkább a kendőviselőket tiltaná be, mint a [muszlim] fejkendőt”. A történtek ellenére Rydman a posztján maradt.
A kormány most igyekszik tenni a rasszizmus és a diszkrimináció ellen, és létrehoztak egy munkacsoportot a helyzet és a lehetséges megoldások áttekintésére. Azonban, ahogy azt Ben Zyskowicz, a koalíció legnagyobb pártja, a jobbközép Nemzeti Koalíció Pártjának képviselője a Politico hírportálnak elmondta:
Nagyon nehéz valódi … konkrét döntéseket találni, amelyeket a kormány vagy a parlament … meghozhat a rasszizmus elleni küzdelem érdekében.
A képviselő szerint ez valódi probléma, és nem elég pusztán elítélni a rasszizmust, hanem jogszabályokat is kell hozni a diszkrimináció ellen, ezért betiltanák az önkényuralmi rendszerek szimbólumait (köztük a horogkeresztet és a sarló-kalapácsot).
Szintén konkrét lépéseket sürget Kimmo Sasi, a finn Holokauszt Emlékezet Egyesület elnöke, aki már évek óta lobbizik a náci szimbólumok betiltásáért, és támogatja az új terveket, amelyekről szeptember elején szavazhat a finn parlament.
Hasonló tilalmat a magyar büntetőjog is ismer, azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseit követően 2013-ban a szimbólumok használatának teljes tilalmát enyhíteni kellett, így ma már csak úgy valósul meg (elzárással büntethető) vétség, ha azokat „a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon” terjesztik, nagy nyilvánosság előtt használják vagy közszemlére teszik.
