Az Egyesült Államok fekete-tengeri stratégiája frontállammá teheti Bulgáriát

Boján Csukov bolgár geopolitikai elemző a Glasove.com hírportálnak adott interjúban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti esetleges katonai összecsapás a fekete-tengeri, bolgár területen lévő amerikai katonai bázisokat az orosz rakéták fő célpontjává teheti.

Az Egyesült Államok a Fekete-tengert stratégiai érdekeinek zónájáva nyilvánította. Felmerül a kérdés, hogy ez a térség országainak militarizálásával, új katonai bázisok létrehozásával, a feszültségek eszkalálódásával járhat-e. Boján Csukov szerint az Egyesült Államok egyszerűen kijelentette, hogy stratégiájának fő fókuszpontja Kelet-Európában van, geostratégiájuk változatlan – nyomást gyakorolni Oroszországra és Kínára, amelyek veszélyeztetik az Egyesült Államok globális hegemóniáját. 

A híres amerikai geopolitikus, George Friedman, aki egyben a Stratfor amerikai magán-hírszerzőügynökség vezetője is, már 2014 végén kijelentette: Az Egyesült Államoknak új stratégiára van szüksége a Fekete-tenger térségében, amelynek központjául Romániát nevezte meg.

Az Ukrajna, Irak és a fekete-tengeri stratégia című cikkében megjósolta Washington lépéseit a térségben, és hogy fokozódni fog a militarizáció a Fekete-tenger medencéjében, de itt Moszkva reakciója is kulcsfontosságú.

Emlékezetes, márciusban Antony Blinken amerikai külügyminiszter bejelentette az Egyesült Államok igényeit a Fekete-tenger medencéjében. Azonnali válasz érkezett Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium képviselőjétől, aki szerint az Egyesült Államok nem olyan ország, amelynek kapcsolatban kellene állnia a Fekete-tenger területével. Az orosz és az amerikai álláspont a Fekete-tengeren abszolút ellentétben áll egymással.

És ez a tény nem sok jót ígér Bulgária számára. Míg az Egyesült Államok vitathatatlan globális hegemón pozícióban volt, Friedman jóslatai valóra váltak, amikor az Egyesült Államok saját döntéseit és stratégiáit kényszerítette ki. Ma azonban körvonalazódnak a multilaterális világ határai, és Oroszország Kínával együtt erős geopolitikai szereplő akar lenni. Logikus, hogy Friedman jóslatainak egy része nem valósulhat meg, mivel az Egyesült Államok nem ellenőrzi az összes tényezőt globális érdekei területén – vélekedik Boján Csukov.

A továbbiakban a szakértő rámutatott arra, mi késztette az Egyesült Államokat az új fekete-tengeri stratégiájára. A válasz az ukrán területen zajló harcok fejleményeiben rejlik. A Pentagonban senkinek nincsenek illúziói azzal kapcsolatban, hogy az ukrán fegyveres erők sikeresek lesznek Oroszországgal szemben. Vagy hogy Valerij Zaluzsnij tábornok népe elfoglalja a Krím félszigetet. „Emlékszem számos hazai elemző tavaly év végi megjegyzéseire, akik szenvedélyesen próbálták meggyőzni a bolgárokat arról, hogy Oroszország elveszíti a Krím félszigetet, kivonul Herszon és Zaporozsje régiókból, s Ukrajnát belátható időn belül befogadják az EU-ba és a NATO-ba.

Boján Csukov bolgár biztonságpolitikai szakértő

Az Egyesült Államok stratégiai célja az ’90-es évek óta a Krím félsziget ellenőrzése. Ezt az ukrán politikai elitben gyakorolt befolyással, puha puccsokkal, véres Majdanokkal stb. próbálták elérni. Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy amerikai haditengerészeti erőket telepít Szevasztopolba. Moszkva azonban nem fogja tűrni, hogy amerikai hadihajók kössenek ki Szevasztopolban és a Fekete-tengert amerikai tengerré változtassák – mondta a nemzetközi szakértő.

Csukov szerint az Egyesült Államok fekete-tengeri medencére vonatkozó stratégiájának A terve, amely Ukrajna győzelmével számol, nem fog bekövetkezni. Ennek ellenére továbbra is vannak elkötelezett propagandisták, akik felelőtlenül értelmezik az ukrajnai eseményeket.

Mivel az első lehetőség kudarcot vall, mely szerint az ukránoknak le kellett volna győzniük Oroszországot és visszafoglalniuk a Krím félszigetet, Washington felkészül arra a reális lehetőségre, hogy Kijev elveszíti a Fekete-tenger egész partvidékét. Ez az oka annak, hogy a Pentagon fokozta erőfeszítéseit az amerikai jelenlét megerősítésére a fekete-tengeri régióban.

Bulgáriában sikeresen végrehajtották a „rendszerváltás-műveletet” (a Boriszov-kormányzás lehetőségének kiiktatásával). A mai neoliberális bolgár kormány pedig véglegesen és visszafordíthatatlanul lemondott az ország függetlenségéről, és minden ellenvetés nélkül teljes mértékben az Egyesült Államok stratégiai érdekeinek szolgálatába állította Bulgáriát. Ugyanez a művelet zajlik jelenleg Grúziában is. A Pentagon katonai logisztikát épít, hogy erődítményeket hozzon létre a fekete-tengeri kikötők peremén, repülési egységeket, haditengerészeti bázisokat hozzon létre az amerikai és a NATO-haditengerészet számára és infrastruktúrát telepítsen a felderítő műveletekhez.

Az Egyesült Államok Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja körülbelül 5-6 hónappal ezelőtt elemző jelentést készített

„Barátságtalan tenger: az új amerikai stratégia felé a fekete-tengeri régióban” címmel. A jelentés nyíltan kijelenti, hogy az amerikaiak egy második, széles frontra készülnek Oroszország ellen, amelyben a fekete-tengeri, majd a Kaszpi-tengeri régió országai is részt vesznek. Ebben a forgatókönyvben Törökország egy hatalmi kos szerepét kapja.

Hogy milyen szerepet szán a stratégiai terv Bulgáriának, Csukov elmondta, hogy a tervben szereplő fekete-tengeri országok Törökországot, Romániát, Bulgáriát, Moldovát, Ukrajnát és Grúziát jelentik. Bulgária biztosan nem lesz az USA fekete-tengeri stratégiájának sztárja. Ebben a szakaszban az Egyesült Államok Romániára összpontosít, amely fontos szerepet játszik a Három tenger projektben. Bukarestnek két fő feladata van: szembeszállni Oroszországgal a Fekete-tengeren és megakadályozni a Moszkva–Belgrád tengely létrehozását.

Romániát arra ösztönzik, hogy játsszon regionális vezető szerepet. Meg nem erősített szóbeszédek voltak arról, hogy az amerikai nukleáris fegyvereket az Isirlik török bázisról román területre helyezték át. Törökország kulcsfontosságú tényező lesz az amerikai geostratégia végrehajtásában a Fekete-tengeren. Az említett B terv szerint az Egyesült Államok azt tervezi, hogy rövidebb idő alatt sűrű katonai infrastruktúrát épít ki Románia fekete-tengeri övezetének közelében. Észak-Bulgária és különösen Várna természetes folytatása a régió militarizálására irányuló amerikai projektnek. Az amerikai tervek nagyon komoly fenyegetést jelentenek Bulgária nemzetbiztonságára.

Bulgária jelenleg egyfajta frontállam. A mai bolgár kormány afelé vezeti országot, hogy frontállammá váljon. Az Oroszország és az Egyesült Államok közötti fenyegető katonai összecsapás a Fekete-tengeren a bulgáriai amerikai katonai bázisokat az orosz rakéták fő célpontjává teszi.

Bulgária nem rendelkezik Romániával vagy Törökországgal arányos demográfiai potenciállal. Ezért a Pentagon számára a fő érdek Bulgária területe. Nem véletlen, hogy egyes ingatlanügynökségek diszkréten nem ajánlják ügyfeleiknek, hogy Várnától északra ingatlanokat vásároljanak, de kiépülőben vannak további amerikai katonai bázisok, amelyek az orosz rakéták célpontjává válhatnak. Bulgária egyszerűen az Egyesült Államok fekete-tengeri régióbeli geostratégiájának egyszeri eszközévé válik. A kilátások meglehetősen borúsak.

A nemzetközi szakértő véleménye szerint hosszabb távon az Egyesült Államok az erőforrások hiánya miatt kénytelen lesz feladni Kelet-Európát. Akkor lehetséges, hogy a régió visszaesik az orosz befolyási övezetbe. Mert a világ pánrégiókra lesz osztva, civilizációs elvre építve.

Az elemző úgy véli, Washington jelenleg Kutuzov stratégiáját alkalmazza Európára, amely Moszkvát felgyújtotta, és lehetővé tette Napóleon számára, hogy belépjen az orosz fővárosba. Most az amerikaiak, mielőtt elhagynák az öreg kontinenst, felgyújtották, és meghagyták azoknak, akik utánuk jönnek. De emlékezzünk arra, hogy Napóleon 554 000 katonával lépett be Oroszországba, és Párizsba visszatérve csak 79 ezren vonultak újra fel az orosz határra.

Boján Csukov nemzetközileg is ismert bolgár biztonságpolitikai szakértő, a bolgár kormány (2008–2009) egykori nemzetbiztonsági tanácsadója. A kínaiul és arabul is beszélő egykori titkosszolgálati vezető számos politikai témájú könyv és tanulmány szerzője.

Borítókép: Oroszország nem hosszabbította meg a fekete-tengeri gabonamegállapodást, amely az ENSZ és Törökország közbenjárásával lehetővé tette az ukrán gabonatermények világpiacra való jutását (Forrás: OSINTdefender/Twitter)