Balesetek a fejünk felett – mi történik, ha valaki a világűrben hal meg? + videó

A XXI. század űrversenyében nemcsak a célokat, hanem a veszélyeket is szem előtt kell tartani.

Az orosz Szojuz MS-22 űrhajója a Nemzetközi Űrállomáson, 2023.01.10-én. (Forrás: NASA / Twitter)

Nemcsak az oroszok szenvedtek el mostanában ilyen kudarcot. Tavasszal az amerikai SpaceX rakétája – amely a valaha épített legnagyobb volt – a kilövést követően felrobbant. A fedélzetén senki sem tartózkodott. A Starship űrhajó célja, hogy egy napon embereket vigyen a Marsra.

Balesetek a világűrben

Noha a mostani orosz balesetben senki sem halt meg, korábban már előfordultak olyan balesetek a világűrben, amely emberéleteket is követeltek.

Az Astronomy Magazine minapi gyűjtése szerint noha az elmúlt fél évszázadban mintegy harminc űrhajós hunyt el, miközben veszélyes űrmisszióra készült vagy azt kísérelt meg, azonban ezen esetek túlnyomó többsége a Földön vagy a földi légkörben történt – a világűr egységesen elfogadott határát, a Kármán-vonalat száz kilométer magasságba teszik.

Így, a világűrbe ténylegesen kijutott mintegy 550 űrhajósból eddig hárman vesztették életüket.

Ha valamennyi halálesetet vesszük számításba, akkor azok többségében az űrverseny korai szakaszában történtek, mind a NASA, mind a Szovjetunió részéről. „A balesetek általában a rendkívüli körülmények között történtek, a felszerelés, a vezetés vagy emberi hibából fakadóan, vagy ezek kombinációjából” – fogalmazott Jim Hermanson, a seattle-i Washingtoni Egyetem repülés- és űrhajózás professzora.

Ilyen baleset volt 1967-ben az Apollo–1 esete, ahol egy kilövési szimuláció során egy szikra pattant az oxigénnel telítődött kabinban. A robbanás Gus Grissom, Ed White és Roger Chaffee űrhajósokkal végzett. Míg az Apollo–13 1971-es története közismert, itt ugyancsak egy zárlat következett be, amely nyomáscsökkenést okozott és kirobbantotta az űrhajó egyik oldalát a Hold közelében. A személyzet ugyanakkor sikeresen vissza tudott jutni a Földre.

Ténylegesen az űrben történt halálos baleset szovjet űrhajósokhoz kötődik 1971-ből.

A Szojuz–11 személyzete – Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Patsajev – sikeresen elérte a Szaljut–1 űrállomást, amely fedélzetén három hetet töltöttek el, kutatásokat végezve. Azonban a Földre való visszatérés során, noha az űrhajó sikeresen landolt, az űrhajósokat abban holtan találták, sötétkék foltokkal az arcukon, vércseppekkel az orrukból és fülükből. Később megállapították, hogy a halálos balesetet az űrhajó leszállóegységének hibás szeleptömítése okozta, vagyis leszállás közben egy modul felpattant és a szelepen az összes levegő kiszivárgott a kabinból. Így az űrhajósok halálát fulladás okozta.

🗓 | #OTD 1971 - The three cosmonauts aboard the Soyuz 11 space capsule are found dead after landing https://t.co/b3cG22CaS6 #HistSci pic.twitter.com/G9pKw2L3RE

— BBC Science Focus Magazine (@sciencefocus) June 30, 2017

On June 30, 1971, the crew of the Russian space mission Soyuz 11 are found dead upon arrival on Earth (the only people to die in space). pic.twitter.com/PZReZGEZcQ

— MMJYBBJWIdols (@MMJYBBJWIdols) June 30, 2020

Meg kell gátolni, hogy földi mikrobákkal szennyezzünk be egy másik bolygót

A brit Daily Mail napilap a minap ugyanakkor azt a kérdést is feltette, hogy mi lenne, ha valaki az űrben halna meg.

Cikkükben arra jutottak, hogy ugyan a NASA-nak nincs erre hivatalos – publikus – protokollja, a tudósok már előálltak különböző ötletekkel.

Chris Hadfield kanadai űrhajós, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) korábbi parancsnoka szerint könnyen történhetnének végzetes balesetek az űrben, hiszen akár egy űrséta közben egy mikrometeorit is kiszakíthatja az űrruhát, amely lényegében 15 másodperc alatt eszméletvesztést, majd fulladást okozna.

A szakértő szerint ekkor meg is fagyna az emberi test, amely így mumifikálódott állapotban akár évmilliókig sodródhatna a kozmoszban, „amíg egy napon talán egy másik bolygóval vagy csillaggal találkozik, és a hő vagy a sugárzás elpusztítja” – fogalmazott.

Hozzátette: 

Valószínűleg indulna egy misszió a test Földre szállításáért, de ez csak akkor, hogyha az űrállomáson, vagy a Hold körül történik a baleset, egy Marsra történő utazás során ez már nem lehetséges.

A szakértők szerint ideális esetben megpróbálnák visszahozni a testet a Földre, már csak azért is, mert a NASA szigorúan kezeli más bolygók földi mikrobákkal való szennyezését. Ennek fényében az elhunyt testét speciálisan konzerválnák az űrhajón, és így térnének vissza a Földre.

Live: Cosmonauts Sergey Prokopyev and Dmitri Petelin will step outside the @Space_Station to make updates to the Rassvet module. The spacewalk is expected to start at 10:45am ET (1445 UTC) and last about seven hours: https://t.co/z1RgZwQkWS pic.twitter.com/vYmazSNYBh

— NASA (@NASA) August 9, 2023

Borítókép: Az orosz Szojuz MS–22 űrhajója a Nemzetközi Űrállomáson, 2023. január 10-én (Forrás: NASA/Twitter)