Meghalhatott Jevgenyij Prigozsin – számolt be a BBC brit közszolgálati hírcsatorna és más hírforrások. Információik szerint a Wagner-csoport vezetőjének gépe lezuhant, kilenc másik, a fedélzeten utazó emberrel együtt életét vesztette. Sajtóértesülések szerint köztük volt Dmitrij Utkin is, a Wagner-csoport létrehozásában aktívan szerepet vállaló exkatona, Prigozsin jobbkeze is. A repülőgép a Moszkva-Seremetyjevói repülőtérről tartott Szentpétervárra – írta az MTI.
Egyelőre annyi bizonyos, hogy a zsoldosvezér neve szerepelt a lezuhant gép utaslistáján, halálát még hivatalosan nem erősítették meg.
Sok a homályos részlet
Dunda György, lapunk kárpátaljai tudósítója arról írt, Prigozsin másik gépe is a levegőben volt, a hírre visszafordult Moszkva felett. Találgatások szerint megtévesztés céljából arra is felszállhatott. Egyelőre az orosz és ukrán média sem állít semmi biztosat. Egy Wagner-csoporthoz köthető Telegram-csatorna megerősítette vezetőjük halálhírét.
Ha Prigozsin tényleg meghalt, ismét Moszkvába vonolunk!
– figyelmeztetett egy, a Wagner-csoporthoz köthető másik média.
Az amerikaiak a hírekre szűkszavúan annyit reagáltak, hogy értesítették a fejleményekről Joe Bidenet. Az amerikai elnök később úgy reagált, nincs meglepve. Arra a kérdésre, hogy állhat-e az események mögött Vlagyimir Putyin, úgy válaszolt, kevés olyan dolog történik Oroszországban, ami mögött nincs ott az orosz elnök.
Hogy a repülőgéppel mi történt, szintén csak találgatások tárgya. Meg nem erősített sajtóértesülések szerint az orosz légvédelem lőtte le a gépet, amelyen állítólag a Wagner-vezér utazott az orosz Tveri régió felett.
Helyi szemtanúk arról számoltak be, hogy két füst csík – talán rakéták – szelte át az eget. A közösségi médiában terjedő felvételek szerint viszont a repülőgép lezuhant, majd csak a földön robbant fel, és égett ki. A Flightradar adatai szerint Moszkva közelében 8800 méter magasságig emelkedett, majd hirtelen zuhanni kezdett és a földbe csapódott.
A Roszaviacija orosz légiügyi hatóság különbizottságot állított fel a vizsgálat lefolytatására a szerencsétlenség ügyében.
Mindenesetre gyanúra ad okot, hogy az incidens pontosan két hónappal a Prigozsin által alapított Wagner zsoldoscsoport zendülése után történt.
A katonai magánvállalat fegyveresei kelet-Ukrajnából kiindulva elfoglalták akkor Rosztov-na-Donu várost és fegyveres gépkocsioszlopot indítottak Moszkva felé, az orosz hadvezetés ellen tiltakozva – idézte fel az MTI. Emlékezetes, hogy végül a Wagner-csapat nem érte el az orosz fővárost, Jevgenyij Prigozsin elvileg amnesztiát kapott, a zsoldosok pedig szabadon Belaruszba távozhattak.
– Elképzelhető, hogy az oroszok az ukránokat okolják majd a történtekért – nyilatkozta a BBC-nek az ukrán külügyminisztérium egykori tanácsadója. Hozzátette, aligha fogják sokan gyászolni a zsoldosvezért, de azon sem lenne meglepődve, ha valahogy megúszta volna a halált. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója is emlékeztetett rá, hogy Prigozsint egyszer már temették 2019-ben, amikor Kongóban zuhant le egy An–72 gép, Wagner-zsoldosokkal a fedélzetén. Később kiderült, hogy ő nem volt azon a gépen.
Putyin nem felejt
Hogy megúszhatja-e a zsoldosvezér, vagy a biztos halál vár rá, arról már a lázadás csúfos bukása óta folyamatosak a találgatások.
Vlagyimir Putyin nem felejt, ezt láttuk az elmúlt években. Elég a Szergej Szkripal elleni gyilkossági kísérletre, Alekszej Navalnijra vagy Alekszandr Litvinyenko polóniumos megmérgezésére gondolni
– figyelmeztetett már akkor Bendarzsevszkij Anton. Ezzel három olyan orosz alakot nevezett meg, akik szálkát jelentettek az orosz elnök szemében, majd gyanús körülmények között mérgezés áldozataivá váltak.
– Az, hogy a feje még ott van a nyakán 36 órával a puccskísérlet után, már elég jelentős vívmány! – értett vele egyet Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő. Mások úgy írták le, mint „járkáló hullát”.
