Az egyik esetben a szankciók hatálya alá eső termékeket eladó cégeknek ellenőrizniük kellene a vásárlókat, illetve azt, hogy az adott jogi személy exportál-e árukat Oroszországban. Azonban ez szinte lehetetlen, ugyanis a legtöbb országban rendkívül gyorsan lehet cégeket létrehozni.
A másik megoldás pedig a szakértő szerint az lehet, hogy a közvetítő országok irányába is betiltsák bizonyos áruk kivitelét.
Ez, ugye, olyan országok esetében, mint Örményország vagy Kirgizisztán még talán kivitelezhető lenne, mivel viszonylag kicsi gazdaságokról van szó, amelyek az Európai Unióval nincsenek nagyobb kereskedelmi kapcsolatban. Azonban számos nagyobb gazdasági súllyal rendelkező állam is szerepet játszik a közvetítő kereskedelemben, ilyen Törökország, az Egyesült Arab Emírségek vagy Kína, amelyeknek a szankciók alá vonása már nagyon súlyos gazdasági és világgazdasági következményekkel járna
– jelentette ki a szakértő, aki szerint bizonyos termékek végül mindenféleképpen be fognak jutni Oroszországba.
Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzet kérdésére Kosztur András elmondta, nem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy-egy szankciókhoz kapcsolódó intézkedést a jövőben feloldjanak.
Nyilvánvalóan politikai szempontból ezeknek a szabályozásoknak a fenntartása még mindig fontos, tehát valószínűleg ezeket eltörölni a közeljövőben nem fogják, csak hogyha ténylegesen valamiféle nagyobb, komplexebb megegyezés születik Oroszország és a Nyugat között
– tette hozzá a szakértő, aki egyúttal kifejtette, hogy bizonyos civil felhasználást érintő szektorok esetében elképzelhetők enyhítések, ami kölcsönösen indokolt mind a két fél számára.
Erre volt is példa az Egyesült Államokban, ahol már az orosz–ukrán háború kezdete után feloldottak egy-egy korlátozó intézkedést, amikor a saját érdekei úgy kívánták.
Borítókép: A francia Auchan áruház Oroszországban (Forrás: Twitter)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!