A szankciók sikertelenségének köszönhetően fordulhatott elő, hogy miközben több mint 13 ezer intézkedés van jelenleg is érvényben Oroszország ellen, addig az országban csaknem minden termék megtalálható, és Oroszország a párhuzamos importnak köszönhetően bármilyen terméket importálni tud, szinte korlátlan mennyiségben.
Mindenhez hozzájutnak
A Versztka orosz oknyomozó csapat szerint kijelenthető, hogy a szankciók nem működnek, és Moszkva a háború előtti időkhöz hasonlóan ugyanúgy hozzájut a védelmi iparához nélkülözhetetlen nyugati chipekhez, processzorokhoz és gépekhez, mégpedig a több száz közvetítőcégnek köszönhetően – szúrta ki Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója. A médium hozzájutott a háború elején titkosított statisztikai adatokhoz, amiből kiderült, hogy Oroszország mely országokon keresztül, milyen eredetű termékeket hozott be.
Ezekből kiderült, hogy több száz millió dollár értékű nyugati chip, alkatrész és ipari gép jutott be Oroszországba, amelyeket döntően a hadiipar fog felhasználni.
A Versztka szerint ezek az áruk úgy jutnak be Oroszországba, hogy egy új céget alapítanak valamelyik külföldi országban, amely az ország belső piacáról vásárolja meg a szükséges árut. Sok esetben azonban már a kikötőben, nem sokkal az árucikkek megérkezése után átpakolják az árut egy Oroszországba tartó hajóra, miközben az papíron – többek között – Hongkongba megy.
A legnépszerűbb közvetítőországok a vámstatisztikák szerint Kína, Hongkong, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Örményország és Kazahsztán.
A másik lehetőség arra, hogy az áruk Oroszországba érkezzenek a szürkeimport. A külföldi vámpapírokon ebben az esetben más árut tüntetnek fel, mint ami valójában a rakományban van, vagy lecsökkentik a termékek értékét, hogy ne vonatkozzanak rá a szankciók. Így a termékeket ott vásárolják fel a közvetítőcégek, ahol a legalacsonyabb áron lehet kapni.
Megoldás lenne, csak...
Kosztur András Oroszország-szakértő a jelentés kapcsán lapunknak elmondta, hogy erre a problémára több megoldás is létezik, azonban jelenleg egyik sem lenne könnyen megvalósítható.
Az egyik esetben a szankciók hatálya alá eső termékeket eladó cégeknek ellenőrizniük kellene a vásárlókat, illetve azt, hogy az adott jogi személy exportál-e árukat Oroszországban. Azonban ez szinte lehetetlen, ugyanis a legtöbb országban rendkívül gyorsan lehet cégeket létrehozni.
A másik megoldás pedig a szakértő szerint az lehet, hogy a közvetítő országok irányába is betiltsák bizonyos áruk kivitelét.
Ez, ugye, olyan országok esetében, mint Örményország vagy Kirgizisztán még talán kivitelezhető lenne, mivel viszonylag kicsi gazdaságokról van szó, amelyek az Európai Unióval nincsenek nagyobb kereskedelmi kapcsolatban. Azonban számos nagyobb gazdasági súllyal rendelkező állam is szerepet játszik a közvetítő kereskedelemben, ilyen Törökország, az Egyesült Arab Emírségek vagy Kína, amelyeknek a szankciók alá vonása már nagyon súlyos gazdasági és világgazdasági következményekkel járna
– jelentette ki a szakértő, aki szerint bizonyos termékek végül mindenféleképpen be fognak jutni Oroszországba.
Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzet kérdésére Kosztur András elmondta, nem tartja elképzelhetetlennek, hogy egy-egy szankciókhoz kapcsolódó intézkedést a jövőben feloldjanak.
Nyilvánvalóan politikai szempontból ezeknek a szabályozásoknak a fenntartása még mindig fontos, tehát valószínűleg ezeket eltörölni a közeljövőben nem fogják, csak hogyha ténylegesen valamiféle nagyobb, komplexebb megegyezés születik Oroszország és a Nyugat között
– tette hozzá a szakértő, aki egyúttal kifejtette, hogy bizonyos civil felhasználást érintő szektorok esetében elképzelhetők enyhítések, ami kölcsönösen indokolt mind a két fél számára.
Erre volt is példa az Egyesült Államokban, ahol már az orosz–ukrán háború kezdete után feloldottak egy-egy korlátozó intézkedést, amikor a saját érdekei úgy kívánták.
Borítókép: A francia Auchan áruház Oroszországban (Forrás: Twitter)
