Ahogy arról lapunk is beszámolt BRICS-országok vezetői csúcstalálkozójukon úgy döntöttek, meghívják soraikba Argentínát, Etiópiát, Iránt, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket. A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő csoportosulás lépésének célja, hogy növeljék a csoport befolyását a Nyugattal szemben. Cyril Ramaphosa, a csúcstalálkozónak otthont adó Dél-afrikai Köztársaság elnöke tegnap bejelentette, hogy az új országokat 2024. január 1-jén veszik fel a csoport tagjai közé, dél-afrikai tisztviselők szerint pedig már több mint 40 ország fejezte ki érdeklődését a BRICS-hez való csatlakozás iránt, és 22 ország hivatalosan is kérte felvételét.
A BRICS-országok jelenlegi közössége is meghatározó az új világrend kialakulásában és jövőjében, a lehetséges tagok pedig tovább erősítik a gazdasági és a politikai térnyerését nemcsak a meglévő, hanem az újonnan csatlakozó országoknak is
– fogalmazott lapunknak Kiss Rajmund a Mathias Corvinus Collegium diplomáciai műhelyének vezetője. A szakértő ugyanakkor elmondta, a csoport legnagyobb erőssége, hogy öt ország a tagja, így a közös stratégia kialakítása is egyszerűbb, és hatékonyabb az érdekképviselet is. – Bár a gazdasági és politikai túlsúly érdekében vonzónak tűnik a történelmi léptékű bővítés lehetősége, az a jelenlegi hatalmi egyensúlyt a szervezetben könnyen felboríthatná – tette hozzá Kiss Rajmund.
A Johannesburgban tartott csúcstalálkozón fontos kérdés volt a bővítés témája, és bár valamennyi BRICS-tag kifejezte támogatását a blokk bővítése mellett, a vezetők között megosztottság alakult ki annak módjáról. Hszi Csin-ping kínai elnök tegnap történelmi pillanatnak nevezte a bővítésről szóló döntést, és gratulált az új tagoknak. Beszédében közös munkára szólította fel a BRICS-országokat, amellyel „új fejezetet nyithatnak a szolidaritás és az együttműködés nevében”.
A dél-afrikai találkozó másik fontos napirendi pontja a dollár, mint nemzetközi fizetőeszköz szerepének, egyeduralmának a csökkentése volt.
Kiss Rajmund szerint az orosz–ukrán háború után kialakult nyugati szankciós gazdaságpolitika egyik jelentős pénzügyi következménye, hogy Oroszország, Kína és India sem ragaszkodik már az olajkereskedelemben sem az amerikai dollárhoz, sőt mindhárom ország fizetőeszközét elfogadják a kereskedelemben, ami már önmagában jelentős hatással lesz a dollár szerepére. – Ehhez csatlakozott több öbölország, olajnagyhatalom is, majd Törökország és Irán, így a dollár és a Nyugat befolyása is jelentősen csökkenhet először gazdaságilag majd politikailag is – hívta fel rá a figyelmet a szakértő.
Emlékeztetett, a G7 és a Nyugat gazdasági fejlődésének komoly pillérét jelentették és jelentik most is a feltörekvő gazdaságú országok, jelesül a BRICS-országok is. Mint mondta, „a reakcióidő keleten és délen is gyorsabb azonban, mint nyugaton, a politikailag és gazdaságilag is egységesnek tűnő Nyugat nem annyira egységes, mint a látszat, és főleg mint a saját a kommunikációjuk”. Ugyanakkor, tette hozzá, a nyugati dominanciájú pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi szervezetek nemzetközi súlya, hatalma és befolyása még mindig egyedülálló.
Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök, Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök a 2023-as BRICS-csúcstalálkozón augusztus 24-én (Fotó: AFP/Marco Longari)
