Pénteken felbocsátották a Hold felé az orosz Luna–25 automatikus állomást a Vosztocsnij űrrepülőtérről – jelentette az MTI. A Luna–25 állomás fő feladata a Hold pólusközeli régiójában a talajösszetétel elemzése, víz jelenlétére vonatkozó hipotézisek megerősítése vagy cáfolása lesz. Az állomással a leszállás új technológiáját is kipróbálják.
A mostani Oroszország első Hold-missziója, ezt megelőzően 1976-ban még a Szovjetunió bocsátotta fel a Luna–24 állomást.
Ha célba ér, Oroszország lehet az első – amennyiben megelőzi a szintén az elmúlt hetekben indított indiai rakétát –, aki a Hold déli felén hajt végre sikeres leszállást. De miért is olyan fontos ez?
− Ha sikerül, az hatalmas technológiai és tudományos előrelépés lesz – fogalmazott a Politico brüsszeli hírügynökségnek Tim Marshall. A brit Sky News korábbi tudósítója szerint egy sikeres landolással és az azt követő „gyümölcsöző” kutatásokkal Oroszország és Kína jelentős lépést tenne afelé, hogy a következő évtizedre tervezett közös holdbázis felhúzása valóban megvalósuljon.
Ember a Holdon: de mikor?
Kína még idén májusban jelentette be, hogy 2030 előtt embert küldene a Holdra. Ehhez már el is kezdtek fejleszteni egy új rakétát, amely várhatóan 2027-ben fogja végrehajtani első tesztrepülését. Peking egyébként még 2013-ban juttatot fel egy holdjárót a bolygóra, ezzel a történelem során a harmadik országgá – a Szovjetunió és az Egyesült Államok után – vált, amely ezt megtette. Akkor Hszi Csin-ping úgy fogalmazott, „az űrálom része annak az álmunknak, hogy Kína erősebbé váljon.” A kínai elnök hatalmon töltött ideje alatt az ázsiai óriás rengeteg pénzt ölt az űrkutatásba.
Hivatalos adatok ugyan nem állnak rendelkezésre, de az Euroconsult statisztikái szerint csak 2019-ben az összeg majdnem hatmilliárd dollárra rúgott.
Ebben az évben egyébként Peking holdjárót küldött az égitest Föld felől nem látható oldalára – harmadikként a történelem során –, 2020-ban pedig sikeresen gyűjtött kőzetmintákat a Holdról – szintén harmadikként a világon.
Oroszország az előzetes tervek szerint még három, a mostanihoz hasonló Hold-missziót fog elindítani a jövőben 2027 és 2030 között. – Ezután kínai kollégáinkkal továbblépünk a következő fázisba – asztronautákat küldünk a Holdra, valamint bázist húzunk fel ott – fogalmazott Juri Boriszov, az orosz szövetségi űrügynökség (Roszkozmosz) vezetője. Moszkva jelen teljesítménye abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy az ukrajnai háborút követően bevezetett szankciók miatt lényeges nyugati technológiákhoz nem jut – papíron – hozzá. Ugyanakkor még kár lenne sikert kiáltani: ezekben a projektekben az egyik legnehezebb feladat a sikeres landolás. Erre remek példa az indiai Csandrajáan–2 holdszonda, amely 2019-ben próbált meg leszállni a Hold pólusközeli régiójában, azonban a folyamat közben lezuhant.
Csúszások a SpaceX-nél
Az Egyesült Államok természetesen nem akar lemaradni, sőt. A NASA előzetes tervei szerint már 2025-ben „visszatért” volna a Holdra az Artemis 3 program keretein belül, azonban a legfrissebb információk szerint erre még várniuk kell – ki tudja meddig. Az amerikai űrügynökség még 2021-ben bízta meg Elon Musk űrtechnológiai vállalatát, a SpaceX-et, hogy építse meg az ehhez szükséges leszállóegységet, de komoly csúszások vannak a fejlesztésben. Pár hónappal ezelőtt a Starship névre keresztelt űrrakéta tesztrepülése kudarcba fulladt, miután a levegőben töltött pár percet követően felrobbant.
A NASA egyik magas rangú tisztviselője éppen kedden beszélt arról, hogy a csúszások miatt az Artemis 3 misszió egy egészen más célt kaphat – hogy mit, azt egyelőre nem árulták el – mint a holdraszállás.
Az erre kitűzött időpont egyébként alapvetően 2028 volt, ezt Donald Trump korábbi elnök hivatali idejében változtatták 2024-re, majd később 2025-re.
Hogy meddig tolódik a dátum, azt jelenleg még nem lehet tudni, ugyanakkor a NASA tisztviselőinek nyilatkozataiból azt lehet látni, hogy Washington nem akarja elveszíteni a versenyt. − Meg kell védenünk a nemzetközi közösség érdekeit – fogalmazott Bill Nelson a napokban, utalva arra, hogy amennyiben Kína vagy Oroszország jutna először a Hold déli felére, akkor kisajátítanák maguknak a területet és nem engednék be más, velük ellenséges országok tudósait a jövő szempontjából kulcsfontosságú térségbe.
Borítókép: A Roszkozmosz orosz állami űrügynökség felvételén felbocsátják a Szojuz–2.1b hordozórakétával és Fregat gyorsítóblokkal összekapcsolt Luna–25 holdraszálló űrszondát az Amuri területen lévő Vosztocsnij űrrepülőtérről 2023. augusztus 11-én (Fotó: MTI/EPA/Roszkozmosz)
