Pénteken felbocsátották a Hold felé az orosz Luna–25 automatikus állomást a Vosztocsnij űrrepülőtérről – jelentette az MTI. A Luna–25 állomás fő feladata a Hold pólusközeli régiójában a talajösszetétel elemzése, víz jelenlétére vonatkozó hipotézisek megerősítése vagy cáfolása lesz. Az állomással a leszállás új technológiáját is kipróbálják.
A mostani Oroszország első Hold-missziója, ezt megelőzően 1976-ban még a Szovjetunió bocsátotta fel a Luna–24 állomást.
Ha célba ér, Oroszország lehet az első – amennyiben megelőzi a szintén az elmúlt hetekben indított indiai rakétát –, aki a Hold déli felén hajt végre sikeres leszállást. De miért is olyan fontos ez?
− Ha sikerül, az hatalmas technológiai és tudományos előrelépés lesz – fogalmazott a Politico brüsszeli hírügynökségnek Tim Marshall. A brit Sky News korábbi tudósítója szerint egy sikeres landolással és az azt követő „gyümölcsöző” kutatásokkal Oroszország és Kína jelentős lépést tenne afelé, hogy a következő évtizedre tervezett közös holdbázis felhúzása valóban megvalósuljon.
Ember a Holdon: de mikor?
Kína még idén májusban jelentette be, hogy 2030 előtt embert küldene a Holdra. Ehhez már el is kezdtek fejleszteni egy új rakétát, amely várhatóan 2027-ben fogja végrehajtani első tesztrepülését. Peking egyébként még 2013-ban juttatot fel egy holdjárót a bolygóra, ezzel a történelem során a harmadik országgá – a Szovjetunió és az Egyesült Államok után – vált, amely ezt megtette. Akkor Hszi Csin-ping úgy fogalmazott, „az űrálom része annak az álmunknak, hogy Kína erősebbé váljon.” A kínai elnök hatalmon töltött ideje alatt az ázsiai óriás rengeteg pénzt ölt az űrkutatásba.
Hivatalos adatok ugyan nem állnak rendelkezésre, de az Euroconsult statisztikái szerint csak 2019-ben az összeg majdnem hatmilliárd dollárra rúgott.
Ebben az évben egyébként Peking holdjárót küldött az égitest Föld felől nem látható oldalára – harmadikként a történelem során –, 2020-ban pedig sikeresen gyűjtött kőzetmintákat a Holdról – szintén harmadikként a világon.