Orosz, amerikai vagy kínai lesz a következő ember a Holdon? + videó

Oroszország elsőként landolhat a Hold pólusközeli oldalán, megalapozva ezzel, hogy Kínával együtt 2030 előtt embereket küldjenek a bolygóra. A SpaceX csúszásai miatt az Egyesült Államok 2025-re tervezett Holdra szállása késik, egyelőre nem tudni pontosan, hogy meddig. Washington így akár lépéshátrányba is kerülhet a vetélytársaival szemben.

Vosztocsnij ûrrepülõtér, 2023. augusztus 11. A Roszkozmosz orosz állami ûrügynökség felvételén felbocsátják a Szojuz-2.1b hordozórakétával és Fregat gyorsítóblokkal összekapcsolt Luna-25 Holdra szálló ûrszondát az Amuri területen levõ Vosztocsnij ûrrepülõtérrõl 2023. augusztus 11-én. Az automatikus kutatóállomás érkezése a Hold déli pólusára várható. Feladata a Hold belsõ szerkezetének vizsgálata és az erõforrások, köztük a víz felkutatása lesz. MTI/EPA/Roszkozmosz Fotó: -

Oroszország az előzetes tervek szerint még három, a mostanihoz hasonló Hold-missziót fog elindítani a jövőben 2027 és 2030 között. – Ezután kínai kollégáinkkal továbblépünk a következő fázisba – asztronautákat küldünk a Holdra, valamint bázist húzunk fel ott – fogalmazott Juri Boriszov, az orosz szövetségi űrügynökség (Roszkozmosz) vezetője. Moszkva jelen teljesítménye abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy az ukrajnai háborút követően bevezetett szankciók miatt lényeges nyugati technológiákhoz nem jut – papíron – hozzá. Ugyanakkor még kár lenne sikert kiáltani: ezekben a projektekben az egyik legnehezebb feladat a sikeres landolás. Erre remek példa az indiai Csandrajáan–2 holdszonda, amely 2019-ben próbált meg leszállni a Hold pólusközeli régiójában, azonban a folyamat közben lezuhant.

Csúszások a SpaceX-nél

Az Egyesült Államok természetesen nem akar lemaradni, sőt. A NASA előzetes tervei szerint már 2025-ben „visszatért” volna a Holdra az Artemis 3 program keretein belül, azonban a legfrissebb információk szerint erre még várniuk kell – ki tudja meddig. Az amerikai űrügynökség még 2021-ben bízta meg Elon Musk űrtechnológiai vállalatát, a SpaceX-et, hogy építse meg az ehhez szükséges leszállóegységet, de komoly csúszások vannak a fejlesztésben. Pár hónappal ezelőtt a Starship névre keresztelt űrrakéta tesztrepülése kudarcba fulladt, miután a levegőben töltött pár percet követően felrobbant. 

A NASA egyik magas rangú tisztviselője éppen kedden beszélt arról, hogy a csúszások miatt az Artemis 3 misszió egy egészen más célt kaphat – hogy mit, azt egyelőre nem árulták el – mint a holdraszállás. 

Az erre kitűzött időpont egyébként alapvetően 2028 volt, ezt Donald Trump korábbi elnök hivatali idejében változtatták 2024-re, majd később 2025-re. 

Hogy meddig tolódik a dátum, azt jelenleg még nem lehet tudni, ugyanakkor a NASA tisztviselőinek nyilatkozataiból azt lehet látni, hogy Washington nem akarja elveszíteni a versenyt. − Meg kell védenünk a nemzetközi közösség érdekeit – fogalmazott Bill Nelson a napokban, utalva arra, hogy amennyiben Kína vagy Oroszország jutna először a Hold déli felére, akkor kisajátítanák maguknak a területet és nem engednék be más, velük ellenséges országok tudósait a jövő szempontjából kulcsfontosságú térségbe.

Borítókép: A Roszkozmosz orosz állami űrügynökség felvételén felbocsátják a Szojuz–2.1b hordozórakétával és Fregat gyorsítóblokkal összekapcsolt Luna–25 holdraszálló űrszondát az Amuri területen lévő Vosztocsnij űrrepülőtérről 2023. augusztus 11-én (Fotó: MTI/EPA/Roszkozmosz)