Volodimir Zelenszkij és Novák Katalin találkozása egy olyan fontos elem a két ország kapcsolatában, amely azt jelzi, hogy az országok vitás kérdéseit rendezni kell – nyilatkozta lapunknak Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója és az Eurázsia Központ szakértője annak kapcsán, hogy a magyar köztársasági elnök a napokban Ukrajnába látogat.
A szakértő hozzátette, a magyar–ukrán viszony rendezésének gyakorlati megvalósítása egy másik kérdés, hiszen továbbra is fennállnak a kárpátaljai magyar közösség nyelvi és oktatási jogaival kapcsolatos problémák, amiket elodáztak, és a Velencei Bizottság részéről is vannak elmarasztaló értékelések.
Seremet Sándor szerint a magas politikai vezetők közötti párbeszéd talán elő tudja segíteni a kárpátaljai magyarság helyzetének a kezelését, bár Ukrajna jelenlegi, államépítő folyamatainak közepette nem látszik úgy, hogy radikális változás történne ebben a kérdésben a közeljövőben. – Ehhez komoly társadalmi előkészítésre van szükség, tehát ezt el kellene fogadnia a többségi társadalom öntudatosabb részének – fejtette ki.
Volodimir Zelenszkij egyébként meglepő módon nemrég saját maga utazott Kárpátaljára, hogy találkozzon az Ukrajnában élő magyar közösség képviselőivel – hasonló látogatásra még nem került sor ezidáig. Seremet Sándor értékelése szerint az elnöknek eleve nagyon fontos az, hogy pozitív hírekben szerepeljen, és látogatásával arra törekedhetett, hogy demonstrálja, az Ukrajnában élő nemzeti közösségeknek az elnyomására vonatkozó kritika nem feltétlenül igaz.
Novák Katalin ukrajnai útja során szintén felkeresi a kárpátaljai magyarságot, ahogyan tavaly novemberben is tette, hogy kifejezze Magyarország töretlen támogatását a közösség iránt. Ezután látogat Kijevbe, a Krími Platform elnevezésű eseményre. A csúcstalálkozót 2021-ben tartották meg először, miután az ukrán elnök kezdeményezésére kidolgozták a koncepcióját. Akkor Zelenszkij elmondta, az informális nemzetközi fórum elsődleges célja, hogy felszabadítsák az oroszok által megszállt Krím félszigetet. A platform lehetőséget biztosít Ukrajnának arra, hogy szövetségeseivel egyeztessen a Krím 2014-es elcsatolásának következményeiről és az arra adott nemzetközi válaszlépésekről. A fórumot – amelynek tavaly, virtuális formában Zágráb adott otthont – több mint negyven ország támogatja, illetve a NATO, az Európai Unió és a G7-es országcsoport is. A legelső konferencián az akkori magyar köztársasági elnök, Áder János, míg a 2022-es eseményen Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiaellátásért és biztonságpolitikáért felelős államtitkára képviselte Magyarországot.
A Krími Platform egy béketeremtő kezdeményezés, amelyet még a háború előtti időszakban hívtak össze először. Az első deklarált célja az, hogy tárgyalásos úton, politikai dialógus útján kerüljön vissza a Krím Ukrajna kötelékébe
– magyarázta Seremet Sándor. A szakértő véleménye szerint gyakorlati, kézzelfogható eredményt, ahogy a korábbi Krími Platformok, az idei sem biztos, hogy fel fog tudni mutatni. – A nemzetközi figyelemnek a fenntartásáról van szó, amely továbbra is a Zelenszkij-féle békeformulát fogja majd hirdetni, miszerint a tárgyalások megkezdéséhez az orosz csapatoknak a teljes visszavonására van szükség és ez a Krímre is vonatkozik – tehát azt a felfogást, hogy a Krím nélkül nem lehet béketárgyalásokat folytatni – zárta a gondolatait Seremet Sándor.
