Zelenszkij ukrán elnök a franciákat is megkörnyékezte harci repülőgépért. Emmanuel Macron elnök állítólag beleegyezett, hogy többtucatnyi Mirage 2000-est adjanak az ukránoknak, és harminc ukrán pilótát, repülőgépmérnököt francia források szerint már tanítanak a használatukra – írta a Le Figaro, amelyet a Világgazdaság szemlézett.
Ezekről a gépekről indíthatók hatékonyan a SCALP-EG francia gyártású (a briteknél ez a típus Storm Shadow néven fut) cirkálórakéták, pillanatnyilag a leghatékonyabb, legnagyobb hatótávolságú ukrán fegyverek. Féltonnás robbanófejük igen nagy részt foglal el az 1,3 tonnás összsúlyú fegyver tömegéből, ezt viszonylag rövid (500 kilométeres) hatótávolságuk is magyarázhatja.
Ez bőven elég az orosz intervenciós erők utánpótlási vonalai, objektumai, raktárai, mindenekelőtt a Krím-hidak támadására.
Ukrán és nyugati fegyvertechnikusok gyors sufnituningja nyomán ezek a fegyverek elindíthatók az ukrán légierő szovjet időkből származó, az 1960-as évek technológiáját képviselő Szu–24-es változtatható szárnyállású taktikai bombázógépekről, de ez a megoldás nem optimális. Mindenesetre ilyen típusú cirkálórakétákkal támadták idén augusztus elején a Krím félsziget két nyugati közúti bejáratának egyikét, a Csongar hidat.
Ismeretes, hogy az ukránok Gripenekre és F–16-osokra is kaptak ígéretet. Ezek a gépek legkorábban jövőre érkezhetnek meg Ukrajnába. Bevetésük körülbelül egy év múlva kezdődhet. Hogy ez a tarkabarkaság az ukrán többcélú vadászbombázóparkban mire vezet, arról megoszlanak a vélemények. Ha mindhárom ügylet megvalósul,
Ukrajna örökli az európai NATO egyik legnagyobb problémáját
– ami nemcsak a légierőre vonatkozik, de a szárazföldi csapatok felszerelésére, a harckocsikra, páncélozott harcjárművekre, a csöves és a rakétatüzérségre, a lég- és rakétavédelemre is –, a sokféle gyártmányú eszközt, gépet, szerkezetet. A karbantartásuk, alkatrész-utánpótlásuk, lőszerigényük kielégítése a téma ismerői szerint akár rémálom is lehet.
