Sufnituninggal illesztik a nyugati vadászgépeket az ukrán légiflottába

Innen-onnan összeszedett fegyverrendszereket kell összehangolni. Az ukrán haderő megörökli a NATO kompatibilitási problémáit.

Legnagyobb számban (50-60 gép) a dánoktól és a hollandoktól származó F–16-os gépek szerepelnek a szállítási listán. Ezek nagyon jó állapotúak, rendszeresen karbantartották őket – de 

a múlt század nyolcvanas évei technikai színvonalát tükrözik, nagyjából a szovjet-orosz MiG–29-esek szintjét.

Jobb a helyzet a JAS–39-es Gripenekkel. Egyszerűbbek, és az európai, ukrán viszonyokra alkalmasabbak az amerikai F–16-osoknál. Lényegesen könnyebb a karbantartásuk és olcsóbb a fenntartásuk. Egy repült óra költsége a Gripennel a töredéke az F–16-osénak. És a Gripenek, ellentétben a másik két géptípussal, le-fel szállnak akár egy egyenes, két-három kilométer hosszú autópálya betonját-aszfaltját használva.

JAS–39 Gripen típusú vadászrepülőgép a légierő kiképző repülésén az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár kecskeméti repülőbázisán 2023. augusztus 2-án. (Fotó: MTI/Bús Csaba)

Más történet a Mirage 2000-eseké. Az F–16-osok és a Gripenek vitathatatlanul a harci gépek negyedik generációjába tartoznak, ugyanakkor sokan kétségbe vonják, hogy a Mirage 2000-eseknek kijár-e ez a kategória, vagy maradnak a harmadik generációs kosárban. A francia titkosszolgálathoz kötött Intelligence Online szerint Párizs visszavásárolná Katartól a Mirage 2000-9-eseket, hogy azokat tovább adja Ukrajnának. Ám az ügy több hónapja húzódik – legalábbis az érintettek az erre vonatkozó összes információt titkosították, miután Zelenszkij ukrán elnök Párizsban Macronnal tárgyalt. Mont-de-Marsanban, a sors különös fintora révén Konstantin (Kosztya) Rozanoffról (egy orosz bevándorló család sarjáról) elnevezett légibázison és Nancyban (az Ochey légi támaszponton) a Le Figaro értesülései szerint folyik mintegy 30 ukrán pilóta, földi kiszolgáló képzése. Párizs, úgy látszik, Berlin nyomdokaiba lép, és a francia Ukrajna-politikát ért korábbi kritikákat a Kijevnek nyújtott katonai segítség fokozásával igyekszik ellensúlyozni – írja a Világgazdaság.

A három géptípusból ez idő szerint az F–16-os szállítása látszik bizonyosnak. Ám ez sem csodafegyver. A levegőben nagyjából annyit tud, mint az oroszországi légierő régebbi MiG–29-esei. 

Az orosz gép alacsony sebességű manőverezési képességei jobbak, míg az F–16-os radarrendszere ígéretesebb. 

Az egy hajtóműves F–16-os jóval kisebb, mint a kétmotoros MiG–29-es. Ám a döntő szempont a gépekre integrált rövid és közép-/nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéták teljesítménye. E tekintetben a helyzet kiegyensúlyozott, ám a fedélzeti gépágyúrendszert illetően az oroszországi gép előnyét hozzák ki. Az F–16-os Vulcan (Gatling-rendszerű) 20 milliméteres gépágyújának tűzgyorsasága a döntően fontos kezdeti tizedmásodpercekben alulmarad a MiG 30 milliméteres gépágyújával szemben.

Borítókép: F–16-os vadászrepülőgép készül a leszálláshoz (Fotó: Pexels)