Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy a hadsereg a mozgósítás felgyorsítását kérte, Kijev tavaszig több mint 300 ezer lakost sorozna be az ukrán fegyveres erők soraiba, hogy kompenzálja a veszteségeket – számolt be róla a TASZSZ orosz hírügynökség.
– 200-300 ezer emberre lenne szükség a jelenlegi mozgósításon felül, ami havi 10 ezer fő. Tavaszig 60-70 ezer embert kell mozgósítaniuk, és több mint 300 000 embert terveznek potenciálisan kiválasztani. Összességében Ukrajna eddig 1,2-1,3 millió embert vett ki a mozgósítási tartalékból, amiből a behozhatatlan veszteségek már valahol 400 ezer fő körül mozognak – idézi a hírügynökség Rodion Mirosznyikot, a Luhanszki Népköztársaság (LPR) volt nagykövetét, aki egy orosz tévécsatornának nyilatkozott.
Míg közvetlenül az orosz invázió után sok ukrán akár külföldről is hazatért, hogy beálljon katonának, mostanra fordult a kocka.
Míg az ukrán kormányzat többnyire szemérmesen hallgat, és inkább az orosz fél veszteségeit igyekszik kidomborítani, a New York Times amerikai napilap nemrég megjelent becslése szerint is meghaladhatja a 150 ezret az elmúlt 18 hónapban elhunyt vagy megsebesült katonák száma.
Ez nem csupán a vezetésben kelthet riadalmat, de a lakosságban is, így egyre nehezebb dolga van a toborzóknak, ha teljesíteni akarják a haderő növekvő újoncigényét. A hatóságok mindent megtesznek, hogy a hadköteles korú férfiak ne tudják elkerülni a szolgálatot – legalábbis elméletben, mert épp az elmúlt hetekben derült fény a toborzás minden szintjét átszövő korrupcióra, ami végül arra késztette Volodimir Zeleszkij ukrán elnököt, hogy az összes regionális toborzóiroda vezetőjét menessze.
A sorozás alól kibújók jobb esetben pénzbírságot, rosszabb esetben akár 3 évig terjedő börtönbüntetést is kockáztatnak. Vannak ugyanakkor a katonai szolgálat alól felmentést jelentő körülmények is, ilyen például az egészségügyi alkalmatlanság, a stratégiai fontosságú munkakör, vagy az, ha valaki egyedül neveli a gyermekét vagy egyedül gondoskodik hozzátartozójáról.
