Veszélyesebbé vált a Fekete-tenger

Az ukrán elnök gazdasági tanácsadója szerint „megtorlás” az, hogy Kijev ezentúl minden Fekete-tengeren haladó orosz hajót „jogos katonai célpontnak” tekint – válaszul a gabonaegyezmény orosz felbontására, a kikötőik elleni támadásra és az ukrán export akadályozására. A Magyar Nemzet megkeresésére Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta, hogy az így drágábbá váló gabona a rekordtermést betakarító oroszok profitját növeli, amely a Kreml célja volt. Ugyanakkor veszélynek írta le, hogy olyan ukrán kikötők is Moszkva célpontjai lettek, amelyek csak pár száz méterre találhatók a NATO-területektől.

Magyar Nemzet
2023. 08. 09. 5:04
Oroszország nem hosszabbította meg a Fekete-tengeri gabonamegállapodást, amely az ENSZ és Törökország közbenjárásával lehetővé tette az ukrán gabonatermények világpiacra való jutását. (Fotó: OSINTdefender / Twitter)
Oroszország nem hosszabbította meg a Fekete-tengeri gabonamegállapodást, amely az ENSZ és Törökország közbenjárásával lehetővé tette az ukrán gabonatermények világpiacra való jutását. (Fotó: OSINTdefender / Twitter)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Minden, amit az oroszok a Fekete-tengeren szállítanak, jogos katonai célpont a számunkra” – mondta a Politico brüsszeli hírportálnak Oleg Ustenko, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója. A tisztviselő ezzel az orosz kikötők és hajók megtámadására célzott, köztük olyan tankerhajókra, amelyek több millió hordó olajat – a múlt hónapban 32 milliót – szállítanak Európába. Kijev a jogos célt „Moszkva hadigépezetének gyengítésére irányuló erőfeszítés” részeként jelölte meg.

Az ukrán védelmi minisztérium szerint amíg az oroszok „terrorizálják a békés ukrán városokat és elpusztítják a gabonát, éhhalálra ítélve százmilliókat”, addig „nem lesznek biztonságos vizek és békés kikötők a számukra a Fekete- és az Azovi-tengeren”.

Ustenko szerint ezen lépés egyfajta „megtorlás”, amiért Oroszország nem hosszabbította meg a Fekete-tengeri gabonaegyezmény rá eső részét a múlt hónapban, sőt rakétatámadásokat indított ukrán kikötők és mezőgazdasági raktárak ellen.

Lapunk megkeresésére Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense a harmadik országokba történő gabonaszállítások kapcsán elmondta, hogy „alapvetően nem lett volna gond, hiszen rekordtermés született az idén Európa keleti felén”.

Hozzátette: 

Azzal, hogy több millió tonna ukrán gabona kereskedelme nehézkessé vált, hiszen ekkora mennyiséget csak Odesszán keresztül lehet kivinni, fel fogja hajtani az árakat.

Ám a szakértő szerint éppen ez volt Moszkva célja, hiszen ezzel növeli a saját profitját is.

Ustenko kijelentése kapcsán az NKE docense arra is emlékeztetett, hogy ez inkább az orosz olajat, mintsem a gabonát érinti, ugyanis utóbbinak nem feltétlenül kell érintenie a Fekete-tengert, hiszen Oroszország a Balti-tengeren vagy keleten, Vlagyivosztokon keresztül is tud exportálni.

Az ukrán reakciót a biztonságpolitikai szakértő racionálisnak írta le, vagyis „ha ti nem hagytok minket exportálni, akkor mi is igyekszünk a ti kereskedelmeteket akadályozni.”

Mindennek nyomán a hétvégén Kijev „háború sújtotta övezetté” nyilvánította az Oroszország fekete-tengeri kikötői körüli vizeket, így olyan jelentős kikötőket is mint: Novorosszijszk, Anapa, Szocsi és Taman – emlékeztetett a Politico.

Mindez a tartályhajók biztosítási díjának ugrásszerű növekedését idézi elő, ami gátolhatja Moszkvát a számára kulcsfontosságú olaj és olajtermékek exportjában – amelyből származó profitot a háborúra költhetné.

A hétvége után a Fekete-tenger még veszélyesebb hely lett a nemzetközi hajózás tekintetében, pedig már így is az volt

– mondta a Politicónak Byron McKinney, a Standard & Poor’s (S&P) globális piaci elemzésének igazgatója. Hozzátette: Már így sem megy túl sok hajó a térségbe.

Kaiser Ferenc ennek kapcsán úgy fogalmazott: „A Fekete-tenger mindenképpen veszélyesebb lett, már csak azért is, mert mindkét fél teleszórta aknákkal.” A szakértő szerint az alapvetően védekező fegyvereket támadó jelleggel is használják – főképp az oroszok – az ukrán kikötők blokádjára.

Felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna már kapott olyan nyugati, távirányítású eszközöket, vízi drónokat, amelyekkel – vagy éppenséggel a saját ukrán fejlesztésükkel – támadhattak orosz kikötőket és hajókat. A hétvégén az orosz SIG tartályhajót – orosz források szerint – már találat is érte.

Egyes elemzők szerint „nem valószínű”, hogy Ukrajna megtámadja a kereskedelmi hajókat – sok görög és török hajó közlekedik ezen zóna határában –, de „fennáll a veszélye annak”, hogy az infrastruktúra (kikötők) elleni támadásoknál a hajók kereszttűzbe kerülnek.

Ustenko szerint a nyugati vállalatoknak „fel kellene ismerniük, hogy nem lehet tovább üzletelni Oroszországgal”. Hozzátette: sem erkölcsi, és most már gazdasági okokból sem indokolható a nyugati országok orosz olajkereskedelme, ami kockázatossá vált – nem említve ezen megnövekedett kockázatban Ukrajna szerepét.

Kaiser Ferenc hozzátette, hogy „a legtöbb hajó, ami a gabonaegyezmény felmondása óta még Ukrajnába megy, azt választja, hogy nem mozdul ki a NATO felségvizéből” – vagyis a tengerszorosokon való Fekete-tengeri belépést követően közel a partokhoz, bolgár és román vizeken hajózik felfelé, majd a Duna-deltán keresztül érik el az olyan dunai kikötőket, mint Izmajil.

Szerinte azon túl, hogy ide csak kisebb hajók tudnak bemenni, komoly probléma, hogy ha az oroszok ezeket is megtámadják, akkor a román (NATO) kikötőktől csak néhány száz méterre hajtanak végre csapásokat.

Borítókép: Oroszország nem hosszabbította meg a Fekete-tengeri gabonamegállapodást, amely az ENSZ és Törökország közbenjárásával lehetővé tette az ukrán gabonatermények kijutását a világpiacra (Forrás: OSINTdefender/Twitter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.