Mindennek nyomán a hétvégén Kijev „háború sújtotta övezetté” nyilvánította az Oroszország fekete-tengeri kikötői körüli vizeket, így olyan jelentős kikötőket is mint: Novorosszijszk, Anapa, Szocsi és Taman – emlékeztetett a Politico.
Veszélyesebbé vált a Fekete-tenger
Az ukrán elnök gazdasági tanácsadója szerint „megtorlás” az, hogy Kijev ezentúl minden Fekete-tengeren haladó orosz hajót „jogos katonai célpontnak” tekint – válaszul a gabonaegyezmény orosz felbontására, a kikötőik elleni támadásra és az ukrán export akadályozására. A Magyar Nemzet megkeresésére Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta, hogy az így drágábbá váló gabona a rekordtermést betakarító oroszok profitját növeli, amely a Kreml célja volt. Ugyanakkor veszélynek írta le, hogy olyan ukrán kikötők is Moszkva célpontjai lettek, amelyek csak pár száz méterre találhatók a NATO-területektől.

Mindez a tartályhajók biztosítási díjának ugrásszerű növekedését idézi elő, ami gátolhatja Moszkvát a számára kulcsfontosságú olaj és olajtermékek exportjában – amelyből származó profitot a háborúra költhetné.
A hétvége után a Fekete-tenger még veszélyesebb hely lett a nemzetközi hajózás tekintetében, pedig már így is az volt
– mondta a Politicónak Byron McKinney, a Standard & Poor’s (S&P) globális piaci elemzésének igazgatója. Hozzátette: Már így sem megy túl sok hajó a térségbe.
Kaiser Ferenc ennek kapcsán úgy fogalmazott: „A Fekete-tenger mindenképpen veszélyesebb lett, már csak azért is, mert mindkét fél teleszórta aknákkal.” A szakértő szerint az alapvetően védekező fegyvereket támadó jelleggel is használják – főképp az oroszok – az ukrán kikötők blokádjára.
Felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna már kapott olyan nyugati, távirányítású eszközöket, vízi drónokat, amelyekkel – vagy éppenséggel a saját ukrán fejlesztésükkel – támadhattak orosz kikötőket és hajókat. A hétvégén az orosz SIG tartályhajót – orosz források szerint – már találat is érte.
Egyes elemzők szerint „nem valószínű”, hogy Ukrajna megtámadja a kereskedelmi hajókat – sok görög és török hajó közlekedik ezen zóna határában –, de „fennáll a veszélye annak”, hogy az infrastruktúra (kikötők) elleni támadásoknál a hajók kereszttűzbe kerülnek.
Ustenko szerint a nyugati vállalatoknak „fel kellene ismerniük, hogy nem lehet tovább üzletelni Oroszországgal”. Hozzátette: sem erkölcsi, és most már gazdasági okokból sem indokolható a nyugati országok orosz olajkereskedelme, ami kockázatossá vált – nem említve ezen megnövekedett kockázatban Ukrajna szerepét.
Kaiser Ferenc hozzátette, hogy „a legtöbb hajó, ami a gabonaegyezmény felmondása óta még Ukrajnába megy, azt választja, hogy nem mozdul ki a NATO felségvizéből” – vagyis a tengerszorosokon való Fekete-tengeri belépést követően közel a partokhoz, bolgár és román vizeken hajózik felfelé, majd a Duna-deltán keresztül érik el az olyan dunai kikötőket, mint Izmajil.
Szerinte azon túl, hogy ide csak kisebb hajók tudnak bemenni, komoly probléma, hogy ha az oroszok ezeket is megtámadják, akkor a román (NATO) kikötőktől csak néhány száz méterre hajtanak végre csapásokat.
További Külföld híreink
Borítókép: Oroszország nem hosszabbította meg a Fekete-tengeri gabonamegállapodást, amely az ENSZ és Törökország közbenjárásával lehetővé tette az ukrán gabonatermények kijutását a világpiacra (Forrás: OSINTdefender/Twitter)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!