A drónok mentén is zajlik az amerikai–kínai verseny

Az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy a katonai képességek és technológiák terén Kínához képest növekedjen a különbség, és nem remélheti, hogy a stratégiai elrettentés doktrínája elegendő lesz – olvasható a Defense News katonai szakportál véleménycikkében, amely az amerikai drónrendszer Pentagon általi sürgető fejlesztésével, a Replicator projekttel foglalkozik.

2023. 09. 10. 21:50
Az amerikai gyártmányú Golden Eagle drónt a hadsereg fejlesztette ki, alkalmas csapatbiztosításra, terület- és határvédelemre, de tüzérségi támadást is tud biztosítani a hadsereg számára. (Forrás: DroneShare / Twitter)
Az amerikai gyártmányú Golden Eagle drónt a hadsereg fejlesztette ki, alkalmas csapatbiztosításra, terület- és határvédelemre, de tüzérségi támadást is tud biztosítani a hadsereg számára. (Forrás: DroneShare / Twitter)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A drónok létfontosságú szerepet játszanának a Tajvani-szoroson túli háborúban – olvasható a kínai Ordnance Industry Science Technology című katonai szaklapban, amelyre a South China Morning Post hongkongi székhelyű angol nyelvű hírportál hívta fel a figyelmet. A lap szerint a drónokat az ellenséges vezetők meggyilkolására lehetne használni, és alkalmazásukkal a konfliktusok lerövidíthetők, míg az áldozatok száma minimalizálható.

A cikk felvázolja, hogy miként alakulhatna egy Tajvan elleni pekingi ostrom, vagyis a végső egyesítési háború. Eszerint Peking arra törekedne, hogy minden irányban – szárazföldön, tengeren, levegőben, űrben, infrastruktúrában és az interneten is – elnyomja Tajvant.

Az ember által vezetett harci repülőgépek csak rövid ideig, általában három-négy órát tudnak a levegőben tölteni, ám a nagy és közepes méretű drónok 30-40 óráig

– emeli ki az autonóm rendszerek előnyeit a cikk.

Nem véletlen, hogy Washingtonban is felfigyeltek Kína drónrendszerének fejlettségére és előnyére. Úgy tűnik, a tengerentúlon hasonló kiépítésén dolgoznak.

 

Az USA a kínai drónprogramot utánozza?

Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) kezdeményezése szerint a következő két évben több ezer pilóta nélküli hajó, repülőgép és autonóm rendszer fog kiépülni. Míg a védelmi miniszterhelyettes, Kathleen Hicks szerint a cél a pekingi agresszió elrettentése és a kínai népi felszabadító hadsereg (PLA) legnagyobb előnyének, vagyis a számbeli fölényének a leküzdése – hívta fel a figyelmet a South China Morning Post.

Jon Grevatt, a Janes védelmi hírszerző cég ázsiai- és csendes-óceáni információkért felelős vezetője szerint Kínában az elmúlt években nagyszámú pilóta nélküli (drón-) rendszert építettek ki gyorsan, egyszerűen és olcsón, kihasználva az integrált katonai-kereskedelmi szektor erejét.

Meglátásom szerint a Replicator kezdeményezés tulajdonképpen lemásolja azt, amit Kína az elmúlt tíz évben csinált

– fogalmazott.

Az amerikai védelmi minisztérium Replicator projektje a következő 18-24 hónapon belül kíván felépíteni több területen (légi, vízi) több ezer fős, harcképes autonóm rendszert. A kezdeményezés célja, hogy Washingtonnak több drónja legyen, mint Pekingnek. Az autonóm rendszerek kiépítésének célja az amerikai versenyelőny megtartása – egyesek szerint visszaszerzése – Pekinggel szemben.

Ám, amint arra a Defense News véleménycikke is rámutat, a program bejelentését követően sokan kételyeket fogalmaztak meg annak léptéke, mérete és ütemezése miatt. Ugyanakkor a Pentagon agresszív beszerzési kezdeményezése egy stratégiai fenyegetés elhárítása érdekében nem új keletű – elég csak az iraki háborút említeni, amikor 2008-ban akna- és rajtaütésektől védett járművet (MRAP) építettek és gyártottak le gyorsan.

 

A fókuszban Tajvan

Hicks azt is elmondta, hogy ha Kína 2027-ben, 2035-ben és 2049-ben is elhiszi, hogy a támadásának költségei túl nagyok a győzelemhez, akkor teljesítették a feladatot.

2027 azért is kiemelten fontos Pekingnek, mert a népi felszabadító hadsereg 100. évfordulójára tűzte ki célul azt, hogy a hadsereg képes legyen stratégiai támogatást nyújtani a kínai nemzet nagy megújulásához – amely lényegében a geopolitikai súly megkerülhetetlenségét jelenti. 2035-re a hadsereg modernizációját, míg 2049-re, vagyis a népköztársaság 100. évfordulójára a PLA világszínvonalú hadsereggé válása a cél.

Egyes elemzők – köztük Philip Davidson nyugalmazott admirális, az amerikai Indo-csendes-óceáni parancsnokság egykori vezetője – szerint 2027-ben Peking megtámadhatja Tajvant, amelyet szakadár államnak tart, ám az „Egy Kína elv” mentén országa részének tekinti. Mint ismert, ahogy a legtöbb ország, úgy az Egyesült Államok sem ismeri el Tajvan független államiságát, ám sokan ellenzik Peking minden olyan kísérletét, amely a sziget erőszakos elfoglalására irányul.

Grevatt szerint az amerikai sietség azt mutatja, hogy az USA lemaradt Kína mögött a nagyszámú drónrendszer kifejlesztésében.

Szerinte a kínai előny a társégben egyébként is elvitathatatlan, ugyanis Peking képes hatalmas komplexumokat, gyárakat felépíteni, támogatva a kereskedelmét, miközben Tajvan és a Dél-kínai-tenger a szomszédságában van.

Továbbá a PLA már most is használ drónokat a sziget körüli szinte mindennapos berepüléseihez. Az év eleje óta a tajvani védelmi minisztérium adatai szerint a drónok legalább 108 felderítő repülést hajtottak végre Tajvan közelében.

A világnak az orosz–ukrán háború is megmutatta, hogy mire képesek a vízi, légi és szárazföldi drónrendszerek, amelyek stratégiai hatása vitathatatlan. Ideértve a fekete-tengeri flotta, az épületek, az infrastruktúra vagy logisztikai utánpótlási útvonalak elleni támadását.

 

Olcsó drón vs. drága rakéta

Hicks szerint a Replicator projekt segít legyőzni Kína területuralmi képességét a társégben és megakadályozni, hogy segítő erőket vezessen a hadszíntérre. Peking korábban a Shandong repülőgép-hordozóját és drónokat is küldött Tajvan keleti partjaihoz, ami katonai elemzők szerint képes lenne megakadályozni, hogy a Guamról és Japánból érkező amerikai erők megsegíthessék Tajvant egy pekingi támadás esetén.

Timothy Heath, a Rand Corporation, amerikai agytröszt vezető nemzetközi védelmi elemzője szerint a Replicator projekt segít Amerikának lecserélni az olyan sebezhető bázisokról működő, legénységgel rendelkező repülőgépek és hajók flottáját, amelyeknek helyzetét Kína ismeri.

Helyette az a cél, hogy olyan nagyszámú, viszonylag olcsó, egyszer használatos gyilkos eszközzel rendelkezzenek, amelyek eláraszthatják a harcteret és nagy veszteségeket okozhatnak a kínai erőknek

– fogalmazott.

Az ilyen drónok ugyanis sokkal mobilisabbak és akár egy erdőből is indíthatók a kifutópálya helyett. Míg ezek detektálása esetén Peking kénytelen lenne drága ballisztikus rakétákat használni az olcsó drónok megsemmisítésére – ezzel költséghátrányba kerülve.

Ugyanakkor Heath aláhúzta, hogy Peking sem vesztegeti az időt, és fejleszti a pilóta nélküli eszközeit a mesterséges intelligencia felhasználásával.

 A szakértő hozzáfűzi: Washington és Peking lényegében ugyanolyan technológiai trendek mentén halad, igaz, az eszközeik használati célja eltérő lesz.

Borítókép: Az amerikai gyártmányú Golden Eagle drónt a hadsereg fejlesztette ki, alkalmas csapatbiztosításra, terület- és határvédelemre, de tüzérségi támadást is tud biztosítani a hadseregnek. (Forrás: DroneShare/Twitter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.