Az ukrán különleges egységek augusztus 24-én partra szálltak a Krím félszigeten található Olenyivka településénél, melynek során – Kijev közlése szerint – az ott tartózkodó orosz csapatok személyi állományukban és eszközeikben egyaránt veszteségeket szenvedtek. A háború kezdete óta viszonylag keveset lehetett hallani a különleges egységek tevékenységéről mind orosz, mind ukrán oldalon, ugyanakkor a háttérben valószínűleg sokkal többet hozzátesznek egy-egy elért sikerhez, mint azt gondolnánk.
Mitől különlegesek a különleges egységek?
Azért nevezzük különleges egységeknek őket, mert a hagyományos hadviseléstől eltérő harcformákat gyakorolnak. Különleges földrajzi körülmények között vagy különleges feladatkörben valósítják meg tevékenységüket
– magyarázta lapunk megkeresésére Csiki Varga Tamás. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa hozzátette: a speciális egységek általában katonai tevékenységet folytatnak, ugyanakkor információs jellegű műveletek esetén is bevethetők.
A felszerelésük is nagyban eltér a normál katonákétól, akárcsak kiképzésük. – Sokkal színvonalasabb, különlegesebb kiképzést kell nekik biztosítani, a komolyabb fizikai és mentális állóképesség, bizonyos speciális eszközrendszerek kezelési képessége – mint például a robbanószerek – is idetartozik – magyarázta a szakértő.
Ennek megfelelően kiképzésük jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint például egy lövész esetében.
A különleges egységek általánosságban nagyon széles körben bevethetők: a kétezres évektől kezdve például kiemelt jelentőségük volt a terrorizmus elleni harcban, a különböző terrorszervezetek vezetőinek likvidálásában. Emellett nagyon hasznosak a fedett hadműveletek végrehajtásában, felderítő, hírszerző tevékenységekben, célpontok azonosításában és megjelölésében vagy éppen túszszabadításban.
Milyen szerepet töltenek be az ukrajnai háborúban?
A háború első napjaiban Oroszország rögtön a különleges műveleti erőkre támaszkodott: feladatuk a Kijev közelében található hosztomeli reptér elfoglalása, valamint biztosítása lett volna a további csapatok megérkezéséig. A művelet ugyanakkor sikertelen volt: az orosz szárazföldi egységek nem érték el a célt időben, a különleges erők pedig nem tudták tartani állásukat, az ukrán csapatok és a tüzérség egyszerűen felszámolta őket.
A háború első szakaszában azokon a pontokon, ahol minőségi áttörést akartak elérni, rendre bevetették a különleges egységeket
– mutatott rá Csiki Varga Tamás. Mint mondta, az orosz veszteségek ezekben az esetekben azért nagyobbak, mert támadó, magasabb intenzitású műveleteknél gyakrabban alkalmazzák a különleges műveleti erőket, mint védekezésnél. Ugyanakkor ez sem volt példátlan, a szakértő szerint például Mariupolnál sokáig támaszkodtak a speciális egységekre, valamint a tengerészgyalogságra is.
Jelentős veszteségek, nehéz újraszervezés
A háborút megelőzően Oroszországnak körülbelül négyezer fős különleges műveleti ereje volt, Ukrajnának pedig nagyjából ennek a fele. A szakértő elmondta: az orosz hadseregnél 2008 után szervezték át a különleges egységeket, többek közt a grúz–orosz háború nem túlzottan kedvező tapasztalatai miatt. Ukrajnában hasonló átalakítások mentek végbe 2014-et követően, jelentős amerikai és brit támogatással.
Az ukrán különleges egységek nagy részét az Egyesült Államokban képezték ki, vagy Ukrajnában amerikai kiképzőtisztek segítségével.
Mivel az oroszok a támadó műveleteknél nagyobb mértékben támaszkodtak a különleges erőkre, így azok jelentősebb veszteségeket is szenvedtek el.
Az idén tavasszal kiszivárogtatott Pentagon-dokumentumokból arra lehet következtetni, hogy voltak olyan műveletek, melyek során ezen egységek veszteségei bizonyos esetekben kilencven százalékra is tehetők élőerőben és eszközállományban egyaránt
– magyarázta Csiki Varga Tamás. Hozzátette, a jelentések szerint ennek következtében az orosz különleges erőket a következő 5-10 évben sem fogják tudni a háborút megelőző szintre visszahozni. – Ez a példa jól mutatja, mennyire speciális felszerelésekről és gyakorlott, tapasztalt, nehezen pótolható harcosokról van szó – mutatott rá a szakértő.
Borítókép: Az ukrán különleges műveleti erők egyik katonája Bahmutnál (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Ignacio Marin)
