Az európai elit krízise hatalmas probléma

A brit professzor szerint nem azok a kérdések foglalkoztatják az európai átlagot, amik az Eurobarometer felméréseiben megjelennek.

Bill Durodié (Forrás: MCC)

Korábban lapunk is írt róla, hogy Mitől fél Európa? címmel a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli központja egy kutatást készített. Ebben arra keresték a választ, hogy az Európai Unió által készített Eurobarometer felmérések mennyire valós problémákat járnak körbe. A jelentés többek közt arra világít rá, hogy a kérdések és válaszlehetőségek kiválasztásával, bizonyos témák elkerülésével és az uniós intézmények felé kritikusabb válaszlehetőségek eltávolításával hogyan manipulálják az eredményeket, 

Bill Durodié, az MCC Brussels vendégprofesszora részvételével tartottak Budapesten, a Mathias Corvinus Collegiumban kerekasztal-beszélgetést. A professzor beszédében elmondta, hogy a közvélemény se nem köz, se nem pedig vélemény, hiszen ha a közvéleményt nézzük, akkor annak alulról kellene jönnie, most viszont azt látni, hogy

Európában egy hangos politikai kisebbségnek van hatalmas ráhatása azokra a kérdésekre, amik szerintük a közt foglalkoztatják.

Ezek az európai elitisták, fehérgallérosok pedig addig mennek egyre tovább és tovább a kérdéseikkel, amíg azt nem hallják végül, amit hallani akarnak. A legtöbb kérdésben pedig már benne van, hogy mit akarnak hallani. 

Kerekasztal-beszélgetésük közben elmondta, hogy ha kutatás közben egy kérdést felteszünk egy átlagembernek, akkor azt fogja mondani, amit gondolja, hogy mondania kell, hiába mondja, hogy fontos neki a környezet, valószínűleg nem az, amikor hazamegy, de ezt mondja. Ha pedig a kérdező kedves, akkor a válaszadó segíteni akar neki, hogy mi lehet az, ami gondot jelenthet. 

Az európai elit saját világa

A Magyar Nemzetnek adott interjúban Bill Durodié elmondta, hogy ezek a felmérések nem az átlagembernek, hanem ez az elitnek szólnak, és általában azokat kérdezik meg, akik jobb életkörülmények között élnek, akik tanultabbak, akik jobban keresnek, persze mindig muszáj a hitelesség kedvéért megkérdezni olyanokat, akik nem oda tartoznak, de ők a kisebbség ebben az esetben. A kérdésekre adott válaszok is mindig úgy vannak megadva, mintegy kódolt üzenet az elitnek. Igazából maguknak készítik. Ez a saját világuk, a saját narratívájuk − mondta el a professzor. 

Mint elmondta, az európai elit krízise hatalmas probléma, hiszen nem tudják, hogy miben hisznek már, nincs már elképzelésük, nincsenek terveik a jövőre nézve. Nem tudnak mit kezdeni a problémákkal így, mert nem tudják, merre tartanak. 

„A félelem társadalma, hiszen a 90-es évek előtt két oldalra volt osztva a világ, viszont a Szovjetunió szétesésével megszűnt ez a két pólus, és a jobb oldal ezt meg is ünnepelte, de nem sokkal később az ünneplők is szétestek, mert már nem volt közös ötletük, hogyan tovább. Nem maradt közösség, mindenkit egyedül hagytak, és egyedül az ember jobban hajlamos félni. Ha pedig fél az ember, az rengeteg rossz dologhoz vezethet” – fogalmazott.

Nem szabad elfelejteni, hogy mire képesek az emberek

A nemzetnek soha nem szabad elfelejtenie, hogy az erejük az emberektől jön. Amint viszont belépnek valahová, többé nem olyanok veszik őket körbe, mint ők, hanem tisztségviselők, akik pedig minden embert valamilyen megoldandó problémának tekintenek, fogalmazott lapunknak a professzor. Kiemelte:

A legnagyobb kihívása a következő 10 évnek az, hogy megtanuljon kommunikálni egymással az elit és az átlag. Nem szabad soha alábecsülniük, mire képesek az emberek.

Beszélt arról is, hogy „szeptember 11.” után felmerült, nem kellene-e feladni egy kicsit a szabadságunkból, hogy nagyobb biztonságban legyünk. „Hiába a nagyobb fegyelem a reptereken, hiába költöttek el milliárdokat a biztonságra, nem azért nem történt ilyen, hanem azért, mert az a terrorcselekedet egyszeri volt, de a szabadságból nem szabad lejjebb adni.

Ha szeretnénk a gyerekeinknek átadni valamit, és tényleg szabadnak nevelni, akkor meg kell adni nekik a szabadságot, hogy tanuljanak, fedezzenek fel mindent bátran, mert a biztonság a szabadságból jön

− mondta el a háromgyermekes professzor. 

Bill Durodié lapunknak kijelentette, hogy egyetért Orbán Viktor miniszterelnöknek az V. Budapesti demográfiai csúcson elhangzott beszédével, amiben arról beszélt, hogy egyáltalán nem arról szólnak a mérések, különösen nem kellő súllyal, amely kérdések eleve és komolyan foglalkoztatják az embereket. És ez valójában a legaggasztóbb fejlemény, ami az elmúlt hetven évben Nyugaton történt.

Borítókép: Bill Durodié (Forrás: MCC)