Németország és Franciaország csütörtökön elkötelezte magát amellett, hogy az év végéig előremozdítják közös, következő generációs harckocsijukat – hívta fel a figyelmet mások mellett a Politico brüsszeli hírportál.
– A tempó lelassult, de most felgyorsítjuk – mondta Boris Pistorius, a német védelmi miniszter a francia hivatali partnerével, Sébastien Lecornuval tartott sajtótájékoztatója során az Évreux-Fauville légibázison újságíróknak.
Hozzátette:
Jövőre, remélem, eljutunk a szerződés aláírásának döntő szakaszába, ami lehetővé teheti, hogy mások is csatlakozzanak a projekthez
– utalt a fő földi harcászati rendszer (MGCS) fejlesztésére.
Az MGCS-t 2017-ben Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel akkori német kancellár indította útjára a két ország közötti védelmi és ipari együttműködés jelképeként. A projekt kéz a kézben jár egy másik, francia–német vadászrepülőgépek építésére irányuló projekttel, a jövőbeni harci légi rendszerrel (FCAS). Németország az MGCS, Franciaország pedig az FCAS vezetője.
Amint arra a Politico rámutatott, a két miniszter igyekezett egységet mutatni azon megjegyzések közepette, hogy a német Leopard 2-es harckocsik ukrajnai harctéren mutatott pozitív teljesítménye – amely új megrendelések tucatját hozta az országnak – azt jelentené, hogy az MGCS már nem prioritás a német ipar számára.
A portál szerint Berlin és Párizs a légvédelem, a kereskedelem és az atomenergia terén vívott viták mellé nem kívánna még egyet beemelni. A két politikus havi szintű tájékoztatást ígért a projekt előrehaladásáról, azonban annak pillérjeiről nem árultak el részleteket. Lecornu azt azonban elmondta, hogy noha az eredeti menetrend 2035–2040-es kifutást tervezett a projektnek, ezt ma már a politikus 2040–45-re becsülte.
Az MGCS célja a német és francia harckocsik leváltása lenne egy közös eszközzel. Lecornu szerint azonban ez nem csak egy harckocsi, ugyanis rendelkezik pilóta nélküli modullal, lézertechnológiával és drónrendszerrel is.
A Defense News katonai szakportál arra is rámutatott, hogy az új generációs harckocsi reaktív védelemmel rendelkezik majd, vagyis a drónok mellett a mesterséges intelligencia is segíti a védelmét.
A portál szerint az ukrajnai háború azt is megmutatta, hogy a harckocsik karbantartása jelentős költségekkel jár egy nagy intenzitású konfliktusban. Lecornu szerint a műveleti támogatási költségek kordában tartása fontos elem lesz a jövőbeli harckocsik kiválasztásában.
Olaszország és Hollandia kifejezte érdeklődését a projekt iránt, ám Berlinnek és Párizsnak meg kell állapodnia az MGCS feltételeiről, mielőtt további partnereket is bevonna.
Franciaország ötszázmillió eurót irányzott elő a 2024–2030-as katonai költségvetésében az MGCS-projektre, ami Lecornu szerint nem tartalmazza az ország Leclerc harckocsijainak életciklus-közepi felújításának költségeit.
Szakértők szerint az új generációs harckocsikban a mesterséges intelligencia is kulcsszerepet játszik majd, ideértve az információgyűjtést és -feldolgozást, a koordinációt, a parancsnoki támogatást és a kibervédelmet.
