Az Erasmus- és Erasmus+ programok népszerűsége és elismertsége az Európai Unióban egyhangúlag megkérdőjelezhetetlen. Ezek a programok több mint hárommillió diáknak nyitottak lehetőséget, hogy Európa-szerte tanulhassanak. Magyarország kitiltásával körülbelül 182 ezer hallgató, köztük 30 ezer külföldi esik el a nemzetközi tapasztalatszerzés lehetőségétől, valamint további sok ezer külföldi fiatal veszíti el az esélyt arra, hogy Magyarországon tanulhasson.
A befagyasztás indítékainak politikai jellegéről korábban már beszámoltunk, több szakember is arról beszélt, hogy az ötlet maga a magyar balliberális ellenzéktől fakad. Ugyanis a vád tulajdonképpen arra a prekoncepcióra épül, hogy a modellváltott egyetemek kuratóriumaiban ülő politikai aktorok miatt felmerülhet a korrupció gyanúja.
Ezt a narratívát a magyarországi ellenzék képviselte a kezdetektől fogva, tehát az ő politikai félelmüket vette át a bizottság, erre alapozva az egész eljárást.
Magyarország az említett programokból történő kitiltásának jogi háttere is hasonlóan gyenge lábakon áll. Ballester Rodrigo, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője azt a kérdést tette fel ezzel kapcsolatban a The European Conservative hasábjain, hogy „el tudnánk képzelni, hogy egy nemzeti labdarúgócsapatot kizárjanak egy európai tornáról pusztán a gyanú miatt, hogy egy adott csapat egyik játékosa egy napon szabálytalanságot követhet el?”.
Szerdán az Európai Parlament petíciós bizottságának napirendjén szerepelt a magyar diákok által kezdeményezett petíció az Erasmus-programokból történő kizárás ellen. A Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) arra kérte az EU végrehajtó szervét, hogy a kormányzattal folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan oldják fel a magyarországi Erasmus+ programok blokkolását. Az akcióhoz több nagy, hallgatói érdekképviselettel foglalkozó civil szervezet is csatlakozott.
Az ülésen a bizottság képviselője megerősítette, hogy a döntést azért hozták meg, mert a közalapítványok kuratóriumaiban politikai érdekeket képviselő személyek ülnek, de a kondicionalitási mechanizmusoknak nem céljuk örökké éltben maradni, hisz ha az adott ország „bebizonyítja”, hogy megszüntette a kifogásolt gyakorlatokat, ezek visszaállíthatók.
Vincze Lóránt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselője felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy
ezekkel az intézkedésekkel nem a magyar kormányt, hanem a jövő Magyarországainak vezetőit büntetik, és az EU normatív képe is romlik a hallgatók körében, és a diszkriminatív eljárás megnehezíti az unió és annak érdekeinek népszerűsítését.
Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő is kiállt a magyar diákok mellett, mondván, hogy az ő érdekeiket kell szem előtt tartani, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány teljesíti a feltételeket, de aztán mindig újabbakat szabnak ki. „Mivel a magyar kormány teljesítette az Európai Bizottságnak az Erasmus oktatási programokat érintő elvárásait, a folytatódó, a diákságot diszkrimináló eljárás nyilvánvaló politikai zsarolást jelent” – fogalmazott.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
