Ahogy arról lapunk is beszámolt, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége megtagadta a vízumot Szöllősy Györgytől. A Nemzeti Sport főszerkesztője erről közösségi oldalán számolt be.
„Nem a személyes sérelem fáj – bár eléggé mellbe vágó, hogy persona non grata lettem az USA-ban, és fontos lett volna a találkozás az amerikai magyar barátokkal, sporttársakkal –, hanem
az a megaláztatás, amely így a hazámat és a nem kívánatosnak minősített sajtót, a média képviselőjét és a sportújságíró-családot éri a szólásszabadság valamikori fellegvárának és élharcosának számító Egyesült Államok részéről.
„Amely, úgy látszik, tőlem, a magyar sportújságírótól félti az amerikai demokráciát, miközben a hidegháborús időket idéző, finoman fogalmazva is zavarba ejtő döntést hoz egy szövetségesének a polgárával szemben” – írta bejegyzésében Szöllősi György.
Lapunk az ügyben kérdésekkel fordult David Pressmanhoz, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetéhez. Azt szerettük volna megtudni, hogy pontosan miért utasították el Szöllősi György vízumát – indoklást ugyanis nem kapott a Nemzeti Sport főszerkesztője. Megkerestük továbbá a Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet sajtóosztályát is azzal kapcsolatban, álláspontjuk szerint mennyire sérti a sajtószabadságot Szöllősi György esete.
Politikai döntés?
Az Egyesült Államok nem először tagadja meg a vízumkérelmet, a beutazást feltehetően politikai okokból magyar állampolgároktól.
Emlékezetes, az orosz–ukrán háború kitörése után, több mint 50 intézményre és személyre vetett ki szankciókat Washington annak érdekében, hogy korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez. Az intézmények között szerepelt a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) és annak három fő tisztviselője, közöttük Laszlóczki Imre alelnök is. Laszlóczki korábban Kazahsztánban és Azerbajdzsánban volt magyar nagykövet.
A legnagyobb botrány azonban 2014-ben tört ki, amikor az Egyesült Államok megtagadta a beutazás lehetőségét hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, később úgy nyilatkoztak, hogy
semmilyen konkrét adattal nem rendelkeznek, információikat a sajtó- és az internet nyilvánosságán keresztül szerezték be, úgy, mint egy hírügynökség riportjai és a magyar sajtóhírek.
A kitiltásról diplomáciai úton tájékoztatták a magyar külügyminisztériumot is.