Ahogy arról lapunk is beszámolt, az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége megtagadta a vízumot Szöllősy Györgytől. A Nemzeti Sport főszerkesztője erről közösségi oldalán számolt be.
„Nem a személyes sérelem fáj – bár eléggé mellbe vágó, hogy persona non grata lettem az USA-ban, és fontos lett volna a találkozás az amerikai magyar barátokkal, sporttársakkal –, hanem
az a megaláztatás, amely így a hazámat és a nem kívánatosnak minősített sajtót, a média képviselőjét és a sportújságíró-családot éri a szólásszabadság valamikori fellegvárának és élharcosának számító Egyesült Államok részéről.
„Amely, úgy látszik, tőlem, a magyar sportújságírótól félti az amerikai demokráciát, miközben a hidegháborús időket idéző, finoman fogalmazva is zavarba ejtő döntést hoz egy szövetségesének a polgárával szemben” – írta bejegyzésében Szöllősi György.
Lapunk az ügyben kérdésekkel fordult David Pressmanhoz, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetéhez. Azt szerettük volna megtudni, hogy pontosan miért utasították el Szöllősi György vízumát – indoklást ugyanis nem kapott a Nemzeti Sport főszerkesztője. Megkerestük továbbá a Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet sajtóosztályát is azzal kapcsolatban, álláspontjuk szerint mennyire sérti a sajtószabadságot Szöllősi György esete.
Politikai döntés?
Az Egyesült Államok nem először tagadja meg a vízumkérelmet, a beutazást feltehetően politikai okokból magyar állampolgároktól.
Emlékezetes, az orosz–ukrán háború kitörése után, több mint 50 intézményre és személyre vetett ki szankciókat Washington annak érdekében, hogy korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez. Az intézmények között szerepelt a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) és annak három fő tisztviselője, közöttük Laszlóczki Imre alelnök is. Laszlóczki korábban Kazahsztánban és Azerbajdzsánban volt magyar nagykövet.
A legnagyobb botrány azonban 2014-ben tört ki, amikor az Egyesült Államok megtagadta a beutazás lehetőségét hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, később úgy nyilatkoztak, hogy
semmilyen konkrét adattal nem rendelkeznek, információikat a sajtó- és az internet nyilvánosságán keresztül szerezték be, úgy, mint egy hírügynökség riportjai és a magyar sajtóhírek.
A kitiltásról diplomáciai úton tájékoztatták a magyar külügyminisztériumot is.
Akkor a Napi Gazdaság úgy kommentálta a kitiltásokat, hogy
az Egyesült Államok ezzel a diplomáciai nyomásgyakorlással akarja megakadályozni, hogy az adóhatóság vizsgálja a Magyarországon tevékenykedő amerikai tulajdonú cégeket.
A Külügyminisztérium úgy reagált az ügyre, hogy a magyar köztisztviselők mindenfajta nyomásgyakorlástól függetlenül végzik munkájukat.
Az ügy a sajtóban is nagy port vert fel, és találgatások kezdődtek, hogy kik lehetnek a kitiltott személyek, nem sokkal később pedig Vida Ildikó, a NAV akkori elnöke bejelentette, hogy értesítést kapott arról, miszerint nemkívánatos a belépése az Egyesült Államokba, André Goodfriend, az Egyesült Államok akkori nagykövete pedig egy lapinterjúban arról beszélt, az adóhatóság vezetője konkrét bűncselekményben érintett. Ez később nem igazolódott be, Vida Ildikó pedig feljelentést tett jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt.
Vízumszankciók
A kitiltások – lassan, mondhatni, bevett gyakorlata – mellett az átlag magyar állampolgárok beutazását is megnehezítette az Egyesült Államok.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a magyar államigazgatás felső vezetésében is meglepetést okozott a magyar állampolgárok amerikai beutazásának augusztus elején bejelentett szigorítása – mondta lapunknak egy felső vezető a neve elhallgatását kérve. Egy további kormányközeli forrásból pedig úgy tudjuk, David Pressman nagykövet döntésére vezethető vissza, hogy az amerikai fél bekeményített – a magyar oldalon ezt így érzékelték.
Mint ismert, az Egyesült Államok a magyar útlevéllel rendelkező személyek utazási engedélyt jóváhagyó elektronikus rendszeren keresztül igényelt utazási engedélyének érvényességi idejét két évről egy évre csökkentette, és csupán egyszeri használatra korlátozta augusztus elsejével. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint
a vízumszigorítás bosszúnak tekinthető, mivel Magyarország nem hajlandó kiadni az amerikaiaknak a kettős állampolgársággal rendelkező kilencszázezer külhoni magyar adatait.
Az ügyre reagált Paul Gosar, Arizona kongresszusi képviselője is, aki egy ötrészes X-üzenetben foglalkozott Magyarországgal.
Szerinte a Biden-kabinet bizarr módon megtámadta Európa egyik legtekintélyesebb országát és egyik legfontosabb szövetségesét, Magyarországot, amely jelenleg világelső a családbarát politikáját, a kultúra és a hagyományok védelmét tekintve.
Paul Gosar szerint a magyar kormány az embereket helyezi előtérbe, szemben a globalistákkal és marxistákkal, ami feldühíti a Biden-kormányt.
Borítókép: Az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének épülete Budapesten, előtérben George W. H. Bush szobra (Fotó: Mirkó István)
Vízumbotrány 
