Mai beszéde is bizonyította: Ursula von der Leyen a háború pártján áll

Megtartotta szerdán az Európai Unió helyzetérő szóló beszédét (State of the Union) Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke beszédében olyan témákra tért ki, mint a migráció, a Kínával fennálló kapcsolatok, az ukrajnai háború, a jogállamiság, az élelmiszerbiztonság, valamint az Európai Unió biztonsági kihívásai. Az összegzés kapcsán Kovács Attila, az Alapjogkért Központ európai uniós kutatási igazgatója tartott sajtótájékoztatót.

Kovács Attila, az Alapjogkért Központ európai uniós kutatási igazgatója sajtótájékoztatót tart 2023. szeptember 13-án (Fotó: Alapjogokért Központ) Forrás: Alapjogokért Központ

– Megerősítették európai polgárok tízmillióiban, hogy a brüsszeli mocsarat le kell csapolni – szögezte le Kovács Attila. Az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatójának szerdai sajtótájékoztatója során Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének aznap megtartott, az Európai Unió helyzetét összefoglaló beszédét (State of Union), valamint az azt követő frakcióvezetői felszólalásokat értékelte. Kovács Attila elmondta, a német politikus eddigi négy beszéde közül a mostani volt a leghosszabb, ezt a számok is bizonyítják: 16 oldalas beszéddel készült, amely összesen 6732 szóból állt. Kiemelte, a bizottsági elnök tervei szerint folytatni akarja a testület vezetését, de az Európai Parlamentnek kulcsszerepe van abban, ki kerül az Európai Bizottság élére.

Noha a bizottság elnöke az elmúlt négy évet értékelte, temérdek fontos téma kimaradt, köztük az elhibázott uniós Covid-politika, a korrupcióval átitatott vakcinabeszerzések és az elhibázott szankciós politika, amelynek egyik következménye a magas infláció. Szintén kimaradt az elmúlt húsz év legjelentősebb korrupciós botránya is, amely éppen az Európai Parlament falain belül bontakozott ki, és előreláthatólag meghatározó téma lesz a jövő júniusban esedékes választások előtt. Beszédében Von der Leyen hangsúlyozta, a voksolásig csupán 300 nap maradt hátra.

Kovács Attila hangsúlyozta, az Európai Bizottság elnöke éppen olyan témákról nem tett említést, melyek foglalkoztatják az uniós polgárokat.

Hozzátette: Ursula von der Leyen beszűkült az elefántcsonttoronyba, amelyben ül, és kevés fogalma van arról, mi érdekli manapság az Európai Unió állampolgárait.

Von der Leyennek nem áll érdekében a háború lezárása

Kovács Attila rámutatott, a hosszú beszédben csupán három alkalommal hangzott el a béke szó, egyszer sem az ukrajnai háború kontextusában, noha Magyarország szomszédságában több mint másfél éve folynak a harcok az orosz és ukrán csapatok között. A szakértő mindezt úgy értékelte, a politikai elit számára nem kiemelt érdek a háború lezárása. Brüsszel háborús politikájával kapcsolatban kiemelte, Von der Leyen azonnal odaadna 50 milliárd eurót Ukrajna újjáépítésére, miközben újabb pénzeket kér a tagállamoktól, és fegyverszállítást szorgalmaz. Az Európai Bizottság elnöke ugyanis további fegyverek és lőszerek szállítását pártolja.

Von der Leyen a konfliktus eszkalálásban érdekelt

– mutatott rá a szakértő, hozzátéve, még az Indiával meglévő kereskedelem is nagyobb szerepet kapott.

 

Kovács Attila szerint az Európai Uniónak a háború kapcsán moderátori szerepet kellett volna játszania, egyúttal rámutatott: a szankciós politika felülvizsgálatára van szükség. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, Brüsszel szankciós politikája lelassult az elmúlt hónapokban, amelynek hátterében álláspontja szerint az állhat, Von der Leyen tudja, hogy vannak olyan tagállamok, amelyeknek az érdekeit sértenék az újabb intézkedések, emiatt a politikusnak sem áll érdekében, hogy magára haragítsa ezeket a vezetőket.

Kettős mérce uralkodik Brüsszelben

Az Alapjogokért Központ munkatársa szerint Von der Leyen nem tudta betölteni a „szerződések őre” szerepet, nem tudott független, pártatlan uniós vezető maradni. Arra is rámutatott, a bizottság elnökének gyengekezűségére utal, hogy többször engedett az Európai Parlament zsarolásának, különösen az olyan kérdésekben, mint a jogállamiság, amely a magyarok számára különösen érzékeny, húsbavágó téma. Ugyanis jogállamisági kérdésekre hivatkozva, ám érdemi indoklás nélkül Brüsszel továbbra is visszatartja a hazánknak járó uniós pénzeket. 

Kovács Attila a brüsszeli kettős mércéről is említést tett, tekintve, hogy amikor Ukrajna kisebbségpolitikájáról van szó, a jogállamiság nem kerül előtérbe – noha Magyarországgal és Lengyelországgal szemben előhúzzák a jogállamisági kártyát a baloldali pártok javaslatára.

Von der Leyen egyúttal az uniós alapszerződések módosításának lehetőségét is kinyitotta, ami az Európai Bizottság elnöke szerint úgy nézne ki, hogy miközben Brüsszel több hatalmat kapna, a megválasztott tagállami vezetőknek kevesebb beleszólás járna az uniós ügyekbe. Kovács Attila leszögezte, a német politikus politikai célja az alapszerződések módosítása. Von der Leyen tervbe vette a jogállamisági kritériumrendszer bővítését is, már tag-, és belépő országok számára.

Ursula von der Leyen 2019-ben került az Európai Bizottság élére, akkor még egészen nagy terveket jelentett be: olyan bizottságot képzelt el, amelynek szava a világ nagy geopolitikai kérdéseiben jelentős súllyal esik latba. Ugyanakkor a Pekingnek való üzenet már beváltatlan ígéret maradt. Von der Leyen jelezte, az Európai Unió nyitott a kereskedelmi versenyre, különösen az elektromos autózás terén, ám a valóság az, hogy Kína lerabolja az európai piacot. Kovács Attila szerint nagyon veszélyes út az, amire az Európai Bizottság rálépett, ugyanis a távol-keleti nagyhatalommal fennálló gazdasági, diplomáciai és politikai kapcsolatokat megmérgezi, leépíti. Hozzátette: a gazdasági és politikai kapcsolatok megszakítása nem egyezik az európai érdekkel.

Von der Leyen a migrációban látja a megoldást

A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Kovács Attila hangsúlyozta, Von der Leyen képzett bevándorlókról beszélt, ám felidézve a 2015-ös migrációs válságot, az Alapjogokért Központ munkatársa elmondta, egy ilyen kijelentés gyakorlatilag „felhívás keringőre”. Felnyitják tízmilliónyi, Európát megcélzó migráns szemét, akik holnap nekivágnak a lélekvesztőkön, hogy az Európai Unióba bejussanak – tette hozzá. „Brüsszel a tűzzel játszik” – hangsúlyozta Kovács Attila, hozzátéve, az ilyen kijelentések növelik a migrációs nyomást a határon.

Von der Leyen a több migráció, több szankció, több jogállamiság lóról nem tud leszállni

– zárta szavait Kovács Attila.

Borítókép: Kovács Attila, az Alapjogkért Központ európai uniós kutatási igazgatója sajtótájékoztatót tart 2023. szeptember 13-án (Fotó: Alapjogokért Központ)