Máig kísérti a magyarságot Edvard Benes emléke

Csehszlovákia második, rendkívül vitatott megítélésű elnöke több generációnyi magyar sorsát pecsételte meg kollektív bűnösséget hirdető jogszabályaival, amelyek jó része a mai napig érvényes.

Gábor Márton
2023. 09. 03. 5:30
CZECHOSLOVAKIA-BENES
CZECHOSLOVAKIA-BENES Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vasárnap 75 éve, hogy elhunyt Edvard Benes, a csehszlovák állam második elnöke, akit még hazájában is sokan kritizálnak a második világháború utáni politikája, a magyar- és németellenes intézkedéseket is tartalmazó Benes-dekrétumok kiadásának ügyében, illetve az 1948-as kommunista hatalomátvételben való szerepvállalásában.

A versailles-i békekonferencián sikerült megerősítenie a területi igényeket jóváhagyó korábbi nagyhatalmi ígéreteket. Nagyban hozzájárult az új délszláv állammal és Romániával kötött megállapodások révén a kisantant megszületéséhez, és szoros kapcsolatokat épített ki Franciaországgal, majd később a Szovjetunióval.

A második világháborút Londonban átvészelő Benes 1945. május 16-án tért vissza Csehszlovákiába, és ismét átvette az elnöki hivatalt, a nemzetgyűlés létrehozásáig azonban elnöki rendeletekkel kormányzott, amelyek közül sok a mai napig hatályos. A rendeletek közül 33 azonban nem a rend helyreállításával, hanem a nem szláv nemzetiségi csoportok megbüntetésével foglalkozott. 

Több ilyen Benes-dekrétum is megállapította, hogy az ország széthullásáért a magyar és a német lakosság a felelős, akiknek a jogait a kollektív bűnösség elve alapján korlátozni kezdték. 

A rendeletek közül több is rendkívül hátrányosan érintette a magyarságot, ugyanakkor a legfájóbb mégis a 33-as, illetve a 88-as számú volt. Az előbbivel ugyanis az említett két nemzetiséget megfosztották az állampolgárságuktól, az utóbbival pedig Benes lehetővé tette, hogy a nemzetiségek tagjait az ország teljes területén közmunkaszolgálatra kötelezzék. 

Ennek eredményeként a csehszlovák hatóságok mintegy negyvenezer magyar nemzetiségű személyt telepítettek Csehországba. Emellett a bűnösnek tekintett magyaroktól és németektől a kitelepítéssel is igyekeztek megszabadulni. 

A felvidéki magyarság egy része a magyar–szlovák lakosságcsere révén a szülőföldjéről át lett taszítva Magyarországra, miközben hárommillió németet nemes egyszerűséggel kitelepítettek az országból, a határos Németországba. 

Borítókép: Edvard Benes, Csehszlovákia egykori vezetője (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.