A Lundin Oil 1997 és 2003 között Szudánban keresett és talált olajat, ahol épp polgárháború zajlott. A vádirat szerint az olaj lelőhelyének környékén milíciacsoportok 160 ezer embert kényszerítettek arra, hogy elhagyják otthonaikat, és körülbelül 12 ezer ember vesztette életét a harcokban.
A bűncselekmények elkövetésében az olajcég felbujtóként vehetett részt.
1997-ben az akkori szudáni vezetők szerződést kötöttek olajfúrásról a svéd céggel az 5A-nak nevezett területre, amely ma már Dél-Szudánhoz tartozik. Ekkor már az országot Afrika egyik legvéresebb polgárháborúja sújtotta, de ennek a területnek a lakói még viszonylag háborítatlanul éltek, ami az olaj felfedezésével megváltozott. Korabeli jelentésekből kiderül, hamar pokollá tették az ott lakók életét:
kazettás bombákat dobtak le, tömegesen végeztek ki férfiakat, gyermekeket pedig arra kényszerítettek, hogy beálljanak katonának.
A nyomozás 2010-ben kezdődött, majd több mint tíz évig tartott az adatgyűjtés, amely során hatvanezer oldalnyi dokumentum keletkezett. A kedden a Stockholmi Kerületi Bíróságon megkezdődött perben a Lundin Oil két vezetője, Ian Lundin és Alex Schneiter áll a vádlottak padján, akiknek az ügyészek érvelése szerint tudniuk kellett arról, mi történik az 5A területen, de semmit sem tettek ennek megakadályozása érdekében, sőt Lundin egyik 1999-es leveléből kitűnik, hogy a szudáni kormánnyal olyan megállapodást kötött, amely alapján a kormányerők csapatai az olajcég „elsődleges őrségeként” fognak működni. A céget egyébként 1981-ben alapította Adolf H. Lundin, kifejezetten olyan üzleti modellel, ami alapján olyan területeken keresnek olajat, ahol más cégek nem mernek működni.
A kedden megkezdett perben több mint hatvan tanút fognak meghallgatni több országból. Egyikük egy volt svéd miniszterelnök, Carl Bildt, aki 1991 és 1994 között volt az ország kormányfője, majd 2006 és 2014 között külügyminisztere.
Bildt 2001-től külügyminiszteri kinevezéséig a Lundin igazgatótanácsában ült, ezért meghallgatása különös figyelmet fog kapni.
Meglehetősen ritka, hogy cégvezetők ellen háborús bűnök miatt indítsanak eljárást. Az ügyészség által felkért szakértő szerint a per rávilágít arra, hogy mekkora felelőssége van a gazdag világ multimilliomos cégvezetőinek. „A vádirat nem vesztegetésről vagy hasonlókról szól, hanem a nemzetközi jog elleni bűncselekményekre való felbujtásról” – mondta el Johan Brosché, az Uppsalai Egyetem béke- és konfliktuskutatója a Dagens Nyheter napilapnak.
Az ügy a profitéhes cégek gátlástalanságán kívül a politikára is ráirányítja a figyelmet. Nehezen hihető, hogy egy igazgatótanácsi tag ne tudott volna a cég fajsúlyos ügyei körüli történésekről. Az egykori miniszterelnök-külügyminiszter a fenti lap kérdésére az üggyel kapcsolatban csak annyit válaszolt SMS-ben, hogy „rendkívül bizarr, hogy negyedszázadba telt, mire előjöttek valamivel. Mióta úgy egy évtizede tanúként meghallgattak, semmit sem hallottam az ügyről, és akkor azt mondták, ne nyilatkozzak a folyamatról.” A két vád alá helyezett cégvezető ennyit sem nyilatkozott, Lundin fővédője is csak annyit, hogy az ügyésznek nincs esélye a sikerre, a bíróság pedig csak vesztegeti az idejét.
Ha igaznak bizonyulnak a céggel kapcsolatos vádak, különösen kellemetlen lesz Svédország számára, amely igyekszik az emberi jogok egyik legfőbb védelmezőjeként meghatározni önmagát.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Twitter)
