Már több mint ezer halottat találtak csak az árvíz sújtotta kelet-líbiai Derna városában, országszerte pedig további mintegy ezer áldozatot követelt a Daniel névre keresztelt brutális vihar okozta természeti katasztrófa. Ugyanez a vihar pusztított hétvégén Görögországban, Bulgáriában és Törökországban is, szintén jelentős számú halálos áldozatot követelve.
Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és az MCC kutatója lapunk megkeresésére felhívta a figyelmet arra, hogy korábban is voltak természeti katasztrófák Líbiában, de nem olyan súlyosak, mint a Daniel okozta áradások, és azokat többnyire nem is a viharok okozták.
Fontos tudni, hogy Líbia északkeleti partja szeizmikusan aktív régió. 1963-ban a mai al-Mardzs területét egy közepes erősségű (5,6) földrengés rombolta le. 1974-ben és 1976-ban 5,6-os és 4,9-es magnitúdójú tengeri földrengések történtek Tripoliban. Ezenkívül 1990 és 2019 között több különböző erősségű rengést is regisztráltak Líbia északkeleti és északnyugati részén. Ez szeizmikus periodicitás és az események következményei rendkívül problematikusnak mondhatók
– magyarázta a szakértő. Megjegyezte azt is, hogy Líbia száraz éghajlatának és sivatagi terepének köszönhetően ki van téve a szárazságnak és a homokviharoknak is, amelyek gyakran okoznak problémákat. Azonban ami igazán meglepő volt, hogy 2018-ban egy ritka hóvihar és heves esőzések sújtották Líbiát, komoly zavarokat okozva az élelmiszer- és áramellátásban. Továbbá az észak-afrikai ország 2019-ben súlyos vízválsággal is küzdött, ami emberek millióinak életét fenyegette, és társadalmi nyugtalanságot okozott.
Hogy mekkora a baj, azt jól jelzi a halottak száma, arról viszont a nemzetközi közösségben megoszlanak a vélemények, hogy megelőzhető lett volna-e az, hogy kétezernél is többen vesztették életüket a katasztrófa miatt. Tárik Meszár úgy véli, az arab ország mégsem tette meg a szükséges óvintézkedéseket. Uszáma Ali nyiltkozatára utalt, aki egy interjúban egyenesen közölte, hogy nem voltak felkészülve. A szakértő felidézte lapunknak, hogy egy tudományos folyóiratban megjelent 2022-es jelentés arra figyelmeztetett, hogy ha az 1959-es árvíz megismétlődik, az valószínűleg a két főbb gát egyikének összeomlását okozhatja, ami a völgy és Derna városának lakóit különösen sebezhetővé tenné.
Kijelenthető, hogy a líbiai kormány(ok) is tudatában voltak eme hiányosságnak, viszont a hatóságok nem számítottak ilyen intenzív viharra és áradásra. Egyértelmű, hogy a hanyagság és a rosszul megszervezett védekezés is közrejátszik a katasztrófában. A hivatalos szervek elismerték, hogy nem tanulmányozták megfelelően az időjárási viszonyokat, valamint a tengervíz szintjét és a csapadékot sem ellenőrizték. Továbbá ellentmondó hírek érkeztek arról, hogy kérték-e a város kiürítését a hétvégén, és ha igen, akkor miért utasították el az arra vonatkozó tervet. Annyi bizonyos, hogy nem evakuálták azokat a családokat, akik a vihar útjába kerülhettek és a völgyekben élnek
– mutatott rá Tárik Meszár, majd megjegyezte, hogy a szervezetlenség egyik jelentős oka a szétesett líbiai államszerkezetben is keresendő.
Az országban ugyanis egy rendkívül érdekes helyzet uralkodik, hiszen két kormánya is van. Az olajban gazdag Líbiát politikai belharcok, korrupció és külső beavatkozások sújtják egy 2011-es felkelés óta, amely megdöntötte a már több évtizede regnáló rezsimet, majd később a teljhatalmú elnök, Moammer Kadhafi halálához vezetett – idézte fel Tárik Meszár. Az egy évtizedes múltra visszatekintő kísérletek egy egységes működő kormány megalakítására kudarcot vallottak, ehelyett két saját milíciával rendelkező rivális kormány jött létre a nyugati Tripoliban és a keleti Tobrukban.
Ebből kifolyólag a nemzetközileg elismert tripoli kormány nem gyakorol semmilyen ellenőrzést a keleti területek felett. Ez azt vonta maga után, hogy az említett régióban az utakra és a közszolgáltatásokra fordított beruházások visszaszorultak, és az építkezéseket is csak minimálisan szabályozzák – tette hozzá.
Az egyik legnagyobb probléma most az, hogy a keleti tisztségviselők segítséget kértek, de az ország jegybankja, amelynek feladata a források országszerte történő elosztása, csak a nyugati kormányt ismeri el. A szakértő úgy vélekedett:
Úgy tűnik, hogy a két fél egy időre félre akarja tenni a politikai és katonai nézeteltéréseket a katasztrófát követően, és a tripoli kormány azzal állt elő, hogy a rendelkezésére álló erőforrásokat az érintett területek megsegítésére használja fel. Ennek ellenére kihívást fog jelenteni többek között az is, hogy mely állami szervnek mennyi forrást kell elkülöníteni, mire és hogyan kell elkölteni a pénzt, és ki fogja az egészet felügyelni. Mindezek a kérdések tovább bonyolítják és nehezítik a krízisből való kilábalást.
A líbiai katasztrófa rég nem látott károkat okozott. Telefonvonalak álltak le, az infrastruktúra súlyosan sérült az érintett területeken, ami megnehezíti a mentési munkákat, mivel a munkások nem tudnak bemenni Dernába a pusztítás mértéke miatt. Általánosságban véve elmondható, hogy nem tapasztalható olyan szintű nemzetközi összefogás, mint ami Törökország és Marokkó esetében történt – világított rá Tárik Meszár. Hozzáfűzte, hogy a török katasztrófavédelmi ügynökség hétfőn közölte, hogy egy 150 fős kutató-mentő személyzetet mozgósít, valamint sátrakat, mentőjárműveket és egyéb kellékeket, például generátort biztosít.
Az Egyesült Államok líbiai nagykövetsége közölte, hogy szoros kapcsolatban áll az ENSZ-szel és a líbiai hatóságokkal annak meghatározása érdekében, hogy milyen gyorsan tudják eljuttatni a segítséget oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Emellett az Egyesült Arab Emírségek elnöke is segély- és kutató-mentő csapatok küldésére adott utasítást, miközben részvétét fejezte ki a katasztrófa által érintetteknek.
