Már több mint ezer halottat találtak csak az árvíz sújtotta kelet-líbiai Derna városában, országszerte pedig további mintegy ezer áldozatot követelt a Daniel névre keresztelt brutális vihar okozta természeti katasztrófa. Ugyanez a vihar pusztított hétvégén Görögországban, Bulgáriában és Törökországban is, szintén jelentős számú halálos áldozatot követelve.
Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és az MCC kutatója lapunk megkeresésére felhívta a figyelmet arra, hogy korábban is voltak természeti katasztrófák Líbiában, de nem olyan súlyosak, mint a Daniel okozta áradások, és azokat többnyire nem is a viharok okozták.
Fontos tudni, hogy Líbia északkeleti partja szeizmikusan aktív régió. 1963-ban a mai al-Mardzs területét egy közepes erősségű (5,6) földrengés rombolta le. 1974-ben és 1976-ban 5,6-os és 4,9-es magnitúdójú tengeri földrengések történtek Tripoliban. Ezenkívül 1990 és 2019 között több különböző erősségű rengést is regisztráltak Líbia északkeleti és északnyugati részén. Ez szeizmikus periodicitás és az események következményei rendkívül problematikusnak mondhatók
– magyarázta a szakértő. Megjegyezte azt is, hogy Líbia száraz éghajlatának és sivatagi terepének köszönhetően ki van téve a szárazságnak és a homokviharoknak is, amelyek gyakran okoznak problémákat. Azonban ami igazán meglepő volt, hogy 2018-ban egy ritka hóvihar és heves esőzések sújtották Líbiát, komoly zavarokat okozva az élelmiszer- és áramellátásban. Továbbá az észak-afrikai ország 2019-ben súlyos vízválsággal is küzdött, ami emberek millióinak életét fenyegette, és társadalmi nyugtalanságot okozott.
Hogy mekkora a baj, azt jól jelzi a halottak száma, arról viszont a nemzetközi közösségben megoszlanak a vélemények, hogy megelőzhető lett volna-e az, hogy kétezernél is többen vesztették életüket a katasztrófa miatt. Tárik Meszár úgy véli, az arab ország mégsem tette meg a szükséges óvintézkedéseket. Uszáma Ali nyiltkozatára utalt, aki egy interjúban egyenesen közölte, hogy nem voltak felkészülve. A szakértő felidézte lapunknak, hogy egy tudományos folyóiratban megjelent 2022-es jelentés arra figyelmeztetett, hogy ha az 1959-es árvíz megismétlődik, az valószínűleg a két főbb gát egyikének összeomlását okozhatja, ami a völgy és Derna városának lakóit különösen sebezhetővé tenné.
Kijelenthető, hogy a líbiai kormány(ok) is tudatában voltak eme hiányosságnak, viszont a hatóságok nem számítottak ilyen intenzív viharra és áradásra. Egyértelmű, hogy a hanyagság és a rosszul megszervezett védekezés is közrejátszik a katasztrófában. A hivatalos szervek elismerték, hogy nem tanulmányozták megfelelően az időjárási viszonyokat, valamint a tengervíz szintjét és a csapadékot sem ellenőrizték. Továbbá ellentmondó hírek érkeztek arról, hogy kérték-e a város kiürítését a hétvégén, és ha igen, akkor miért utasították el az arra vonatkozó tervet. Annyi bizonyos, hogy nem evakuálták azokat a családokat, akik a vihar útjába kerülhettek és a völgyekben élnek
– mutatott rá Tárik Meszár, majd megjegyezte, hogy a szervezetlenség egyik jelentős oka a szétesett líbiai államszerkezetben is keresendő.
