Ahhoz, hogy a népességet bevándorlás nélkül is szinten tartsa a kontinens, 2,1-es születési ráta lenne szükséges, ezt az értéket azonban az Európai Unió egyetlen tagállama sem éri el. Hazánk, amely a káros tendencia elleni harc éllovasa, a héten rendezi meg az V. Budapesti Demográfiai Csúcsot, hogy a népességfogyás problémájáról más országokkal is egyeztessen. Miközben Magyarország családbarát politikájával, más országok más megközelítésekkel igyekeznek tenni a demográfiai kihívások ellen – kérdéses azonban, hogy mennyire sikeresen.
Skandinávia
Az északi bezzegországok pénzügyi ösztönzők helyett a munka és a magánélet egyensúlyának javításában látják a megoldást. Svédországban mindkét szülő 8 hónapos szabadságot vehet ki a gyermek érkezésekor, Finnországban közel hét hónapot. Dániában összesen 52 hét jár a szülőknek, ezt ők oszthatják fel maguk között.
A skandináv államokban kiemelt figyelmet kap a bölcsődei ellátás fejlesztése is, hogy legyen hol elhelyezni a kicsiket, ha mindkét szülő dolgozik.
Svédországban például „árstopos” a bölcsődei ellátás, a szülők a költségek mindössze 11 százalékát fizetik. Nem csoda, hogy Svédországban, Norvégiában és Dániában a két év alatti gyerekeknek több mint fele jár bölcsődébe, míg ez az arány az EU-ban mindössze 30 százalék.
És hogy mennyiben segítették elő az intézkedések a születési ráta növelését? Nos, Svédországban például a tíz évvel ezelőtti 1,9-ről 1,7-re csökkent az érték…
Dél-Európa
A mediterrán országok a sor végén kullognak, ami a születési rátát illeti. Spanyolországé a legalacsonyabb Európában (1,2), de Olaszország sem büszkélkedhet a saját 1,3-as értékével. A jelenséget több tényező együttes hatásával magyarázza a Politico hírportál elemzése.
Egyrészt mivel a gyerekek tovább élnek a szülőkkel, későbbre tolódik az első gyermek vállalásának ideje (ez most átlagosan 31 év).
Másrészt állami támogatások hiányában a családok vagy a nagyszülőkre támaszkodnak, vagy teljesen magukra maradnak. Harmadrészt, a bölcsődék hiánya szintén komoly problémát jelent. Az utóbbin Olaszország most bölcsődeépítési programmal igyekszik segíteni, de évekbe telhet, mire ennek hatása a születési számokban is megmutatkozik.
Franciaország
A franciák büszkélkedhetnek a legmagasabb születési rátával Európában, bár az 1,8-as érték még mindig elmarad a kívánatos 2,1-től. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, az ország népessége 2045-re meghaladhatja Németországét.
A második gyerek vállalását már pénzügyi ösztönzőkkel segíti az állam, a harmadiknál pedig a támogatás több mint a kétszeresére nő. Emellett a három- vagy többgyermekes családok különféle kedvezményeket (például vasúti utazási kedvezményt) kapnak, a három- vagy többgyermekes szülők pedig tíz százalékkal magasabb nyugdíjban részesülnek.
Lengyelország
A lengyelek 2016-ban vezették be az 500+ programot, amelynek keretében a második és minden további gyermek esetén havi 120 eurós támogatást kapnak a családok. Az intézkedés azonban egyelőre csak részben váltotta be a reményeket: bevezetése után először növekedésnek indult a ráta, de ez a tendencia egyelőre nem bizonyul tartósnak.
