Stoltenberg arról is beszélt, hogy Ukrajna „előbb-utóbb” a katonai szövetség tagjává válik – ám mindez egy vörös vonalat jelentene Oroszországnak. Ám ha Kijev nem rendezi a viszonyát Moszkvával, fennállnak területi követelések és nem ura a saját országának, akkor nem csatlakozhat a NATO-hoz.
A szövetség vezetője szerint a szervezet júliusi csúcstalálkozóján Ukrajna „közelebb került” a NATO-hoz.
A júliusi vilniusi csúcstalálkozón a NATO vezetői megállapodtak abban, hogy Ukrajna bizonyos feltételek teljesülése esetén csatlakozhat a szövetséghez. Amerikai és német tisztviselők világossá tették, hogy ezek közé tartozik, hogy Kijev reformokat hajt végre a demokrácia és a jogállamiság védelme érdekében.
Amikor ez a háború véget ér, biztonsági garanciákra van szükségünk Ukrajna számára. Ellenkező esetben a történelem megismétlődhet
– tette hozzá Stoltenberg.
Az interjúban mindemellett felszólította Németországot, hogy növelje védelmi kiadásait, annak legalább a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát el kell érnie – amely NATO-előírás is. Szerinte ez olyan érték, amely a legtöbb szövetségestől elvárható. Majd emlékeztetett arra is, hogy a hidegháború idején Németország gazdasági teljesítményének három-négy százalékát fektette védelemi kiadásokba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!