Az ukrán hatóságok rosszul teszik, hogy háborús bűnösöknek állítanak emlékművet. A náci kollaboránsok, például Sztepan Bandera folyamatos kijevi tisztelete valódi fájdalom forrása Lengyelországban – vélte az ukrajnai lengyel nagykövet. Bartosz Cichocki egy már régóta fennálló vitát újított meg azzal, hogy kritizálni kezdte az ukrán kormány náci kollaboránsokhoz fűződő érzelmeit, illetve a lengyelek ellen elkövetett mészárlás elhallgatását.
Azt mondják, hogy a háború nem teszi alkalmassá az időt arra, hogy a halottakkal foglalkozzunk. De az a válaszom erre, hogy a háború nem alkalmas arra sem, hogy emlékműveket állítsunk a bűnözőknek, és utcákat nevezzünk el róluk
– jelentette ki a nagykövet, felemlegetve az 1942–1943-as volhíniai mészárlást, az ukrán nacionalisták által lengyel állampolgárok ellen elkövetett népirtást.
Az etnikai tisztogatást akkoriban Sztepan Bandera vezette, akit ma sok ukrán nemzeti hősként ünnepel. Több városban utcákat neveztek el Banderáról, illetve emlékművekkel is tisztelegnek az egykori nacionalista vezér előtt, többek között egy kétméteres szoborral a nyugat-ukrajnai Lvivben.
Keresztény kultúránkban helytelen, hogy amikor a hozzátartozók nem imádkozhatnak brutálisan meggyilkolt őseik sírjánál, nem találják meg és nem temethetik el őket, emlékműveket állítanak gyilkosaiknak
– mondta Cichocki, majd kifejtette, hogy a lengyel hatóságok még mindig várnak a kijevi engedélyre, hogy exhumálhassanak egy tömegsírt az ukrajnai Ternopil város közelében. A nagykövet szerint nagyban hozzájárulna a két ország közötti bizalom építéséhez, amennyiben az engedélyt megadnák.
A diplomata egyúttal azokat az állításokat is kritizálta, amelyek szerint a lengyel fél szítja a Varsó és Kijev közötti nézeteltérést.
Amikor valahol felavatják Sztepan Bandera emlékművét, és a lengyelek felháborodnak rajta, gyakran azt mondják: a lengyelek szítják ezt a témát. Én azonban azt mondanám, hogy miért nem kérdezi meg senki azokat, akik ezeket az emlékműveket állítják, hogy miért teszik ezt?
– tette fel a kérdést a nagykövet. A volhíniai mészárlás kérdését a nyár elején Lukasz Jasina, a lengyel külügyminisztérium szóvivője vetette fel, aki felszólította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy vállaljon nagyobb felelősséget és kérjen bocsánatot a gyilkosságokért.
Ukrán tisztviselők felháborodtak mindezen, Kijev varsói nagykövete, Vaszilij Zvarych akkor kijelentette, hogy elfogadhatatlan és szerencsétlen minden olyan kísérlet, amely az ukrán elnökre vagy Ukrajnára akarja ráerőltetni, hogy mit kell tenni a közös múlttal kapcsolatban.
