Retteg Brüsszel Donald Trump visszatérésétől

Összerezzenek a brüsszeli politikusok, ha a jövőre esedékes amerikai elnökválasztás lehetséges kimenetelére gondolnak. Az unió kereskedelmi vezetői különösen rettegnek Donald Trump visszatérésétől, és igyekeznek még idén lezárni a függőben lévő kérdéseket az Egyesült Államokkal.

Montgomery, 2023. augusztus 5. A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök a Republikánus Párt alabamai szervezetének javára adományt gyûjtõ rendezvényen az Alabama állambeli Montgomeryben 2023. augusztus 4-én. Az amerikai elnökválasztás 2024 õszén esedékes. MTI/AP/Butch Dill Fotó: Butch Dill

Ha mostanában rosszat álmodik Valdis Dombrovskis az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős ügyvezető alelnöke, valószínűleg Donald Trump volt amerikai elnök jövő évi újraválasztása ködlik fel lelki szemei előtt. A lehetőség teljesen valószerű, hiszen Trump magasan vezet a republikánus aspiránsok között, a jelenlegi demokrata kormányzattal, főleg annak gazdaságpolitikai intézkedéseivel pedig egyre elégedetlenebb az amerikai társadalom.

Az uniós vezetők attól tartanak, hogy egy esetleges republikánus adminisztrációval való tárgyaláskor sokkal nehezebb helyzetben lennének, így igyekeznek a jelenleg nyitott kérdéseket minél hamarabb, még az idén lezárni.

Az egyik leglényegesebb ezek közül az uniós acél- és alumíniumexportot sújtó amerikai importvámok esete. Ezeket még Donald Trump vezette be 2018-ban, a Biden-adminisztráció viszont felfüggesztette az alkalmazásukat, amíg egyezségre jut az EU-val. Csakhogy az erre kiszabott határidő egyre közeledik, az álláspontok viszont korántsem, holott Dombrovskis és Katherine Tai amerikai kereskedelmi képviselő egyaránt elkötelezett a megegyezés mellett.

Ha október 31-ig nem születik megállapodás, a felfüggesztés hatályát veszti, és az importvámok újra életbe lépnek. Ez viszont olyan vámháborút indíthatna el, amin mindkét fél veszít. Ez és az esetleges hatalomváltás lehetősége sürgetővé teszi a megegyezést, még úgy is, ha ennek érdekében az EU-nak kell engednie.

Az acélvita mellett Brüsszel és Washington tárgyalásokat folytat egy kritikus ásványi anyagokra vonatkozó paktumról is. Egy ilyen megállapodás lehetővé tenné az uniós bányászati és vegyipari vállalatok számára, hogy termékeiket az amerikai akkumulátorgyártóknak értékesítsék anélkül, hogy az amerikai inflációcsökkentő törvényben előirányzott elektromos járművekre vonatkozó adókedvezményeket csökkentenék.

Az előttünk álló hónapok nagyon fontosak lesznek az európai–amerikai kapcsolatok szempontjából. Mindenképpen meg kell próbálnunk lezárni a függőben lévő ügyeket

− idézte a Business Europe ipari lobbiszervezet munkatársát, Luisa Santost a Politico hírportál.

Donald Trump máris bejelentette, hogy újraválasztása esetén tízszázalékos, mindenre kiterjedő importvámot vezetne be, ami megkongatta a vészharangokat, egyes szakértők ugyanis úgy vélik, a lépés kereskedelmi háborúhoz és végső soron az árak elszabadulásához vezetne.

Trump azonban hisz a szükségességében, és egy nemrég a Wall Street Journalhoz eljuttatott levelében azzal ekézte kritikusait (többek között a gazdasági lap szerkesztőségét), hogy

a szerkesztőség megrögzött globalistái még azután sem tanulták meg a leckét, hogy a történelmileg sikeres kereskedelempolitikámmal kapcsolatos összes korábbi előrejelzésük teljesen tévesnek bizonyult.

Az uniós diplomaták szerint nemcsak Trump, de bármely republikánus jelölt megválasztása jelentős eltolódást jelentene az amerikai külpolitikában, és ezzel teljesen megváltozna az EU tárgyalás pozíciója is.

Egy republikánus kormányzattal nagyon más tárgyalni. A Trump-kormányzattal nyilvánvalóan sokkal bonyolultabbak voltak az egyeztetések, mint a mostani kormányzattal

− magyarázta egy név nélkül nyilatkozó EU-diplomata.

Az uniós tisztségviselőknél is jobban rettegnek azonban Trump elnök visszatérésétől az amerikai demokraták. Olyannyira, hogy, mint arról beszámoltunk, legszívesebben egyszerűen kizáratnák az elnökválasztási küzdelemből. Adam Schiff és Tim Kaine demokrata képviselők azzal a javaslattal álltak elő, hogy az alkotmány 14. kiegészítésének úgynevezett lázadási záradékára hivatkozva Donald Trump neve ne szerepelhessen a 2024-es szavazólapokon.

Mint ismeretes, Adam Schiff volt az, aki azt állította, hogy Donald Trump volt elnök 2016-os kampánya összejátszott Oroszországgal, és ő volt az egyik vezetője a Trump elleni első vádemelési eljárásnak, amelyet egy Volodimir Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetés miatt indítottak, amelyben megpróbálta rávenni az ukrán elnököt, hogy jelentsen be vizsgálatot Joe Biden ellen. Az előbbiért a képviselőház néhány hete elmarasztalta.

A demokraták által citált jogszabály szerint bárki, aki „lázadást szított” az Egyesült Államok ellen, nem tölthet be választott tisztséget. Ehhez nem szükséges az, hogy bírósági ítélje el az illetőt lázadásért, elegendő csupán a részvétel ténye.

Azonban, mint arra Jonathan Turley jogtudós, a George Washington Egyetem közjogi professzora rámutatott, a volt elnök elleni a január 6-i események kapcsán kiadott vádiratból feltűnően hiányzik a lázadásra való felbujtás vádja, holott a Trump elleni második impeachment eljárásban a demokraták azzal érveltek, hogy teljesen egyértelmű bizonyítékok vannak erre. Így viszont kétséges, hogy ez az érvelés megállhatja-e a helyét.

Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök (Fotó: MTI/AP/Butch Dill)