Retteg Brüsszel Donald Trump visszatérésétől

Összerezzenek a brüsszeli politikusok, ha a jövőre esedékes amerikai elnökválasztás lehetséges kimenetelére gondolnak. Az unió kereskedelmi vezetői különösen rettegnek Donald Trump visszatérésétől, és igyekeznek még idén lezárni a függőben lévő kérdéseket az Egyesült Államokkal.

Montgomery, 2023. augusztus 5. A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök a Republikánus Párt alabamai szervezetének javára adományt gyûjtõ rendezvényen az Alabama állambeli Montgomeryben 2023. augusztus 4-én. Az amerikai elnökválasztás 2024 õszén esedékes. MTI/AP/Butch Dill Fotó: Butch Dill

Donald Trump máris bejelentette, hogy újraválasztása esetén tízszázalékos, mindenre kiterjedő importvámot vezetne be, ami megkongatta a vészharangokat, egyes szakértők ugyanis úgy vélik, a lépés kereskedelmi háborúhoz és végső soron az árak elszabadulásához vezetne.

Trump azonban hisz a szükségességében, és egy nemrég a Wall Street Journalhoz eljuttatott levelében azzal ekézte kritikusait (többek között a gazdasági lap szerkesztőségét), hogy

a szerkesztőség megrögzött globalistái még azután sem tanulták meg a leckét, hogy a történelmileg sikeres kereskedelempolitikámmal kapcsolatos összes korábbi előrejelzésük teljesen tévesnek bizonyult.

Az uniós diplomaták szerint nemcsak Trump, de bármely republikánus jelölt megválasztása jelentős eltolódást jelentene az amerikai külpolitikában, és ezzel teljesen megváltozna az EU tárgyalás pozíciója is.

Egy republikánus kormányzattal nagyon más tárgyalni. A Trump-kormányzattal nyilvánvalóan sokkal bonyolultabbak voltak az egyeztetések, mint a mostani kormányzattal

− magyarázta egy név nélkül nyilatkozó EU-diplomata.

Az uniós tisztségviselőknél is jobban rettegnek azonban Trump elnök visszatérésétől az amerikai demokraták. Olyannyira, hogy, mint arról beszámoltunk, legszívesebben egyszerűen kizáratnák az elnökválasztási küzdelemből. Adam Schiff és Tim Kaine demokrata képviselők azzal a javaslattal álltak elő, hogy az alkotmány 14. kiegészítésének úgynevezett lázadási záradékára hivatkozva Donald Trump neve ne szerepelhessen a 2024-es szavazólapokon.

Mint ismeretes, Adam Schiff volt az, aki azt állította, hogy Donald Trump volt elnök 2016-os kampánya összejátszott Oroszországgal, és ő volt az egyik vezetője a Trump elleni első vádemelési eljárásnak, amelyet egy Volodimir Zelenszkijjel folytatott telefonbeszélgetés miatt indítottak, amelyben megpróbálta rávenni az ukrán elnököt, hogy jelentsen be vizsgálatot Joe Biden ellen. Az előbbiért a képviselőház néhány hete elmarasztalta.

A demokraták által citált jogszabály szerint bárki, aki „lázadást szított” az Egyesült Államok ellen, nem tölthet be választott tisztséget. Ehhez nem szükséges az, hogy bírósági ítélje el az illetőt lázadásért, elegendő csupán a részvétel ténye.

Azonban, mint arra Jonathan Turley jogtudós, a George Washington Egyetem közjogi professzora rámutatott, a volt elnök elleni a január 6-i események kapcsán kiadott vádiratból feltűnően hiányzik a lázadásra való felbujtás vádja, holott a Trump elleni második impeachment eljárásban a demokraták azzal érveltek, hogy teljesen egyértelmű bizonyítékok vannak erre. Így viszont kétséges, hogy ez az érvelés megállhatja-e a helyét.

Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök (Fotó: MTI/AP/Butch Dill)