Szijjártó Péter elárulta Európa megerősödésének egyszerű receptjét + videó

Az Európai Unió maga alatt ássa a gödröt azzal, hogy képtelen végrehajtani a bővítési politikát – fogalmazott lapunk kérdésére Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter grúziai hivatali kollégáját fogadta Budapesten, az egyeztetések középpontjában Grúzia uniós csatlakozása, az ukrajnai háború, valamint Európa energiaellátása állt.

Szijjártó Péter a georgiai külügyminiszterrel tárgyalt Fotó: Máthé Zoltán

Mi Magyarországon nagy jelentőséget tulajdonítunk a kaukázusi térséggel történő együttműködésnek – fogalmazott Szijjártó Péter Ilia Darchiashvili grúz külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján kedden Budapesten. Mint azt a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, Grúzia (Georgia) szerepe a közép-európai energiaellátás biztonságában és a környezetvédelmi célok elérésében az elkövetkezendő időszakban számottevően növekedni fog. 

Azerbajdzsán és Georgia is úgy döntött, hogy nagymértékben ruház be a megújuló energiaforrások kiaknázásába, és ezeket a megújuló, alapvetően szélenergián alapuló energiaforrásokat Európába kívánják exportálni

– mutatott rá a tárcavezető. Hozzátette, a tavaly év végén létrejött, négyoldalú azeri–grúz–román–magyar megállapodás értelmében a világ leghosszabb víz alatti elektromos áramkábeljét fogják lefektetni a közeljövőben, mégpedig a Fekete-tenger alatt. Mint Szijjártó Péter hangsúlyozta, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése már folyamatban van, a jövő év elején kész is lesz. – A közös vállalat megalapításáról, az irányító testület létrehozásáról is megállapodás született, a négy ország által erre a célra létrehozott miniszteri bizottsági ülésre pedig Budapesten kerül sor, novemberben – magyarázta.

A felek hosszasan beszélgettek az Ukrajnában zajló háborúról, illetve ezzel összefüggésben Grúzia európai uniós tagjelölti státusáról.

Két olyan országról beszélünk Georgia és Magyarország vonatkozásában, amelyek elkötelezettek a béke mellett

– fogalmazott Szijjártó Péter. Hozzátette, mindkét állam külpolitikájában a nemzeti érdek érvényesítésére törekszik és mindig világossá teszi pozícióit, még akkor is, ha az a liberális mainstream nyomásgyakorlásával szemben áll. Mint mondta, Grúzia is megsínyli békepárti álláspontját, Ukrajna már addig ment a dél-kaukázusi országgal szemben, hogy kiutasították kijevi nagykövetüket.

Magyarország teljes mellszélességgel Georgia mellett áll ebben a tekintetben is

– húzta alá a tárcavezető. Mint azt Szijjártó Péter elmondta, az Európai Unió nem folytatott tisztességes eljárást Grúziával szemben, amikor tavaly nyáron Ukrajnával és Moldovával szemben Tbiliszi nem kapott uniós tagjelölti státust.

Georgia semmivel sincs rosszabb állapotban, semmivel nem teljesít rosszabbul, mint akár Ukrajna, vagy Moldova, az európai uniós elvárások tekintetében

– szögezte le a miniszter. Lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére Ilia Darchiashvili elárulta, az elmúlt egy évben rendkívül jelentős munkát végeztek annak érdekében, hogy Tbiliszi teljesítse az Európai Bizottság által a tagjelölti státus megadása feltételeként kiszabott 12 pontos listát. – Időbe és erőfeszítésekbe telik, ugyanakkor az ország továbbra is a reformok útján halad annak érdekében, hogy az Európai Unió tagjává válhassunk, ugyanis a nemzeti érdekünk ezt diktálja – hangsúlyozta a grúz külügyminiszter. 

Szijjártó Péter leszögezte, amennyiben Grúzia nem kap tagjelölti státust idén ősszel, úgy nemcsak a bővítési politika, hanem az egész unió hitelessége szenved egy nagyon komoly csorbát. Hozzátette, ez már rég nem szakmai, hanem politikai kérdés.

Az Európai Unió maga alatt ássa a gödröt

Teljesen egyértelmű, hogy az Európai Uniónak nagyobbnak kell lennie. Többen és erősebbnek kell lennünk, ehhez pedig új tagokat kell felvenni

− válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Szijjártó Péter. Hozzátette, jelenleg az unió kifejezetten rossz formában van, folyamatosan veszít versenyképességéből és egyre bizonytalanabb az energiaellátás. Mint mondta, olyan országokra van szükségünk, amelyek hozzá tudnak adni az unió gazdasági teljesítményéhez és biztonságához, ebből a szempontból pedig a Nyugat-Balkán és Grúzia megfelelők lennének.

Ha az Európai Unió továbbra sem képes arra, hogy a bővítési politikát előre vigye, akkor elveszíti azt az esélyt, hogy újra az erősödés útjára lépjen, és akkor tovább fog gyengülni, tovább fog veszíteni az erejéből, tovább fog veszíteni a globális súlyából, egyre versenyképtelenebbé válik

– mutatott rá a tárcavezető. Mint mondta, az unió megerősítésének egy egészen egyszerű receptje van, mégpedig a bővítés. Jelenleg – folytatta – még könnyű helyzetben vagyunk, ugyanis ezek az országok elkötelezettek az európai integráció irányába, ugyanakkor a bővítés halogatásával a társadalom, politikai vezetés megelégelheti a megalázó bánásmódot és más szervezetek, integrációk irányába kezdenek fordulni.

Az Európai Unió maga alatt ássa a gödröt azzal, hogy képtelen végrehajtani a bővítési politikát

– zárta szavait Szijjártó Péter.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Ilia Darcsiasvili grúz külügyminisztert 2023. szeptember 5-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)