Bíró András, a XXI. Század Intézet kutatója szerint az Európa több nagyvárosában tartott palesztinbarát – sokszor már antiszemitizmusba átcsapó – tüntetések ismételten felhívják a figyelmet a párhuzamos kultúrák okozta alapvető problémákra.
Ilyenkor megmutatkozik, hogy a kulturálisan idegen lakosság importálását legitimálni kívánó multikulturális ideológia a gyakorlatban mily mértékben működésképtelen. A progresszívok felfogása szerint a bevándorlóknak nem kell feladniuk kulturális hagyományaikat és asszimilálódniuk a többségi társadalomba. Azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a befogadó államok a kulturális relativizmus szellemében egyre inkább feladják saját kultúrájukat
– jelentette ki a kutató, hozzátéve, hogy az afrikai és közel-keleti bevándorlók által képviselt szubkultúrák nem alkalmazkodnak, és szelektív módon teszik magukévá az európai kultúrkör értékeit. A sokszínűség és tolerancia szellemében pedig a progresszív erők figyelmen kívül hagyják a tömeges bevándorlás negatív hatásait.
A negatív hatások egyike, hogy sok évtizednyi szunnyadás után ismét fellángolni látszik az antiszemitizmus tüze a kontinensen, fogalmazott Bíró András, aki szerint az Európában élő muszlimok körében lényegében konszenzus uralkodik Izrael puszta létezésének tagadása terén, ez pedig magával vonja az ország szuverenitásának és önvédelemhez való jogának kétségbevonását is.
A fő problémát tehát az jelenti, hogy a tömeges migráció által nem csak az emberek jönnek Európába, hanem velük együtt az alapvető emberjogi normákat megkérdőjelező szokásaik is. A helyzet már jelenleg is súlyos méreteket ölt: például az Európában letelepedett muszlim tömegek már magukkal hozták a törzsiség társadalmi intézményét, aminek legjobb példája, hogy Svédországban mindennapossá váltak a klánok közötti összecsapások
– jegyezte meg Bíró András. Hozzátette, a migránsokkal kapcsolatban kialakult alapvető problémákat nehéz lesz orvosolnia a nyugati kormányoknak, ugyanis az európai muszlim lakosság növekedésével párhuzamosan egyre gyakoribbá válnak a kontinens zsidó közösségei elleni atrocitások, antiszemita indíttatású gyűlöletbűncselekmények és a zsinagógák elleni támadások.
– A jelenség kapcsán kiemelendő az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2018-as tanulmánya, amelyből egyértelműen kiderül, hogy Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Svédországban is az esetek több mint harmadában az alig néhány százalékos muszlim kisebbség felelős a támadásokért – mondta Bíró András, kiemelve:
A 2015-ös migrációs válság után különösen megszaporodtak az antiszemita támadások, kiváltképp Franciaországban és Németországban nőtt meg a késes támadások száma a zsidó közösség tagjai ellen.
Ráadásul, tette hozzá, Németország helyzete jóval súlyosabb, mint Olaszországé, hiszen az előbbi államot vezető kormány esetében a politikai akarat sincs meg a helyzet kezelésére.
Mindennelk Bíró András szerint az az oka, hogy Nyugat-Európában a politikai korrektség szellemében hosszú évtizedeken keresztül nem folyt érdemi vita a bevándorlás túlnyomóan negatív következményeiről, miközben olyan, korábban megoldottnak hitt problémákat vetett fel újra az idegen kultúrájú tömegek betelepülése, mint a szólásszabadság, a nők emancipációja vagy az alapvető emberi jogok kérdése.
A párhuzamos társadalmak létezését, és ezáltal a multikulturális ideológia csődjét az európai politikai elit és a fősodratú média éveken keresztül szélsőjobboldali összeesküvés-elméletnek titulálta, azonban maga a Willkommenskulturt meghirdető Angela Merkel ismerte el kelletlenül a német médiának adott 2018-as interjújában, hogy no-go zónák léteznek Németországba
– jegyezte meg a kutató, aki szerint Nyugat-Európa több országában is a hatóságok egyre határozottabban lépnek fel a migráns hátterű személyek és csoport által elkövetett bűncselekményekkel szemben.
Támadás Izrael ellen 
