Amerikai fegyverekkel ontják az izraeliek vérét?

Kétségtelen, hogy két olyan konfliktuszónáról van szó, ahonnan a bűnszervezetek könnyedén ki tudják csempészni a fegyvereket, tehát nem kizárható, hogy valamelyik irányból, vagy esetleg mindkét országból hadi eszközökhöz juthattak a palesztinok – fogalmazott lapunk megkeresésére Horváth József. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője szerint életszerű azt feltételezni, hogy Afganisztánból vagy éppen Ukrajnából csempészett fegyverek kerülhettek a Hamász terroristák kezére, azonban rengeteg kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy ezek milyen úton, kinek a finanszírozásával juthattak el a Gázai övezetbe.

Gáza, 2023. október 7. Rakétával lövik Izraelt palesztin fegyveresek Gáza városából 2023. október 7-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet reggel óta 2500 rakétát lõtt ki Izrael déli és középsõ részére a Gázai övezetbõl, és több tucat fegyverese hatolt be izraeli településekre. Eddig 22 halottról és félezer sebesültrõl tudni, a fegyveresek izraeli túszokat hurcoltak magukkal a Gázai övezetbe. Izrael teljes mozgósítást rendelt el. MTI/EPA/Mohamed Szaber Fotó: Mohamed Szaber

A BBC brit közszolgálati médium 2021-es összeállítása szerint csak az amerikaiak 73 repülőgépet, száznál is több katonai járművet és más hadi eszközt hagytak hátra Afganisztánban. 

A CNN amerikai hírcsatorna által elsőként bemutatott 2022-es Pentagon-jelentés szerint az Afganisztánban ragadt amerikai fegyverek összértéke mintegy hétmilliárd dollárra tehető. 

A Newsweek amerikai lapnak nyilatkozó izraeli tisztviselők emellett attól is tartottak, hogy az Ukrajnába 2022. február 24-e óta ömlő nyugati hadi eszközök egy része is különböző úton-módon a palesztin terroristák kezére juthat. Ez annak fényében sem alaptalan, hogy a háború kirobbanása óta Moszkva és Teherán között egyre szorosabbra fűződik a védelmi együttműködés, az orosz egységek által zsákmányolt nyugati fegyverek így – feltételezhetően – eljuthatnak a Hamászt és más palesztin szélsőségeseket támogató Iránhoz. 

Kétségtelen, hogy két olyan konfliktuszónáról van szó, ahonnan a bűnszervezetek könnyedén ki tudják csempészni a fegyvereket, tehát nem kizárható, hogy valamelyik irányból, vagy esetleg mindkét országból hadi eszközökhöz juthattak a palesztinok

− magyarázta lapunk megkeresésére Horváth József. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója rámutatott, az üggyel kapcsolatban az igazi kérdés, hogy ki segédkezett a fegyverek szállításában logisztikai és pénzügyi szempontból, hogyan juttaták be – szárazföldi vagy tengeri úton –, melyik országon keresztül. 

Hogy milyen hadi eszközökről van szó? A szakértő szerint a legfontosabbak jelen esetben a rakéták. Horváth József elmondta, ilyen nagyszabású rakétacsapásra az elmúlt években nem került sor, a Hamásznak eddig nem voltak ennyire professzionális, nagyobb hatótávolságú rendszerekkel, ilyen nagy mennyiségben. Ilyen jellegű fegyverekből pedig Afganisztánban is bőven hagytak hátra a nyugati szövetségesek, valamint Ukrajnába is folyamatosan érkeznek belőlük. 

A szakértő szerint a legfőbb „gyanúsított” ebből a szempontból Irán. 

– Iránnak közös határa van Afganisztánnal, így kézenfekvő opció – magyarázta. Hozzátette ugyanakkor, innen a Gázai övezetig még jelentős utat kell megtenniük a fegyvereknek, azt pedig egyelőre nem tudjuk, hogy ezt hogyan, kinek a segítségével, finanszírozásával teszik meg. – Ebből a szempontból is lehet Iránra gyanakodni, azonban az sem zárható ki, hogy a Hamász nyugat-európai szimpatizánsai is támogatták a szervezetet – mutatott rá.

Palesztin rakétatámadásban kigyulladt jármûvek lángolnak az izraeli Askelónban 2023. október 7-én. Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi

Az ügyet különösen érdekessé teszi, hogy a Biden-adminisztráció hetekkel a hétvégi támadás előtt szabadított fel hatmilliárd dollárnyi, a szankciók miatt befagyasztott iráni vagyont. Bírálói szerint ezzel Washington közvetetten járult hozzá az izraeli tragédiához. 

Lehet azt mondani, hogy a Biden-adminisztráció az Iránnal kötött alku kapcsán pénzt juttatott Teheránnak, akik lehet, hogy ebből is finanszírozták a mostani támadást, azonban ez a kérdés leegyszerűsítése

– fogalmazott Horváth József. Hozzátette, a téma valószínűleg hatással lesz az amerikai belpolitikára a választások közeledtével, azonban jelenleg ennél sokkal súlyosabb kérdések vannak napirenden az izraeli eseményeket illetően.

Borítókép: Rakétával lövik Izraelt palesztin fegyveresek Gáza városából 2023. október 7-én (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber)