Kétségtelen, hogy két olyan konfliktuszónáról van szó, ahonnan a bűnszervezetek könnyedén ki tudják csempészni a fegyvereket, tehát nem kizárható, hogy valamelyik irányból, vagy esetleg mindkét országból hadi eszközökhöz juthattak a palesztinok – fogalmazott lapunk megkeresésére Horváth József. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője szerint életszerű azt feltételezni, hogy Afganisztánból vagy éppen Ukrajnából csempészett fegyverek kerülhettek a Hamász terroristák kezére, azonban rengeteg kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy ezek milyen úton, kinek a finanszírozásával juthattak el a Gázai övezetbe.
Gáza, 2023. október 7.
Rakétával lövik Izraelt palesztin fegyveresek Gáza városából 2023. október 7-én. A Hamász palesztin iszlamista szervezet reggel óta 2500 rakétát lõtt ki Izrael déli és középsõ részére a Gázai övezetbõl, és több tucat fegyverese hatolt be izraeli településekre. Eddig 22 halottról és félezer sebesültrõl tudni, a fegyveresek izraeli túszokat hurcoltak magukkal a Gázai övezetbe. Izrael teljes mozgósítást rendelt el.
MTI/EPA/Mohamed Szaber Fotó: Mohamed Szaber
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Izraellel együttműködve kellene nyomon követnünk a Hamász által használt amerikai fegyverek sorozatszámait. Afganisztánból érkeztek? Esetleg Ukrajnából? A válasz valószínűleg az, hogy mindkét országból
– írta hétfőn az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében Marjorie Taylor Greene republikánus képviselő.
We need to work with Israel to track serial numbers on any U.S. weapons used by Hamas against Israel.
2021 augusztusában a nyugati szövetségesek Washingtonnal az élükön elhagyták Afganisztánt a tálibok hatalomátvételét követően, a káoszba torkollott kivonulás közben pedig több milliárd dollár értékben hagytak hátra hadi eszközöket a közép-ázsiai országban. Izraeli tisztviselők már korábban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy ezek a fegyverek végül a palesztinok kezére juthatnak, a hétvége tragikus fejleményei pedig, úgy tűnik, beigazolták félelmüket.
A BBC brit közszolgálati médium 2021-es összeállítása szerint csak az amerikaiak 73 repülőgépet, száznál is több katonai járművet és más hadi eszközt hagytak hátra Afganisztánban.
A CNN amerikai hírcsatorna által elsőként bemutatott 2022-es Pentagon-jelentés szerint az Afganisztánban ragadt amerikai fegyverek összértéke mintegy hétmilliárd dollárra tehető.
A Newsweek amerikai lapnak nyilatkozó izraeli tisztviselők emellett attól is tartottak, hogy az Ukrajnába 2022. február 24-e óta ömlő nyugati hadi eszközök egy része is különböző úton-módon a palesztin terroristák kezére juthat. Ez annak fényében sem alaptalan, hogy a háború kirobbanása óta Moszkva és Teherán között egyre szorosabbra fűződik a védelmi együttműködés, az orosz egységek által zsákmányolt nyugati fegyverek így – feltételezhetően – eljuthatnak a Hamászt és más palesztin szélsőségeseket támogató Iránhoz.
Kétségtelen, hogy két olyan konfliktuszónáról van szó, ahonnan a bűnszervezetek könnyedén ki tudják csempészni a fegyvereket, tehát nem kizárható, hogy valamelyik irányból, vagy esetleg mindkét országból hadi eszközökhöz juthattak a palesztinok
− magyarázta lapunk megkeresésére Horváth József. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója rámutatott, az üggyel kapcsolatban az igazi kérdés, hogy ki segédkezett a fegyverek szállításában logisztikai és pénzügyi szempontból, hogyan juttaták be – szárazföldi vagy tengeri úton –, melyik országon keresztül.
Hogy milyen hadi eszközökről van szó? A szakértő szerint a legfontosabbak jelen esetben a rakéták. Horváth József elmondta, ilyen nagyszabású rakétacsapásra az elmúlt években nem került sor, a Hamásznak eddig nem voltak ennyire professzionális, nagyobb hatótávolságú rendszerekkel, ilyen nagy mennyiségben. Ilyen jellegű fegyverekből pedig Afganisztánban is bőven hagytak hátra a nyugati szövetségesek, valamint Ukrajnába is folyamatosan érkeznek belőlük.
A szakértő szerint a legfőbb „gyanúsított” ebből a szempontból Irán.
– Iránnak közös határa van Afganisztánnal, így kézenfekvő opció – magyarázta. Hozzátette ugyanakkor, innen a Gázai övezetig még jelentős utat kell megtenniük a fegyvereknek, azt pedig egyelőre nem tudjuk, hogy ezt hogyan, kinek a segítségével, finanszírozásával teszik meg. – Ebből a szempontból is lehet Iránra gyanakodni, azonban az sem zárható ki, hogy a Hamász nyugat-európai szimpatizánsai is támogatták a szervezetet – mutatott rá.
Palesztin rakétatámadásban kigyulladt jármûvek lángolnak az izraeli Askelónban 2023. október 7-én. Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi
Az ügyet különösen érdekessé teszi, hogy a Biden-adminisztráció hetekkel a hétvégi támadás előtt szabadított fel hatmilliárd dollárnyi, a szankciók miatt befagyasztott iráni vagyont. Bírálói szerint ezzel Washington közvetetten járult hozzá az izraeli tragédiához.
Lehet azt mondani, hogy a Biden-adminisztráció az Iránnal kötött alku kapcsán pénzt juttatott Teheránnak, akik lehet, hogy ebből is finanszírozták a mostani támadást, azonban ez a kérdés leegyszerűsítése
– fogalmazott Horváth József. Hozzátette, a téma valószínűleg hatással lesz az amerikai belpolitikára a választások közeledtével, azonban jelenleg ennél sokkal súlyosabb kérdések vannak napirenden az izraeli eseményeket illetően.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Támadás Izrael ellen 
