Az izraeli válság a Balkánra is kihathat – elfogyott a nyugati türelem?

A szakértő szerint a Nyugat gyors megoldást akar a koszovói kérdésre.

2023. 10. 20. 8:26
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ukrajnai háború után az izraeli konfliktus is komoly hatással lehet a balkáni országokra és az azok közti viszony rendezésére. Egy ilyen helyzetben, amikor a Nyugat elsősorban a Közel-Keletre fókuszál, még nem tudni biztosan, hogy az izraeli háború milyen hatással lesz más válságterületekre, így például a koszovói kérdésre. Az viszont biztos, hogy a hétvégén diplomáciai nagyüzem lesz a Balkánon. 

A szerb sajtóban csak „nagy ötöknek” nevezett diplomaták szombaton a szerb és a koszovói fővárosba érkeznek. Az olasz, a német, a francia, az amerikai és az uniós képviselők jelenléte a helyszínen a Nyugat újabb kísérletét vetíti előre, hogy a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet felélesszék, a két fél közötti kapcsolatok normalizálása a cél.

Ez azt is mutatja, hogy az EU és az USA rendkívül érdekelt abban, hogy a banjszkai tragikus események után enyhítsék az észak-koszovói helyzetet, és végre előrelépést érjenek el a Belgrád és Pristina közötti tárgyalásokon. 

A B92 szerb hírportál cikke szerint a fontos nyugati országok magas rangú tisztségviselői nemcsak a helyzet stabilizálását akarják, hanem az a kérésük, hogy Pristina a lehető leghamarabb önkormányzati választásokat szervezzen az ország északi részén, azon pedig a szerbek vegyenek is részt, illetve elvárás az is, hogy megkezdődjön a Szerbiai Önkormányzatok Közösségének létrehozásáról szóló brüsszeli megállapodás végrehajtása.

A szerbiai Blic napilapnak nyilatkozó Zoran Milivojevics diplomata szerint Szerbiának aggodalmat okozhatnak az izraeli történések és a világban zajló jelenlegi események. Hozzátette, ha minden, ami a Közel-Keleten történik, a koncentrikus körök elve szerint eszkalálódik, az hatással lehet Koszovóra is. Másrészt a mostani izraeli konfliktus azt mutatja, hogy a befagyasztott konfliktusok rendkívül veszélyesek.

Koszovóban eszkalálódott a helyzet, főként a banjszkai eseményeket követően. Eközben Pristinában továbbra is a maximalista hozzáállás uralkodik. Mindez nagy figyelmeztetést kell, hogy jelentsen

– nyilatkozta a diplomata.

Éppen ezért a Nyugatnak is az az érdeke, hogy az izraeli háború miatt a koszovói válság mielőbb megoldódjon – mondta Milivojevics.

A szakértő a lapnak hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmak nem akarják nyitva hagyni a koszovói kérdést, ezért nagy a nyomás a feleken, hogy visszatérjenek a dialógushoz. 

Milivojeviccsel szemben Dragoljub Raseta, az Új Harmadik Út szervezet kutatója úgy véli, hogy az izraeli háború nem lassítja és nem is gyorsítja fel a koszovói kérdéssel kapcsolatos folyamatokat.

Mind az USA-nak, mind az EU-nak megvan a saját nyugat-balkáni különmegbízottja, akik azon dolgoznak, hogy formálisan megoldják a koszovói kérdést, és rávegyék Belgrádot és Pristinát a kapcsolatok normalizálására a jövő évi választások előtt

– mondta Raseta a Blicnek.

 

Borítókép: Szigorú fellépés Koszovóban a banjszkai eseményeket követően (Forrás: Facebook/Koszovói rendőrség)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.