Belpolitikai vihart kavart a bolgár–magyar–szerb földgázvita

A Gazprom egyelőre még nem kommentálta a gázvitát.

Lubmin, 2019. április 1. Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdõdött meg az Oroszországot Németországgal összekötõ földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bõvítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvõ Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékbõl már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették. MTI/EPA/Clemens Bilan Fotó: Clemens Bilan Forrás: MTI/EPA

A szerbiai és magyarországi kritikákra reagálva Venko Szabrutev, a Folytatjuk a változást–Demokratikus Bulgária (PP–DB) kormánykoalíció parlamenti képviselője a bolgár nemzeti rádiónak a következőket nyilatkozta:

Bulgária maga dönti el, hogy milyen díjat vezessen be a területén keresztül történő gázszállításért. A vezeték bolgár, és mi döntjük el, mennyi lesz a díj. Magyarország és Szerbia keressen magának alternatívát! Ez a vezeték tulajdonosának a joga. Ez egy páneurópai politika, amelynek az a célja, hogy csökkentsük Oroszország bevételeit a földgáz, olajtermékek és a többi eladásából. Annak a nagy európai családnak vagyunk a részei, amely nem akarja az ukrajnai háborút. Oroszország ne lépjen be oda!

Szabrutev hangsúlyozta, hogy a tranzitdíjak, amelyeket Oroszország fizet Bulgáriának, „rettenetesen alacsonyak”. A képviselő nem veszi figyelembe, hogy a tranzitdíjak áremelését a Gazprom valószínüleg továbbszámlázza Szerbiának és Magyarországnak. Szabrutev válaszát a Segabg.com balliberális hírportál is közölte.

Georgi Markov egykori alkotmánybíró nem hagyta válasz nélkül a kormánypárti képviselő szavait. A szombaton megjelent nyilatkozatban kijelentette, hogy 

a PP–DB Soros-bábkormány háborúba sodorja Bulgáriát Szerbiával és Magyarországgal. 

Tűrhetetlennek minősítette a képviselő kijelentését, mely szerint Szerbia és Magyarország keressen magának gázszállítási alternatívát. A volt alkotmánybíró elmondta, hogy ilyen konfliktus a Boriszov-kormányzás alatt soha nem fordulhatott volna elő. Emlékeztetett, hogy október 19-n Bulgáriában és Magyarországon megemlékeznek a bolgár–magyar barátság napjáról, amelyet 2016-ban mindkét parlament ellenszavazat nélkül fogadott el. (Ilyen barátsági szerződése Magyarországnak csak Lengyelországgal és Bulgáriával, Bulgáriának csak hazánkkal köttetett.) Ez alkalomból hazánkba látogat Iliana Jotova alelnök, és a tervek szerint az Esztergomi Bazilikában megkoszorúzza Csodatevő Rilai Szent János emléktábláját.

Szintén szombaton a költségvetés hiánya és a külső finanszírozás kapcsán megszólalt Temenuzska Petkova, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt egykori energiaügyi minisztere. „Tegnap tudtam meg, hogy Aszen Vaszilev pénzügyminiszter újabb kölcsönt akar felvenni. Az ok a költségvetés állapota, de az igazságot nem mondják el. Ez azért van, mert elmaradnak az adóbevételek. A Boriszov kormány idején a költségvetés mindig pluszban volt az észszerű fiskális politikának köszönhetően. Meg kell nevezni a felelősöket a költségvetési hiányért”. 

A Gazprom egyenlőre még nem kommentálta a gázvitát.

Borítókép: Illusztráció. Gázvezetékek lefektetése (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)