Az afganisztáni brit erők egykori parancsnoka szerint a zsidó állam jelenleg rendkívül bonyolult helyzetben van.
A Breitbart Newsnak adott exkluzív interjújában Richard Kemp hét különböző frontot sorolt fel, amelyekkel Izraelnek szembe kell néznie, miközben a világ a közelgő gázai szárazföldi offenzívára koncentrál.
Izrael jelenleg is hét különböző fronton harcol, még most is. Nyilvánvalóan az első a Gázai övezet, a második Libanon, ahonnan a támadások intenzitása olyan nagy volt, hogy más körülmények között totális háborút provokált volna. A harmadik Szíria, a negyedik Ciszjordánia, az ötödik magának Izraelnek a belseje, bár ez még nem igazán valósult meg, de korábban, 2021-ben már láttunk ilyet, amikor az arab–izraeliek fellázadtak a helyi közösségek, a rendőrség és a hadsereg ellen. Utána pedig ott van Jemen, amely drónokat és rakétákat lőtt ki Izrael felé. Végül pedig Irán, mint egy lehetséges jövőbeli front.
– állította a parancsnok, aki szerint mindezek mellett még a médiát és az Izrael delegitimizálására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket is figyelembe kell venni.
Ugyanakkor megjegyezte, nem világos, hogy Teherán a jelenlegi körülmények között mennyire hajlandó kockáztatni egy kritikus fontosságú „eszközének”, a Hezbollahnak az elvesztését, ugyanakkor számos elemző szerint a zsidó állam szándékosan dönthet úgy, hogy szembeszáll az Irán által támogatott milíciával.
Nehezen tudok elképzelni más lehetőséget azonkívül, hogy Izrael legalább a Gázai övezet egy jelentős része felett közvetlen ellenőrzést tart majd fenn, vagyis csapatokat állomásoztat, mégpedig meglehetősen hosszú ideig
– jelentette ki a férfi, aki szerint szinte minden arab ország azt akarja, hogy Izrael foglalkozzon a Hamásszal.
Függetlenül attól, hogy mit mondanak nyilvánosan, a Hamász mindannyiuk számára fenyegetést jelent. Az olyan országok, mint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Jordánia mind félnek a dzsihadistáktól. Itt pedig nemcsak közvetlenül a Hamászról van szó, hanem a Hamász domináns hatásáról a Muzulmán Testvériség szélesebb körében
– tette hozzá Kemp, aki szerint az arab országok csendben szurkolnak Izraelnek, mert azt akarják, hogy leszámoljanak a Hezbollah-szervezettel.
Az egykori parancsnok, aki 2003-ban a brit erőket vezette Afganisztánban, majd később bekerült az ország hírszerző szolgálatait felügyelőbizottságba, kifejtette, hogy míg egy globális konfliktus esélye csekély, addig egy regionális konfliktus kialakulására reális esélyek vannak.
Nyilvánvalóan az eseményeknek van egy globális dimenziója, és úgy gondolom, hogy például Oroszországnak óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy ez a konfliktus lezajlódjon, és hogy az USA most a Közel-Keletre összpontosítson Ukrajna helyett
– jegyezte meg a parancsnok, majd kiemelte, hogy már jelenleg is hatalmas a megosztottság az amerikai politikai életben Ukrajna támogatását illetően.
