A Hamász Izrael elleni brutális terrortámadása után az Európai Tanács tagjai nyilatkozatot fogadtak el, amelyben rögzítették az EU közös álláspontját. Többek között a lehető leghatározottabban elítélték a Hamászt és elismerték Izrael jogát arra, hogy a nemzetközi joggal és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban megvédje magát.
Az elmúlt bő két hétben azonban sokkoló reakciókat láthattunk Európa-szerte az Izraelben lezajlott véres támadással kapcsolatban. A sokszor egymással farkasszemet néző, Izraelt támogató, illetve palesztinbarát tüntetőkről készült fotók jól illusztrálják az európai társadalmak megosztottságát a kérdés kapcsán, így pedig az uniós vezetőknek is nehéz lesz egységes álláspontot kialakítaniuk a csütörtökön kezdődő európai uniós csúcs napirendjének élén szereplő kérdésekben.
Hogyan lehet megakadályozni a kibontakozó humanitárius katasztrófát? Támogatható-e például egy ideiglenes tűszünet, hogy a segélyszállítmányok be-, a menekülő civilek pedig kijuthassanak a Gázai övezetből? Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök szerint igen, de a legtöbb tagállam inkább az izraeli álláspontot támogatja, miszerint a tűszünet csak arra lenne jó, hogy a Hamász összeszedje magát, és esetleg újabb pusztítást hozzon a zsidó államra.
Hasonlóan égető kérdés, hogy hogyan lehet elkerülni a konfliktus eszkalációját.
Ez egy nyílt konfliktus, amely az egész európai társadalmat érinti, és számos európai városban zavargásokat okoz. Természetesen ez uralja a vezetők gondolatait
− nyilatkozta egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő a Politico hírportálnak.
A közelmúlt terrortámadásai Belgiumban és Franciaországban pedig szomorú mementói annak, hogy Európának nagyon is égető kérdés megfelelő választ találni az iszlamizmus előretörésére.
Ukrajna, bár földrajzilag jóval közelebb van az unióhoz, mint Izrael, tavaly február óta először leszorult a napirend éléről.
Világos, hogy a közel-keleti konfliktus egy kicsit beárnyékolja az Ukrajnában zajló eseményeket
− mondta Alexander De Croo belga miniszterelnök szerdán.
