Az Európai Bizottság és az EU főképviselője kidolgozta a Global Gateway-t, egy új európai stratégiát, amelynek célja az intelligens, tiszta és biztonságos kapcsolatok fellendítése a digitális, az energia- és a közlekedési ágazatokban, valamint az egészségügyi, az oktatási és a kutatási rendszerek megerősítése világszerte.
2021 és 2027 között a Team Europe háromszázmilliárd eurónyi beruházást mozgósít fenntartható és magas színvonalú projektekre, figyelembe véve a partnerországok igényeit és biztosítva a helyi közösségek számára tartós előnyöket. Ez lehetővé teszi az uniós partnereknek, hogy fejlesszék társadalmukat és gazdaságukat, ugyanakkor lehetőséget teremt az uniós tagállamok magánszektorának a beruházásokra és a versenyképesség megőrzésére, miközben biztosítja a legszigorúbb környezetvédelmi és munkaügyi normákat, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást.
A projektet sok elemző méltatja mint olyan kezdeményezést, amelyen keresztül az Európai Unió végre a globális színtéren, főként Afrika és a Közel-Kelet irányába legalább jeleit mutatja annak a potenciálnak, ami gazdasági és diplomáciai erejében rejlik.
Októberben kétnapos fórumot tartottak a Global Gateway program körül. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a rendezvény nyitóbeszédén elmondta, hogy azért vannak ott, hogy „együtt haladjanak előre”, mert a világ a közelmúltban mintha vissza felé tenne lépéseket, utalva az ukrajnai és izraeli konfliktusokra. Az elnök összegzése szerint a program célja, hogy jobb választási lehetőséget kínáljon adott országok részére, mert a világ számos országa számára a befektetési lehetőségek nemcsak korlátozottak, de magas árat is követelnek értük. Mint mondta:
Néha a környezet fizeti meg az árat. Néha a munkavállalók, akiket megfosztanak a jogaiktól. Néha külföldi munkásokat hoznak be. Néha pedig a nemzeti szuverenitás kerül veszélybe. Egyetlen ország sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy alapvető infrastruktúrájának finanszírozására az egyetlen lehetőség a jövője eladása.
Beszédében Von der Leyen később kiemelte, hogy a Covid–19 járvány élénkítette fel a projektet és ezért a vakcinagyártás kiemelt tevékenysége. Méltatta az mRNS-vakcinák sikerét, de emlékeztetett arra, hogy sajnos nem tudott a világ minden pontjára eljutni az életmentő technológia.
A bizottság elnöke elmondta azt is, hogy afrikai vezetők felhívását követően
az Európai Bizottság és a Team Europe összefogott olyan világvezető vállalatokkal, mint a BioNTech, az Univercells és mások.
„Összefogtunk Ghánával, Ruandával, Szenegállal és Dél-Afrikával, hogy kiépítsük az első vakcinagyártó kapacitást a kontinensen. És a mai napig már 1,2 milliárd eurót mozgósítottunk. A moduláris gyárak már megérkeztek Ruandába, hogy segítsenek az mRNS-vakcinák előállításában” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
Ez azonban több kérdést is felvet, hiszen különösen érdekes az EB-elnök korábbi botrányainak fényében, hogy éppen egy vakcinagyártással kapcsolatos milliárdos beruházást támogat az EU.
Mint ismert, Brüsszel a koronavírus-járvány kirobbanását követően, 35 milliárd dollár értékben szerződött a Pfizer–BioNTech-oltóanyagot gyártó céggel, viszont a megkötött vakcinabeszerzési megállapodás részleteit továbbra is homály fedi, annak ellenére, hogy már 2021-ben napvilágot láttak az elnök asszony és a Pfizer igazgatójának sms-váltásai.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, Albert Bourla olyan SMS-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a gyógyszercéget hatalmas haszonhoz juttató vakcinabeszerzési megállapodást. A szerződés megkötésének idején, 2020 decemberében pedig
az elnök asszony férje, Heiko von der Leyen az Orgenesis nevű gyógyszergyártó cég igazgatója lett, amely szorosan együttműködik a Pfizerrel.
