– A folyamat már 2022-ben, a félidős választásokat követően elkezdődött, amikor is a republikánusok a vártnál szűkebb arányban győztek – fogalmazott lapunk megkeresésére Magyarics Tamás. Az NKE Amerika Kutatóintézet tudományos főmunkatársát az amerikai történelem során eddig példátlan eseményről, a képviselőház elnökének megbuktatásáról kérdeztük, melynek kapcsán elmondta, ugyanazon nyolc, keményvonalas republikánus képviselőből álló frakció áll Kevin McCarthy leváltása mögött, akik az év elején kinevezését is sokáig blokkolták.
Kevin McCarthy házelnököt kedden fosztotta meg mandátumától a képviselőház, 216 igen 210 nem arányban szavaztak leváltására, magát a kezdeményezést a már említett Szabadság-frakció egyik tagja, a floridai republikánus Matt Gaetz kezdeményezte. A fő indok a hétvégén a kongresszus mindkét házában megszavazott átmeneti költségvetés volt, melynek segítségével sikerült elkerülni az amerikai kormányzat leállását.
A csomagból végül kikerült az Ukrajnának nyújtandó további katonai támogatás is – a keményvonalas republikánusok örömére –, ugyanakkor Gaetz szerint ezzel McCarthy még nem teljesítette megválasztásakor a frakciónak tett ígéretét: azaz a kormányzati kiadások nagyarányú csökkentését.
Megosztottság a választások előtt
– A Republikánus Párt köztudottan eléggé megosztott, látszatra jobban, mint a demokraták – mutatott rá az Amerika-szakértő. Hozzátette, természetesen a Demokrata Párton belül is vannak törésvonalak – hiszen két néppártról van szó, ahol ezek elkerülhetetlenek –, ugyanakkor úgy tűnik, utóbbiak jobban háttérbe tudják szorítani nézeteltéréseiket. Az azonban egy nagyon erős jelzés, hogy a radikálisabb, erősen Trump-párti képviselőcsoport kezdeményezésére buktatták meg McCarthyt.
A korábbi elnök befolyása még mindig nagy
– húzta alá Magyarics Tamás.
Az effajta megosztottság ugyanakkor nem kecsegtet sok jóval a jövő évi elnök- és kongresszusi választások előtt. – Az, hogy McCarthy az amerikai történelem első képviselőházi elnöke, akit megbuktattak, azt az üzenetet közvetítheti a független szavazók felé, hogy a Republikánus Párt hatalomra kerülve politikai zűrzavart okozna – mutatott rá a szakértő. Korábban élt az az elképzelés, hogy az amerikai társadalom egyik fele republikánus, másik pedig demokrata szavazó, ez azonban mostanra megváltozott. – Most már arról beszélnek, hogy a két nagy párt támogatottsága körülbelül harminc-harminc százalék és a szavazópolgárok negyven százaléka független – magyarázta Magyarics Tamás. Hozzátette, nagyon sok esetben a negyven százalék voksa dönt, ők pedig általában a mérsékeltebb, középutas politikát preferálják, nem pedig a szélsőségeket akár egyik, akár másik oldalon.
Ha marad a megosztottság, az akár vissza is üthet a republikánusoknak
− hangsúlyozta a szakértő.
