Az európaiak az orosz–ukrán háború lezárására szavaznak

Mindössze az európai uniós polgárok ötöde ért egyet a brüsszeli elképzeléssel az orosz–ukrán háború folytatását illetően, derült ki a Századvég Európa Projekt kutatásából.

Kijev, 2023. október 27. Ukrán katonák leszerelést követelõ hozzátartozói tüntetnek a kijevi Függetlenség terén 2023. október 27-én. A családtagok a több mint másfél éve az Ukrajna elleni orosz háborúban szolgáló szeretteik hazaengedését követelik. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko Fotó: Szerhij Dolzsenko

Brüsszel ötvenmilliárd eurót kér a tagállamoktól Ukrajna további finanszírozására. A javaslat nemcsak jelentős anyagi terheket róna az EU teljes lakosságára, de lehetővé tenné a fegyveres konfliktus elhúzódását is. Az európai uniós polgárok szerint azonban a feleket inkább rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra és a háborúnak azonnal véget kellene vetni – áll a frissen megjelent kutatásban, amit a Századvég tett közzé. 

 

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megingathatatlan támogatásáról biztosította Ukrajnát és – az eddig folyósított 83 milliárd eurón felül – javaslatot tett egy új, ötvenmilliárd eurós támogatási csomag létrehozására is. Az összeget az uniós tagállamoknak kellene befizetniük, és abból – a tervek szerint – az EU 2027-ig finanszírozná orosz–ukrán háború hatásait. 

Vagyis újabb 4 évre tervezik Brüsszelben a háború folytatását. 

 

Tízből hét európai azonnal véget vetne a háborúnak

Mindössze az európai uniós polgárok ötöde ért egyet a brüsszeli elképzeléssel, 72 százalékuk inkább tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket és azonnal véget vetne a háborúnak. Észtország az egyetlen olyan tagállam, ahol közel a lakosság fele (49 százalék) egyetért a brüsszeli stratégiával Az orosz–ukrán háború azonnali lezárásának minden más uniós országban abszolút többsége van,

és az arány húsz tagállamban eléri a kétharmadot. A leginkább békepárti országok: Magyarország (89 százalék), Görögország (87 százalék), Málta (86 százalék), Ciprus és Szlovénia (85-85 százalék).

– áll a kutatást összefoglaló közleményben.

 

Az európaiak háromnegyede béketárgyalásokra kényszerítené a feleket

A kutatás eredményei alapján a békepárti álláspontnak önmagában még nagyobb, 75 százalékos társadalmi támogatottsága van az Európai Unióban és valamennyi tagállamban meghaladja az abszolút többséget. Az országok relatív pozíciója az első kérdésnél tapasztalthoz hasonló: 

a békepárti tábor Észtországban és Finnországban a legkisebb (56-56 százalék), Cipruson (90 százalék), Görögországban (88 százalék) Magyarországon (88 százalék), Máltán (84 százalék) és Szlovákiában (84 százalék) pedig a legnagyobb.

– összegez a Századvég kutatása.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy másik elemzés szerint a románok többsége is befejezné az ukránok finanszírozását, egy új felmérés szerint a román lakosság közel nyolcvan százaléka nem bízik abban, hogy a bukaresti kormány képes megvédeni a lakosságot fegyveres veszély esetén. 

Borítókép: Ukrán katonák leszerelést követelő hozzátartozók tüntetnek a kijevi Függetlenség terén 2023. október 27-én (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)