Komoly logisztikai kihívások elé állítja a döntéshozókat a Ciprusról a Gázai övezetbe irányuló humanitárius tengeri folyosó kialakítása – számolt be a Politico brüsszeli hírügynökség. Az ötletet, hogy tengeri úton, Ciprus szigetéről indulva szállítsanak segélyt a háború sújtotta övezetbe, már több mint egy évtizede lebegtetik, az október 7-én kirobbant konfliktust követően pedig újra aktuálissá vált. Ez azért is lenne sokkal hatékonyabb módja a palesztin civilek támogatásának, mivel egy szállítóhajón nagyságrendekkel több segély juttatható célba, mint szárazföldi úton.
Az alapterv szerint a segélyek a Ciprus déli részén található Lárnaka városába érkeznének, itt izraeli hatóságok részvételével átvizsgálnák őket, majd ezután indulnának útnak a Gázai övezet felé.
Lárnaka mindössze 210 tengeri mérföldre (körülbelül 400 kilométerre) fekszik a háború sújtotta térségtől.
Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi elnök még november elején, a párizsi békefórumon vázolta fel terveit az európai vezetőknek, akik rögtön érdeklődésüket fejezték ki a kezdeményezés iránt. Görögország és Hollandia felajánlotta, hogy a gyakorlatban is segítenék a ciprusi humanitárius folyosó létrejöttét. Orean Anolik, Izrael ciprusi nagykövete pozitívan nyilatkozott a tervről, azonban rámutatott, még rengeteg részletet kell megvitatni és rendezni. A kezdeményezést Egyiptom is támogatja, ez nem meglepő, hiszen a Gázai övezet nyugati szomszédságában elterülő államra óriási nyomás helyeződik a humanitárius segélyek célba juttatása kapcsán.
Jelenleg egyetlen útvonalon tudnak áthaladni az élelmiszert és ivóvizet, alapvető létszükségletek biztosításához szükséges eszközöket szállító teherautók a Gázai övezetbe, ez pedig az egyiptomi határon található Rafah átkelőhely.
Logisztikai problémák
A terv megvalósítására Hrisztodulídisz három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, azonban ezek megvalósítása minden esetben komoly logisztikai problémákba ütközik. Az első ilyen kihívás a tengeri úton szállított segély fogadásához szükséges gázai infrastruktúra hiánya: a Gázai övezetben egyszerűen nincs erre megfelelő kapacitású kikötő. Az első lehetséges szcenárió rövid távon számol, eszerint a segélyt Lárnakából teherhajók segítségével az övezet partjaihoz szállítanák, innen pedig kisebb hajók segítségével juttatnák célba.
Ehhez azonban azonnali tűzszünetre lenne szükség – vélik a Politicónak nyilatkozó ciprusi tisztviselők.
Középtávon gondolkodva egy másik lehetséges forgatókönyv az, hogy létrehoznak egy ideiglenes úszóplatformot a humanitárius szállítmányok kipakolására. Az utolsó, hosszú távú megoldás a gázai infrastruktúra fejlesztése, egy megfelelő kapacitású kikötő felhúzása lenne. Erre korábban már számos kezdeményezés indult, ugyanakkor egyik sem valósult meg.
Azonnali segítségnyújtás helyett ez inkább olyan kezdeményezés lehetne, melyre a háború lezárását követően, az újjáépítési szakaszban lenne érdemes erőforrásokat összpontosítani
– magyarázta Harry Tzimitras, az oslói Békekutató Intézet ciprusi központjának igazgatója. Hozzátette: ameddig nincs meg a támogatás fogadására megfelelő infrastruktúra és nem létezik egy hatékony elosztási rendszer, addig nincs értelme elárasztani a Gázai övezetet további segélyekkel.
A tengeri humanitárius folyosó létrehozásában fontos szerepe lehet Katarnak is. Az Öböl menti állam október 7-e óta minden követ megmozgat a konfliktus csillapítására, a nemrégiben Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet között létrejött ideiglenes tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás létrejöttében is oroszlánrészt vállalt. A ciprusi elnök a napokban Dohába látogatott, ahol Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni fogadta. A katari miniszterelnök támogatta a ciprusi kezdeményezést, valamint kifejezte örömét azzal kapcsolatban, hogy a szigetország hozzájárulna az övezet háború utáni újjáépítéséhez.
Hova kerül a segély?
A ciprusi terv szerint a szállítmányokat az ENSZ munkatársai osztanák szét az övezetben. Ugyanakkor most is – ahogy az elmúlt években már számtalanszor – felmerül a hatékony és jól célzott elosztás problémája, valamint az, hogy a civileknek szánt segély ne kerüljön a Hamász terroristáinak kezére. Ezt talán még nehezebb megoldani, mint magát a tengeri folyosó létrehozását, a Hamász ugyanis olyan mélyen beágyazottan működik a Gázai övezetben, hogy nélkülük lehetetlen szétosztani a szállítmányokat.
Ahol a Hamász ilyen szinten jelen van az ott élő, elszigetelt népesség mindennapjainak irányításában, ott nem nehéz elképzelni, hogy a segélyek elosztásában is szerepet játszik. Főleg úgy, hogy azon a területen a segélyszervezeteknek, donoroknak is korlátozott kapacitásaik vannak a támogatás felhasználásának ellenőrzésére
– magyarázta lapunknak korábban egy nemzetközi segélyezésre rálátó forrás. A Hamász október 7-i támadását követően futótűzként terjedt el egy videófelvétel az interneten, melyben a Hamász harcosai azt mutatják be, hogyan készítettek rakétákat a gázai vízvezetékhálózat kiépítésére szánt, segélyként küldött csövekből.
Az viszont kétségtelen, hogy minél több humanitárius segélyt kell eljuttatni a rászorulóknak, kiknek száma napról napra növekszik. Jelenleg mintegy napi száz segélyszállító teherautó jut át a rafahi átkelőhelyen, egyes becslések szerint azonban körülbelül négyszáz elégítené ki a civilek szükségleteit.
Erős reményeket fűzök ahhoz, hogy mindez lehetővé teszi számunkra, hogy még több humanitárius segélyt juttassunk el a Gázai övezet sokat szenvedő lakosságához, tudván, hogy a pótlólagos idővel is lehetetlen lesz a népesség drámai szükségleteit kielégíteni
– fogalmazott a napokban António Guterres ENSZ-főtitkár, utalva a háborúban álló felek közti ideiglenes fegyvernyugvásra.
Borítókép: Önkéntesek élelmiszersegélyt csomagolnak a Gázai övezetben élő palesztinok számára az Egyiptomi Élelmiszerbank elnevezésű jótékonysági szervezet kairói konyháján 2023. november 22-én (Fotó: MTI/EPA)
