Komoly logisztikai kihívások elé állítja a döntéshozókat a Ciprusról a Gázai övezetbe irányuló humanitárius tengeri folyosó kialakítása – számolt be a Politico brüsszeli hírügynökség. Az ötletet, hogy tengeri úton, Ciprus szigetéről indulva szállítsanak segélyt a háború sújtotta övezetbe, már több mint egy évtizede lebegtetik, az október 7-én kirobbant konfliktust követően pedig újra aktuálissá vált. Ez azért is lenne sokkal hatékonyabb módja a palesztin civilek támogatásának, mivel egy szállítóhajón nagyságrendekkel több segély juttatható célba, mint szárazföldi úton.
Az alapterv szerint a segélyek a Ciprus déli részén található Lárnaka városába érkeznének, itt izraeli hatóságok részvételével átvizsgálnák őket, majd ezután indulnának útnak a Gázai övezet felé.
Lárnaka mindössze 210 tengeri mérföldre (körülbelül 400 kilométerre) fekszik a háború sújtotta térségtől.
Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi elnök még november elején, a párizsi békefórumon vázolta fel terveit az európai vezetőknek, akik rögtön érdeklődésüket fejezték ki a kezdeményezés iránt. Görögország és Hollandia felajánlotta, hogy a gyakorlatban is segítenék a ciprusi humanitárius folyosó létrejöttét. Orean Anolik, Izrael ciprusi nagykövete pozitívan nyilatkozott a tervről, azonban rámutatott, még rengeteg részletet kell megvitatni és rendezni. A kezdeményezést Egyiptom is támogatja, ez nem meglepő, hiszen a Gázai övezet nyugati szomszédságában elterülő államra óriási nyomás helyeződik a humanitárius segélyek célba juttatása kapcsán.
Jelenleg egyetlen útvonalon tudnak áthaladni az élelmiszert és ivóvizet, alapvető létszükségletek biztosításához szükséges eszközöket szállító teherautók a Gázai övezetbe, ez pedig az egyiptomi határon található Rafah átkelőhely.
Logisztikai problémák
A terv megvalósítására Hrisztodulídisz három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, azonban ezek megvalósítása minden esetben komoly logisztikai problémákba ütközik. Az első ilyen kihívás a tengeri úton szállított segély fogadásához szükséges gázai infrastruktúra hiánya: a Gázai övezetben egyszerűen nincs erre megfelelő kapacitású kikötő. Az első lehetséges szcenárió rövid távon számol, eszerint a segélyt Lárnakából teherhajók segítségével az övezet partjaihoz szállítanák, innen pedig kisebb hajók segítségével juttatnák célba.
Ehhez azonban azonnali tűzszünetre lenne szükség – vélik a Politicónak nyilatkozó ciprusi tisztviselők.
Középtávon gondolkodva egy másik lehetséges forgatókönyv az, hogy létrehoznak egy ideiglenes úszóplatformot a humanitárius szállítmányok kipakolására. Az utolsó, hosszú távú megoldás a gázai infrastruktúra fejlesztése, egy megfelelő kapacitású kikötő felhúzása lenne. Erre korábban már számos kezdeményezés indult, ugyanakkor egyik sem valósult meg.
Azonnali segítségnyújtás helyett ez inkább olyan kezdeményezés lehetne, melyre a háború lezárását követően, az újjáépítési szakaszban lenne érdemes erőforrásokat összpontosítani
– magyarázta Harry Tzimitras, az oslói Békekutató Intézet ciprusi központjának igazgatója. Hozzátette: ameddig nincs meg a támogatás fogadására megfelelő infrastruktúra és nem létezik egy hatékony elosztási rendszer, addig nincs értelme elárasztani a Gázai övezetet további segélyekkel.
