Így köthettek ki uniós pénzek a palesztin terroristáknál

Az Európai Unió függessze fel a palesztinoknak szánt humanitárius segélyek kifizetését – javasolta a több mint 1400 izraeli életet követelő október hetedikei terrortámadás után Várhelyi Olivér. A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos szavai nagy vihart kavartak, egyes képviselők egyenesen lemondását követelték, az Európai Bizottság pedig végül még újabb források bevonásáról döntött. Pedig nagyon is elképzelhető, hogy az uniós adófizetők pénzének egy része a terroristáknál kötött ki.

Rafah, 2023. október 24. A Gázai övezetben lakó palesztinoknak szánt segélyszállítmányt rakodnak a rafahi határátkelõ egyiptomi oldalán 2023. október 24-én, az Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveres konfliktusának idején. MTI/EPA Fotó: Háled el-Fiki

Az Európai Unió 2000 óta támogatja a palesztinokat, hagyományosan a legnagyobb donor. Úgy becsülik, 2008 óta az Európai Unió, továbbá az uniós tagállamok bilaterális alapon, valamint Svájc és Norvégia évente nagyjából egymilliárd dollárnyi segítséget nyújtottak: ebbe nemcsak Ciszjordániát, de – a 2006 óta Hamász által uralt – Gázai övezetet is beleértve. 

A pénzek visszakövetése nem is olyan egyszerű, mert több pilléren áll:

• A Palesztin Hatóság közvetlen anyagi támogatást kap működésének finanszírozására, például a fizetések és nyugdíjak folyósítására, a kórházak működtetésére, de a Covid–19 elleni vakcinákat is ebből fedezték.
• Külön forrásokat kapnak a palesztin menekültek, beleértve a „menekülttáborok”, az egészségügyi és oktatási rendszer működtetését, a tanárok, orvosok és szociális munkások fizetését.
• Fejlesztési programokra szintén újabb összegeket szánnak, ezek célja kifejezetten a munkahelyteremtés vagy az infrastruktúra, például a víz- és energiaellátás javítása.

A mi pénzünk is

Ami az Európai Uniót illeti, a jelenlegi, 2021–2024-ig terjedő időszakra 1,2 milliárd eurót szánt a palesztinoknak. Jellemző az unió stratégiájának realitására, hogy olyan célokat tűztek ki, hogy az összegből majd segítik a Gázai övezet politikai és kormányzati reformját, a Palesztin Hatóság demokratikus hitelének visszaszerzését, ami majd a békefolyamat újraindításához vezet… És hogy mindezt miből fizetik?

Az Európai Unió éves költségvetéséből 1 százalékot humanitárius segítségnyújtásra költ: a 2021–2027-ig terjedő, hétéves költségvetési ciklusra nagyjából 11,6 milliárd eurót, azaz évi 1,65 milliárd eurót. Ebből a világ minden részén, több tucat országnak segít, és ebből az összegből jár – arányosan meglehetősen nagy – szelet a palesztinoknak is.

A kifizetett pénz forrása tehát az uniós költségvetés, ez pedig a tagállami hozzájárulásokból, végső soron az uniós polgárok befizetett adójából áll össze. 

 

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a pénz egy részét az unió nem közvetlenül a palesztinoknak, hanem főként „a terepen dolgozó” különféle nemzetközi és civil szervezeteknek fizeti. Ilyen például az UNRWA (az ENSZ kifejezetten palesztin menekültek támogatására életre hívott szervezete), a Vöröskereszt vagy az Egészségügyi Világszervezet.

Hihetünk a Hamásznak?

A kérdés tehát valójában az: elhisszük-e, hogy a Hamász által uralt Gázai övezetbe jutó segélyeket a terrorszervezet nem dézsmálja meg. Azt az Európai Bizottság is elismerte, hogy ennek tisztázására minél előbb szükség lenne. 

– Ahol a Hamász ilyen szinten jelen van az ott élő, elszigetelt népesség mindennapjainak irányításában, ott nem nehéz elképzelni, hogy a segélyek elosztásában is szerepet játszik.  Főleg úgy, hogy azon a területen a segélyszervezeteknek, donoroknak is korlátozott kapacitásaik vannak a támogatás felhasználásának ellenőrzésére – magyarázta lapunknak egy nemzetközi segélyezésre rálátó forrásunk. 

Nem lehet kizárni, hogy a Hamászhoz jutott uniós segély. Egyébként is nehéz különbséget tenni, hiszen attól, mert valaki a Hamász tagja, még lehet rászoruló

– sorolta a további problémákat.

Hozzátette ugyanakkor, hogy még ha a segélyek egy része nem is a megfelelő helyre jut, sok szervezet még ennek a kockázatát is bevállalja, mert még mindig „kisebb a kár”, mintha semmi nem jut a mélyszegénységben élő százezreknek. Emlékeztetett, hogy így van ez például Afganisztánban, Irakban vagy Ukrajnában is, ahol a szállítmányok egy része rossz kezekbe jut, de ha nem kapnák meg, működésképtelenné válnának az országok, és egyszerűen éhen halnának az emberek.

Trükkös módszerek

A probléma az Európai Parlament költségvetés-ellenőrzési bizottságának októberi ülésén is felmerült – ahol éppen Várhelyi Olivérnek kellett választ adnia. Igaz, a European Conservative tudósítása szerint sokan még a terrortámadás árnyékában sem voltak kíváncsiak rá, hogy mire költi az unió a pénzt: mindössze öt, kizárólag jobboldali képviselő jelent meg az ötvenből. 

A jelentés szerint 2021 és 2023 között a palesztinoknak küldött humanitárius segély mintegy harmada, 225 millió euró áramlott közvetlenül a Gázai övezetbe.

Hogy lehetséges az, hogy 225 millió eurót küldünk egy helyre, amit teljes egészében egy terrorszervezet ural, és senkinek nincs egy szava sem? Ez teljességgel abszurd!

– méltatlankodott ezen Cristian Terhes román jobboldali képviselő.

Gaza Kindergarten Graduation Ceremony: Kids Stage Mock Military Attack and Hostage-Taking (Archival) #Hamas #Gaza #Palestinians #child_indoctrination pic.twitter.com/J4GYzKIqQo

— MEMRI (@MEMRIReports) November 9, 2023

Bár az sem példa nélküli, hogy a Hamász konkrétan lebukott a segélyek ellopásával, a pénzek persze nem közvetlenül a Hamász zsebébe vándorolnak. De nem is kell őket tetten érni, ennél léteznek „trükkösebb” módszerek is a rendszer kijátszására. Mint arra a képviselő is emlékeztetett, ilyen például az a bevett szokás, hogy busás jutalmakat, sőt nyugdíjat kapnak azoknak a palesztinoknak a hozzátartozói, akik életüket áldozzák vagy börtönbe kerülnek az Izrael elleni küzdelemben. 

Minél hosszabb a börtönbüntetés, annál magasabb összeg jár, ha pedig valaki „mártír” lesz, az külön bónuszt jelent – tehát konkrétan jutalmazzák a terrorizmust.

Felvetették az oktatás problémáját is: például az ENSZ által működtetett intézményekben a tanárok maguk is ünnepelték a Hamász merényleteit, vagy hogy az iskolák öngyilkos merénylők neveit viselik, és a tankönyvekben róluk tanítanak.

Vagy említhetnénk még a nemrégiben történt leleplezést, amikor kiderült, a fejlesztési programokból épített gázai vízvezetékek csövei éppen alkalmasak a Hamász rakétáinak gyártására…

Ha elzárják a pénzcsapot

A Gázai övezet több mint kétmilliós lakosságának 80 százaléka szorult nemzetközi segélyre, a munkanélküliség 45 százalékos az ENSZ becslései szerint. Ráadásul ez még a háború előtti állapotot tükrözi, azóta a helyzet biztosan rosszabb. A világszervezet szerint év végéig legalább 1,2 milliárd dollárra lenne szükség a Gázai övezetben és Ciszjordániában, az összeg nagy része még hiányzik. A palesztin gazdaság tehát nagyon erősen a külföldi donorok köldökzsinórján lóg; félő, ha ezt elvágnák, akkor az humanitárius válsághoz vezetne. Ugyanakkor az uniós pénz csak az egyik forrás a sok közül, ezen kívül az Egyesült Államok, az arab országok és Törökország is jelentős hozzájáruló.

Borítókép: A Gázai övezetben lakó palesztinoknak szánt segélyszállítmányt rakodnak a rafahi határátkelõ egyiptomi oldalán 2023. október 24-én, az Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveres konfliktusának idején. (Fotó: MTI/EPA)