Illegális bevándorlás: egyre inkább a migráció ellen fordulnak a németek

Egy nemrég nyilvánosságra hozott felmérés szerint a németek 61 százaléka betiltaná a muszlim országokból Németországba irányuló migrációt.

2023. 11. 03. 20:36
Lampedusa, 2023. szeptember 15. Továbbszállításukra várnak az illegális bevándorlók a dél-olaszországi Lampedusa szigetén lévõ befogadóközpontnál 2023. szeptember 15-én. Az elõzõ napokban rekordszámú, mintegy 6400 migráns érkezett a szigetre, ezért a helyi vezetés szükségállapotot hirdetett. MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco Fotó: Ciro Fusco
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy nemrég közzétett felmérés szerint a német állampolgárok közel kétharmada szeretné, ha a szövetségi kormány betiltaná a túlnyomórészt muszlim országokból érkező migrációt.

Az INSA által a Bild német lap megbízásából végzett felmérés szerint a megkérdezettek 61 százaléka támogatja az iszlám országokból érkező migránsok visszaküldését, és sokan kifejtették, hogy már nem érzik magukat biztonságban saját országukban, úgy vélik, hogy az újonnan érkezők egyre nagyobb része megveti a német társadalmat.

A német Zöld Párt kivételével minden politikai párt szavazóinak többsége támogatta a muszlim bevándorlás megállítását.

A felmérést a Hamász október 7-i izraeli terrortámadását és az Izraeli Védelmi Erők (IDF) által a Gázai övezetben végrehajtott válaszlépéseket követően több német városban is zajló palesztinbarát tüntetések közepette végezték.

A Bild korábban 50 pontos kiáltványt tett közzé a tömeges bevándorlásról. A dokumentum emlékezteti az újonnan érkezetteket, hogy Németországban nem léteznek hitetlenek, és felszólítja a migránsokat, hogy ne házasodjanak gyerekekkel és ne kövezzék meg a nőket házasságtörés miatt.

A felmérésben részt vettek 60 százaléka elismerte, hogy aggasztják a folyamatban lévő tüntetések, amelyeken nagy számban vesznek részt a Hamász ügyével szimpatizáló külföldi állampolgárok, míg a németek 77 százaléka úgy véli, hogy az ország migráns lakosságának egyre nagyobb hányada neheztel a német társadalomra és a nyugati értékekre.

A szövetségi kormány hosszú ideje tartó liberális migrációs politikájának – amelyet mind a jelenlegi kormánykoalíció, mind az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) előző kormánya elfogadott – kritikájaként a megkérdezettek 72 százaléka mondta azt, hogy már nem ért egyet a korábbi kancellár 2015-ös kijelentéseivel, amikor példátlan számú menekült befogadását engedélyezte. 

Az INSA felmérése összhangban van a bevándorlás kérdésében a közelmúltban Németország-szerte végzett hasonló közvélemény-kutatásokkal, és a hozzáállás megváltozását jelzi a tömeges migrációellenes Alternatíva Németországért (AfD) párt népszerűségének ugrásszerű növekedése is, amely jelenleg országos szinten a második helyen áll.

Az ARD-Deutschland Trend állami médium e hónap elején készült felmérése szerint a németek 64 százaléka szeretné, ha az ország kevesebb bevándorlót fogadna be, és ugyanennyien gondolják úgy, hogy Németországnak több hátránya származik a bevándorlásból, mint előnye.

Az ellenőrizhetetlen mértékű illegális bevándorlás megfékezése érdekében Németország már a határellenőrzést is visszaállította, ezzel megnehezítve az embercsempészek munkáját. 

A kormány a múlt hónapban ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a lengyel, cseh és svájci határon, ugyanis Németországba 2016 óta nem érkezett annyi illegális bevándorló, mint az elmúlt egyéves időszakban. Augusztusban az EU-n, Norvégián és Svájcon belül benyújtott százezer kérelem mintegy 30 százaléka érkezett ide.

 

Amint arról már lapunk is beszámolt, Olaf Scholz német kancellár olyan migrációs központok kiépítését szorgalmazta Nigériában, amelyek a Németországból és más országokból visszatérőket hivatottak támogatni. A kancellár hétfőn közölte, hogy erről egyeztetett nigériai hivatali partnerével, Bola Tinubuval Lagosban.

Mint mondta, ezek a létesítmények a jövőben olyan szakmunkások tanácsadásával is foglalkoznának, akik Németországba szeretnének kivándorolni. 

Ehhez kell némi előkészítés és befektetés mindkét oldalon

– jelentette ki a Scholz. 

Nigériában jelenleg három olyan migrációs központ működik, amelyek az utóbbi négy évben húszezer visszatérőt segítettek munkahelyek, illetve iskolák keresésében. Négyezren közülük Németországból tértek vissza hazájukba részben önkéntes alapon, részben pedig azért, mert kitoloncolták őket. Éveken át Nigéria azon tíz ország közé tartozott, ahonnan a legtöbb menedékkérő érkezett Németországba. 

 

Tavaly óta már nem ez a helyzet, de még az idén is több mint 1800 menedékkérelmet terjesztettek be nigériaiak. Mindazonáltal a kérelmek pozitív elbírálásának aránya viszonylag alacsony, és csaknem 14 ezer nigériai állampolgárnak el kell elhagynia Németországot. Scholz szerint Tinubu alapvetően nyíltnak mutatkozott az elutasított menedékkérők visszavételét illetően. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit vár ezért cserébe, a nigériai elnök kijelentette, hogy nem támaszt követeléseket. 

Hozzátette:

amennyiben nigériai állampolgárokról van szó, szívesen várják őket haza.

Scholz a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjúban elmondta, hogy szeretné felgyorsítani a kitoloncolások ütemét. Hozzátette: 

ennek kulcsa az, hogy megállapodást kössenek a származási országokkal. Mint mondta, párhuzamosan a szakképzett munkaerő toborzását is elősegítenék.

Nigériával jelenleg az Európai Bizottság tárgyal egy visszatoloncolási megállapodásról, ezt követően lehetővé válna egy kétoldalú egyezség is Berlin és Abuja között.

Mindeközben Nancy Faeser német belügyminiszter fokozott együttműködést sürgetett Marokkóval a biztonsági, migrációs, valamint kitoloncolási kérdésekben. A tárcavezető az erről szóló szándéknyilatkozatot hétfőn Rabatban írta alá marokkói hivatalai partnerével, Abdel-Uafi Laftittel.

Másfél évbe telt, mire Leo Varadkar miniszterelnök nyíltan képes volt elismerni, hogy hiba volt a tömeges migráció mellett kardoskodni.

Faesert kétnapos marokkói útján Joachim Stamp, a német kormány migrációs megállapodások megkötéséért felelős különmegbízottja kísérte el. Ezen egyezmények célja legális bevándorlási lehetőségek, illetve munkavízumok biztosítása, cserébe a származási országok jobb együttműködéséért az elutasított menedékkérők visszafogadásában.

A német belügyminisztérium adatai szerint Németországban 3660 kitoloncolásra váró marokkói állampolgárt tartanak nyilván, akik közül 2762-t különböző okok miatt átmenetileg megtűrnek. Marokkó nem teszi lehetővé a csoportos kitoloncolásokat bérelt repülőgépekkel, így erre csak menetrend szerinti légi járatokon van lehetőség.

Faeser hangsúlyozta, hogy rabati látogatásának célja nemcsak a visszaszállítások megkönnyítése. Javaslatai között olyan intézkedések is szerepeltek, amelyek a rabati vezetés számára érdeklődésre tarthatnak számot, úgymint hozzáférés biztosítása a marokkóiaknak a német munkaerőpiachoz, együttműködés a terrorizmus elleni harcban és a határvédelemben.

Azonban nem csak Németországban elégedetlenek az állampolgárok a migrációs válság kezelésével. Ausztriában nemrég egy demonstráció keretében követelték a megjelentek, hogy a kormány azonnali hatállyal kezdje meg a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező illegális bevándorlók deportálását, és állítsa meg a tömeges bevándorlást. 

Borítókép: Továbbszállításukra várnak az illegális bevándorlók a dél-olaszországi Lampedusa szigetén (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.