Kázmér 2024. március 4.
logo

Iránban hősként ábrázolták a Hamászt, de háborút aligha indítanak

László Dávid
2023.11.29. 05:05 2023.11.29. 10:18
Iránban hősként ábrázolták a Hamászt, de háborút aligha indítanak

Könnyen Izrael és Irán közötti nyílt háborúvá fajulhat a gázai konfliktus, akkor pedig az egész Közel-Kelet lángba borul! – kongatták meg sokan a vészharangokat a Hamász október hetedikei támadása, és az azt követő megtorlás után. Azóta úgy tűnik, hogy nemcsak Teheránnak nincs étvágya kiszélesíteni a harcokat, de még szövetséges milíciái is nagyon visszafogottan válaszolnak. Hogyan látják Iránban a gázai harcokat, a palesztinkérdést, és a Hamászt? Sárközy Miklós iranistát, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatóját, a Khayrion központ vezető kutatóját kérdeztük.

Iránban hogyan tálalta a média a Hamász támadását, az izraeli civilek elleni kegyetlenségekről is hírt adtak?

Sárközy Miklós iranista, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója. (Fotó: Facebook)

– Iránban több forrásból tájékozódnak az emberek: egyrészt a hivatalos csatornákról, másrészt a külföldről működtetett ellenzéki médiából, illetve a közösségi oldalakról, ahol féllegálisan ugyanúgy fent vannak. Szóval aki akarja, az Iránban sincs elzárva az információtól. A hivatalos iráni média palesztinbarát. Ezen belül a kormányzati vagy szorosan ahhoz köthető sajtó egyfajta hőstettként ábrázolta a Hamász támadását, és nem tett említést a civilek elleni kegyetlenkedésekről. Narratívájuk az volt, hogy a Hamász a palesztinok mindennapos szenvedéseit torolta meg és visszavágtak a többek között Iránt is ért izraeli szabotázsakciókért. Emellett felhánytorgatták az Ábrahám-megállapodásokat, hogy Izrael rendezi kapcsolatait az arab államokkal a palesztinkérdés megoldása nélkül. Ugyanakkor jelentek meg olyan cikkek is reformista lapokban, amelyekből azért érthetővé vált, hogy durva, erőszakos támadás történt. Néhány írás pedig egyenesen azt elemezte, miért nem népszerű a palesztinok ügye az iráni társadalom körében.

És miért nem?

– Mert egy átlag iráni nem érez túl sok közösséget a palesztinokkal. A lakosság vallásosabb, Nyugat-ellenes rétege, tehát körülbelül harmaduk lehet, aki szimpatizál velük. A tömegek nem igazán értik, mi dolguk ezzel az üggyel. Sokan pedig arra is emlékeznek, hogy a Szaddám Huszein-féle Irak elleni háborúban palesztin önkéntesek harcoltak Irán ellen.

Azóta mennyire harcias a retorika?

– Egyfelől harcias, másfelől óvatos. Az iráni politikai vezetés egyértelműen az iszlám világ egységét sürgeti Izraellel szemben. 

Azt azt is egyértelművé tették, hogy nem akarják nyíltan megtámadni Izraelt, nem akarnak belekeveredni a katonai konfliktusba, csakis akkor, ha őket nyíltan megtámadják. 

Sőt a korábbi elnök, Haszan Róhani arra is figyelmeztetett, hogy még az úgynevezett proxymilíciákkal is vigyázni kell, mert ha ezek véletlenül amerikai katonákat ölnek meg, akkor azzal Irán is célponttá válhat. Olyan iráni véleményt is olvastam, hogy valójában Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök akarja Iránt belerángatni egy háborúba, hogy ezzel terelje el a figyelmet saját botrányairól.

Elképzelhető, hogy Teheránban nem tudtak a készülő támadásról?

– Ötven napja találgatnak erről, Irán állítja, hogy nem tudott róla. Sőt, még a Moszad volt vezetője is ezt mondta. Ha így is volt, ettől még az első pillanattól nyomon követték a történéseket. Azt viszont lehet tudni, hogy Hamász-harcosokat képeztek ki Iránban. A kérdés tehát, hogy célzottan az október hetedikei támadásra-e? Volt még a témában egy árulkodó hír. Amikor Ali Hamenei Teheránban fogadta a Hamász vezetőjét, Iszmail Haníjét, megjelent egy Reuters-tudósítás, melyben azt írták, hogy az iráni nagyajatollah szemrehányást tett, amiért nem értesítették őket a tervekről. Később a Hamász tagadta, hogy ilyen elhangzott volna.

Iran's Supreme Leader Ayatollah Ali Khamenei meets Ismail Haniyeh in Tehran
Iszmáil Haníje, a Hamász vezetője és Ali Hamenei iráni ajatollah. Fotó: IRANIAN LEADER PRESS OFFICE / HA

Mennyire szoros a kapcsolat a Hamász és Irán között?

A szunnita Hamász jobban kötődik az egyiptomi Muszlim Testvériséghez, vagy a szintén szunnita Katarhoz, mint a síita Iránhoz. 

Teherán kapcsolata nem volt velük mindig felhőtlen, a szíriai polgárháborúban például ellentétes oldalon álltak. Gázában mégis „egymásra találtak”, a közös ellenség összehozta őket, mostanra pedig egyértelmű a koordináció. Egy izraeli oknyomozó újságíró adatai szerint anyagilag a támogatás évi legalább hetvenmillió dollárt jelent – ami elég alacsony összeg. Erre jön még az oktatás, kiképzés, tanácsadás, hírszerzés és egyéb támogatási formák. Nem tartom kizártnak, hogy a túszdrámával kapcsolatban is adnak tippeket. Hiszen az 1979-es amerikai nagykövetség elfoglalásával egy nagyon hasonló forgatókönyv játszódott le, ahol először a nőket, kisebbségieket engedték ki.

Irán megerősödve vagy meggyengülve jöhet ki a történtekből?

– Irán geostratégiai víziója, hogy a Földközi-tengertől az Indiai-óceánig szeretne dominanciát. Ebben az egyik legfőbb akadály éppen Izrael. Rövid távon Teherán nyerhetett a Hamász akciójával, hiszen 1948 óta példátlan csapást mértek. Ezt a győzelmet a közösségi médiában is igyekeznek kamatoztatni: az ott dúló információs háborút a palesztinok nyerik, a nyugati közvélemény egy része Izrael-ellenessé vált. 

A jemeni húszik is Irán szövetségesei. Fotó: MTI/EPA/Jajha Arhab

Sikerként könyvelhetik még el, hogy az Ábrahám-egyezmények kiterjesztése leállt, a szaúdi–izraeli rendezés egy ideig biztosan lekerült a napirendről. 

Ugyanakkor hosszabb távon már más a helyzet: Irán újabb szankciókat kockáztat, megerősödhet a közel-keleti amerikai katonai jelenlét. 

Nagy kérdés, hogy jövőre ki fog győzni az amerikai elnökválasztáson. Ha republikánus jelölt, az nem sok jót ígér Iránnak. A későbbiekben azzal is számolniuk kell, hogy ha Izrael végez a Gázai övezettel, akkor Irán felé fordulhat. Ez nem feltétlenül jelent háborút, de szabotázsakciókat, célzott merényleteket igen. Teheránnak tehát nagyon óvatosan kell politizálnia.

Borítókép: A legfõbb iráni vezetõ hivatala által közzétett képen Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfõbb vallási és politikai vezetõje (b) iráni fejlesztésû eszközöket tekint meg Amir Ali Hadzsizadeh tábornok, az iráni Forradalmi Gárda repüléstechnikai részlegének parancsnoka társaságában (j) egy teheráni légvédelmi kiállításon 2023. november 19-én. (Fotó: MTI/EPA/Legfõbb iráni vezetõ hivatala)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.