A Hamász október 7-i kegyetlen támadásai egyetlen nap alatt több mint 1400 izraeli halálát okozták, Izrael válasza pedig súlyos áldozatokat követelt a gázai lakosságtól. A palesztin egészségügyi minisztérium szerint eddig több ezer gázai halt meg és több tízezren sebesültek meg az izraeli légitámadásokban.
Isaac Herzog izraeli elnök, Benjamin Netanjahu miniszterelnök, Ariel Kallner, a kneszet tagja és más prominens tisztségviselők olyan katonai hadjáratot sürgetnek, amely Gáza egész területére kiterjed.
Hogy a palesztinok mit gondolnak a gázai vezetésről és a Hamászról, azt az Arab Barometer, egy kutatási projekt fedte fel. A legutóbbi felmérést Gázában és Ciszjordániában néhány nappal az Izrael és a Hamász közötti háború kitörése előtt végezték el.
Az Arab Barometer a régió legrégebben futó és legátfogóbb közvélemény-kutatási projektje, amely 2006 óta nyolc felmérést végzett a Közel-Kelet és Észak-Afrika 16 országában. Valamennyi felmérést úgy tervezték, hogy országos reprezentatív legyen, a legtöbb felmérést (beleértve a legutóbbi ciszjordániait és gázait is) a válaszadók lakóhelyén, személyes interjúk formájában végzik, és az összegyűjtött adatokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik. A felmérés kérdései minden egyes országban a válaszadók különböző gazdasági, politikai és nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos attitűdjeit és értékeit kívánják felmérni.
A Foreign Affairs magazin nemrég tette közzé az adatokat, amelyekből kiderül, hogy a Hamász támogatása helyett a gázaiak túlnyomó többsége inkább csalódott a fegyveres csoport eredménytelen kormányzása miatt, miközben rendkívüli gazdasági nehézségekkel kell szembenézniük.
A gázaiak többsége nem csatlakozik a Hamász ideológiájához, az emberek nem támogatják a Hamász legfőbb célitűzését, az izraeli állam elpusztítását. A megkérdezettek többsége a kétállami megoldást támogatta, amelyben a független Palesztina és Izrael egymás mellett létezne.
Az elemzés szerint Izraelnek gyorsan elő kellene állnia egy olyan tervvel, amely hamar lezárja a háborút, minél tovább tart ugyanis a fegyveres erőszak a két fél között, annál nagyobb az esélye annak, hogy a Hamász támogatottsága megugrik. Ezzel pedig távolabb kerülnek és háttérbe szorulnak a békét elősegítő tényezők.
A konkrét adatokat vizsgálva kiderült, hogy a gázaiak nagyon kevéssé bíznak a Hamász vezette kormányban. Arra a kérdésre, hogy mennyire bíznak a Hamász vezetésében, a válaszadók többsége (44 százalék) azt mondta, hogy „egyáltalán nem bízik”, míg a második leggyakoribb válasz a „nem sok bizalom” volt, 23 százalék vélekedett így. Az is kiderült, hogy a felmérésben részt vevők elsöprő többsége, 72 százaléka szerint a kormányzati intézményekben nagy (34 százalék) vagy közepes (38 százalék) a korrupció mértéke, és csak egy kisebbség gondolta úgy, hogy a kormány érdemi lépéseket tesz a probléma megoldására.
Gáza gazdasági problémáinak jelentősége is világosan megmutatkozott a felmérés eredményeiben. A Világbank szerint a gázai szegénységi ráta a 2011-es 39 százalékról 2021-re 59 százalékra emelkedett. Sok gázai lakosnak nehézséget okoz az alapvető szükségletek biztosítása mind a szűkösség, mind a költségek miatt. A felmérésben részt vevők 78 százaléka mondta azt, hogy az élelmiszerek elérhetősége közepes vagy súlyos problémát jelent Gázában, míg mindössze öt százalékuk mondta azt, hogy egyáltalán nem jelent problémát. Hasonló arányban (75 százalék) számoltak be arról, hogy közepes vagy súlyos nehézségeket okoz az élelmiszerek beszerzése még akkor is, ha azok rendelkezésre állnak, és mindössze hat százalék mondta azt, hogy az élelmiszerek megfizethetősége nem jelent problémát.
A gázai háztartások élesen érezték az élelmiszerhiány hatását. A válaszadók 75 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt 30 nap során elfogyott az élelmiszere, és nem volt pénze, hogy vásároljon. Összehasonlításképpen, a 2021-es Arab Barometer felmérésében csak 51 százalék nyilatkozott ugyanígy. Ez a változás mindössze két év alatt riasztó. A gázaiak kénytelenek voltak átállítani a szokásaikat, hogy megpróbáljanak megélni: 75 százalékuk azt mondta, hogy kevésbé kedvelt vagy kevésbé drága élelmiszereket kezdett vásárolni, 69 százalékuk pedig azt, hogy csökkentette az étkezések mennyiségét.
Összességében a felmérés válaszai azt mutatják, hogy a gázaiak politikai változásra vágynak. A 2021 óta bekövetkezett nyolc százalékpontos csökkenés során mindössze 26 százalékuk mondta azt, hogy a kormány nagyon (három százalék) vagy nagymértékben (23 százalék) reagál az emberek igényeire – írja a Foreign Affairs magazin az eredményekkel kapcsolatban.
Borítókép: A Gázai övezetből menekülők várják a rafahi határátkelőnél, hogy beléphessenek Egyiptomba 2023. november 1-jén. (Fotó: MTI/EPA/Haitham Imad)
