Pásztor István búcsúztatására a szabadkai Bajai úti temető Péits-kápolnájából szombaton délután kettő órakor kerül sor – közölte Facebook-bejegyzésében fia, a párt megbízott elnöke. Pásztor Bálint úgy fogalmazott:
Kérésemre beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök, Alekszandar Vucsics köztársasági elnök, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a külhoni magyarság nevében és Juhász Bálint, a VMSZ Intézőbizottságának elnöke, a párt nevében. Köszönöm nekik!
Ezt megelőzően szombaton délelőtt tíz órakor Újvidéken, a Tartományi Képviselőház üléstermében emlékülést tartanak, hiszen Pásztor István volt a vajdasági parlament történetének leghosszabb ideig hivatalban levő elnöke, amire méltán volt büszke – tette hozzá Pásztor Bálint.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági Tartományi Képviselőház elnöke hétfőn, október 30-án, 67 éves korában hunyt el. Halálhíre a szerbiai, magyarországi és Kárpát-medencei politikai életet is megrázta.
Amikor Pásztor István átvette a párt vezetését, nagyon lent volt a VMSZ. Össze kellett hozni a szálakat, újra felépíteni a szervezetet, és létrehozni egy olyan ambientet, ahol a magyarverések időszaka a múlté lesz. Úgy érzem, az, amit ő akkor megalapozott, amikor átvette a VMSZ-t, annak az eredménye a mai állapotunk: a magyar–szerb viszony, Magyarország és Szerbia viszonya, a VMSZ szerepe ebben, a Prosperitati Alapítvány… Ez mind azon alapszik, hogy neki sikerült egységesítenie a magyarságot Vajdaságban, a VMSZ-t megerősíteni, és megszüntetni azt az állapotot, hogy magyarnak lenni Szerbiában másodrangú dolog
– összegezte Pásztor eredményeit a szabadkai székhelyű Pannon Televízió Közügyek című műsorában Pál Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség korábbi ügyvezető alelnöke, aki mintegy tíz éven át volt Pásztor közvetlen kollégája.
Pásztor István politizálásának köszönhetően történelmi csúcsra jutott a magyar–szerb barátság, a két ország és a két nép viszonya. A szerb parlament tíz évvel ezelőtt elfogadta a vajdasági magyar polgári lakosság ellen 1944–45-ben elkövetett aktusok elítéléséről szóló képviselőházi nyilatkozatot, majd Csúrogon közösen hajtott fejet az ártatlan áldozatok emléke előtt az akkori magyar és a szerb államfő, Áder János és Tomiszlav Nikolics. A folyamatban a VMSZ és annak vezetője hídként kötötte össze a feleket.