PR-művelet vagy átütő siker? Biztonságpolitikai szakértő beszélt az orosz–ukrán háború fejleményeiről

Moszkva is megerősítette, hogy az ukrán egységek sikeresen átkeltek a Dnyeper folyón Herszonnál, megvetve lábukat az orosz ellenőrzés alatt álló keleti parton. – Ezeknek inkább a PR szempontjából van jelentőségük, mintsem katonai tekintetben – magyarázta lapunk megkeresésére Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértő emellett beszélt a tél beálltával felmerülő lehetséges forgatókönyvekről, illetve arról, hogy nevezhetjük-e a kialakult helyzetet állóháborúnak.

Kiszelivka, 2023. november 10. Egy ukrán katona nézi az orosz csapatok által hátrahagyott lõszertároló dobozokat a Herszon megyében fekvõ Kiszelivkában 2023. november 10-én. MTI/AP/Efrem Lukackij Fotó: Efrem Lukackij

Jelentős sikerként ünnepelte a nyugati és ukrán média, hogy az ukrán egységeknek sikerült átkelniük a Dnyeper folyón Herszonnál, és megerősítették állásaikat a keleti parton. Az áttörést Moszkva is megerősítette, ugyanakkor közlésük szerint az átjutott ukrán katonákra a „pokol tüze” vár.

Ez egy részsiker, de a háború szempontjából nem meghatározó, hiszen nem ez a fő irány, ahol lehetne és ahol folytatni akarják a hadműveleteket

 − magyarázta lapunk megkeresésére Kis-Benedek József. A biztonságpolitikai szakértő elmondta, az ellentámadás céljaként a tengerre való kijutást jelölték meg, ez azonban még jó nyolcvan kilométerre van. – Tekintettel a közeledő rossz időjárási viszonyokra, ez idén már nem valósítható meg – tette hozzá. 

Ukrán tengerészgyalogosok átkelnek a Dnyeper folyón a kelet-ukrajnai Herszon közelében húzódó frontvonalnál 2023. október 14-én. Fotó: MTI/AP/Alex Babenko

Október közepe óta a fegyveres erőkhöz közel álló orosz katonai bloggerek többször írtak már arról, hogy kisebb ukrán csapatok csoportjai sikeresen átkeltek a folyón, ám ezeket soha nem erősítették meg orosz oldalról. Külföldi újságírói megkeresésre a  Kreml a hét elején nem volt hajlandó válaszolni, és a kérdéseket a védelmi minisztériumnak továbbította. A minisztérium ezután külön közölte, hogy elfogtak egy kis csoport ukrán katonát, akik a keleti oldalon próbáltak partra szállni.

Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vezérkari főnöke kedden azt mondta, hogy az ukrán erők megvetették a lábukat a Dnyeper bal partján, ugyanakkor további részleteket nem közölt.

„Ukrán katonák kis csoportjai törtek előre a Dnyeper folyó keleti partján, és elfoglalták Krijnkij apró faluját” – ezt már Vlagyimir Saldo, a herszoni terület oroszok által kinevezett kormányzója írta a Telegramon. Saldo szavai az elsők, amik egy magas rangú orosz tisztviselőtől érkeznek, és elismerik, hogy Ukrajnának sikerült megszereznie néhány pozíciót a folyó orosz ellenőrzése alatt álló oldalán. 

Hozzátette, hogy az orosz tüzérség rakétáinak és drónjainak tüzes poklával néznek szembe az ukránok, és súlyos veszteségeket szenvedtek el.

PR-művelet

Egy folyón átkelni mindig azoknak kedvezőtlen, akik át akarnak jutni a folyón, hiszen biztosítani kell hozzá az eszközöket, a túloldalon pedig a védelemre vannak berendezkedve

 − fogalmazott Kis-Benedek József. A Dnyeper folyó orosz ellenőrzés alatt álló oldalán bármilyen pozíció megtartása és megerősítése kemény kihívás elé állíthatja az ukrán csapatokat. A mocsaras terep megnehezíti a kétéltű-partraszállást, Oroszországnak pedig jelentős katonai fölénye és hadi eszközei vannak a folyó keleti oldalán.

– Egy ilyen átkelés sosem egyszerű, az ukránoknak sem volt az, az oroszok pedig most arra rendezkedhetnek be, hogy megakadályozzanak további nagyobb átkeléseket a folyón − fűzte hozzá Kis-Benedek.

Ezért kisegítő műveletekkel próbálkoznak, kis erőkkel, ezek inkább PR-jelentőségűek, mint komolyabb katonai műveletek

− húzta alá.

A szakértő elmondta, hogy a partraszállás után a legnagyobb nehézség a továbbhaladásban rejlik, hiszen nagy a mocsár, nehéz haladni. Kiemelte, hogy szerinte azokat az állásokat, amiket most megszereztek az ukránok, egyáltalán nem biztos, hogy meg is tudják tartani hosszabb távon, hiszen nagy az orosz fölény, akik most keményen fogják őket támadni.

Az energiarendszer lehet a célpont

Az orosz és az ukrán erők a Dnyeper folyó ellentétes partjain állomásoznak, amióta Moszkva tavaly novemberben kivonult Herszon régió nyugati részéből. Ez volt az utolsó jelentős területi változás a konfliktusban, azóta egyik félnek sem sikerült számottevő áttörést elérnie.

A viszonylag statikus frontvonal ellenére Kijev és a Kreml is tagadta, hogy a konfliktus holtpontra jutott.

Ha bejön egy nagyobb, esős időszak, le fognak lassulni az amúgy sem gyors katonai műveletek,  de ez nem azt jelenti, hogy véget érne a háború − fejtette ki a szakértő. Az elképzelhető – folytatta –, hogy több légi műveletet fognak végrehajtani a felek, de akár a tengeren is támadhatnak, hiszen ennek sincs akadálya. 

Mindkét fél az energiarendszert gyengítené. Ahogy tavaly is tapasztalható volt, hogy az ukrán energiarendszert gyengítették az oroszok, ez idén is várható, ám most már az ukránok is megpróbálják majd a műveleti területekhez kapcsolódó infrastrukúrát támadni. Amit nem szabad elfelejteni, hogy Oroszországban sok energiaellátó rendszer van, amivel pótolni tudják az esetleges kimaradásokat

 − hangsúlyozta a szakértő.

Állóháború vagy sem?

Annak ellenére, hogy területi változások nem igazán történtek az elmúlt egy évben, Kis-Benedek József nem használná az állóháború fogalmát, hiszen a frontok folyamatos mozgásban vannak. 

Azt el kell ismerni, hogy nem sietnek sem az oroszok, sem a nyugatiak által támogatott ukrán haderő. Annyi támogatást kapnak az ukránok, amivel épphogy tudják tartani a háborút, de nyerni nem fognak. Az oroszok pedig úgy vannak vele, hogy ráérnek, kivárják, hogy mi történik Nyugaton, hiszen lesz még egy amerikai választás is, fogynak az utánpótlások

− emelte ki a szakértő. Mint mondta, a keleti fronton folyamatosak a harcok. Hasonló erőviszonyok állnak szemben egymással, hiszen az oroszok is csak akkora erőt vetnek be, amennyit muszáj. 

Elképzelhető, hogy egy ponton patthelyzet alakul ki, egyre erősebbek a háború lezárását szorgalmazó hangok Keleten és Nyugaton is

– mutatott rá Kis-Benedek József. Hozzátette: a konfliktus lassan elsorvadhat, ám még mindig vannak olyan területek, ahol fenntartják a feszültséget. 

Borítókép:  Egy ukrán katona nézi az orosz csapatok által hátrahagyott lőszertároló dobozokat a Herszon megyében fekvő Kiszelivkában 2023. november 10-én (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)